Új Néplap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-18 / 115. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2013. MÁJUS 18., SZOMBAT 5 PERCES INTERJÚ Összegezték a program tapasztalatait „ép testben harmonikus lélek!” volt a mottója a szol­noki Campusban tartott rendezvénynek tegnap. A XIX. Országos Esztétikai Tanácskozáson és a IV. Óvo­dapedagógusok Országos Te­hetségnapján Nagy Jenőnét, az „Óvodai nevelés a mű­vészetek eszközeivel” című óvodai program kitalálóját és kidolgozóját kérdeztük.- Mi a program fő mondaniva­lója?- A program alappillére kettős: az érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevé­kenységét, alkotó készségé­nek fejlesztését hangsúlyoz­za. Hiszen fejlődéslélektani tanulmányaink és gyakor­lati tapasztalataink alapján tudjuk, hogy az érzelmek­nek rendkívüli jelentőségük van az óvodás gyermekek életében.- Milyen ötlettől vezérelve szü­letett ez a program?-A mai gyerekek már elsivárosodott világban szü­lettek. Kevés lehetősége és ideje van a mai embereknek megadni gyermekeiknek otthon mindazt a többletet, amire nekik szükségük len­ne. Épp ezért is fontos a sze­retetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvoda megteremtése.-tiMia célja a mai napi tanács­kozásnak? • -‘Négy évig komoly mód­szertani kutatást végzett az Óvodapedagógusok Orszá­gos Szakmai Egyesülete, hogy ezt a programot magas szinten kimunkálja. A ta­nácskozáson összegeztük a tapasztalatokat, a kutatás­ban elért új törekvéseket és szó volt a program mozgás­fejezetének továbbfejleszté­séről is. ■ Befutott a zarándokvonat Szolnokra magyarság Sokan várták tegnap reggel a megyeszékhelyen megálló szerelvényt Tegnap reggel Magyarország leghosz- szabb vonataként futott be a Hunyadi Mátyás mozdonnyal az egyesített Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors a szolnoki pályaudvarra. A kicsit bo- rongós időben várakozó, zászlókat lengető tömeg aztán igencsak megfogyat­kozva búcsúztatta a távo­lodó szerelvényt, mert a megyeszékhelyről is na­gyon sokan csatlakoztak az Erdélybe tartó zarán­dokokhoz. Szathmáry István- Itthon is jó nagy kört tett meg a zarándokvonat, és Er­délyben is hasonló lesz az útja- tájékoztat Kemsei Zoltán, az egyik vonatvezető, miközben fél szemmel a peront figye­li, nehogy lemaradjon valaki a hamarosan induló szerel­vényről. Amint megtudtuk, a részben Szombathelyről érkezett, Bu­dapesten összekapcsolt kocsik kifelé Biharkeresztesnél lépik át a határt, és a Nagyvárad-Ka- lotaszeg-Kolozsvár-Szamosúj- vár-Dés-Déda-Gyergyószent- miklós-Csíkrákos útvonalon jutnak el a Székelyföldre. Út­közben , megismerkednek az érintett települések kulturális és történelmi nevezetességei­vel is, majd Szent László király városa, Mátyás szülőhelye, a Wass Albert nevéhez fűződő tájak mellett visszafelé szin­tén magyar történelmi emlék­helyek során át, a Segesvár- Gyulafehérvár-Arad útvonalon Kürtösnél érik el újra a magyar határt. Az is szimbolikus üzenete ennek az útvonalnak, hogy egy szakasza az Észak-Erdély visz- szatérése után az anyaország által épített székely körvasúton vezet majd. Miközben az útvonalat ele­mezzük folyamatos a nyüzs­gés a peronon. A szerelvény ablakaiból integető kezek, zászlók köszöntik a helybé­lieket. A szolnoki Belvárosi Plébánia küldöttsége énekel, melynek zömét a zarándok­■ Vajk Ödön (balról) karitász vezető a boldoggá avatás előtt álló Sándor István mártírhalált halt szalézi szerzetes Imáját Is átadta a zarándokoknak vonatokat már hagyományo­san fogadó, Vajk Ödön vezette Szent Erzsébet Karitász Cso­port adja, az..idén hozzájuk csatlakozó Mária -légióval és az egyházi tanács tagjaival kibővülve. Templomi zászla­jukon most egy új ábrázolás, a Szentatya által hamarosan boldoggá avatandó Sándor Ist­ván szolnoki szalézi szerzetes képe látható, mint ahogy a za­rándokoknak átadott, Csík- somlyóra szánt imaszöveg is az ő arcmását viseli.- Azért küldjük el ezt az imát, hogy Erdélyben is el­hangozzék, osztozzunk iMki kincseinkben és tovább növe­■ A zászlódíszbe öltözött szerelvény lassan tovább indult az erdélyi hegyek irányába. kedjen a tisztelete - mondja Hartung Ferenc atya, a szol­noki plébánia búcsúztatáson jelen lévő képviselője. Közben a várakozók is el­kezdenek felszállni a szerel­vényre, már csak néhány kér­désire marad időnk. Juhászné Hunya Gyöngyi azzal búcsúzik tőlünk, hogy őt lelkileg érinti meg ez az út azért tartja fontosnak részt venni rajta, Török Bertalan pedig elmondta, hogy a ma­gyarság egyik olyan nagy találkozóhelyének tartja a csíksomlyói zarándoklatot, aminek már említésére is fel­buzdul a szíve, ezért vesz is­mét részt rajta. Az ünnepi szentmisét ma már a szabadtéri oltárnál tartják meg A magyarság talán legnagyobb nemzetközi kultikus találkozójá­vá növekedett pünkösdi csíksom­lyói búcsú története több mint fél évezredre nyúlik vissza. Megtar­tását a ferences rend által alapí­tott Mária kegyhely templomá­ban 1444-ben engedélyezte IV. Je­nő pápa. Itt található a híres, 16. század elejéről való kegyszo­bor, ami a ßldgömbön és hold­sarlón álló sugárkoszorúval öve­zett Máriát ábrázolja. A székety- ség kiemelt Mária-tisztelete egy­idős a kereszténység felvételével, ahogy hívták, a „napba öltözött asszony" kezdettől fogva párt­fogójuk és imáik tárgya volt. A hagyomány szerint a tatárokat legyőző lovagkirályt, Szent Lász­lót is a fölötte lebegő Szűz Mária vezette győzelemre. A huszadik század végére annyira megnőtt a zarándokok száma, hogy a kegy­templom már nem tudta befogad­ni őket, így az ünnepi szentmise ma már a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti hegy­nyeregben, a szabad téren épített oltárnál történik- Mi is másodszor me­gyünk Csiksomlyóra, mert ott meglehet tapasztalttá a ha­zaszeretet, Mária szeretetét, és az igazi magyarságot. Fő­leg a Gyimesekben, ami már nemzetközi találkozóhely a magyarok számára. Nagyon jó onnan feltöltődve vissza­jönni, ezért oda visszavágyik az ember - búcsúzik tőlünk Krizsán Józsefné. Azután szépen lassan véget ér a beszállás, záródnak az ajtók. A zászlódíszbe öltözött szerelvény pedig kis idő múl­va kihúz az állomásról, s foly­tatja útját az erdélyi hegyek irányába. ■ Ön szerint összetartó nemzet a magyar? Szavazzon hírportálunkon holap 16 óráig: SZOUON.hu A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. Emléket állítottak a zenészeknek avatás Jászfényszarun megújult a település keleti városrésze Már védekezni kell a vetésfehérítő ellen Jászfényszarun több mint négyszáz milliós fejlesztési tá­mogatással újulhatott meg a ke­leti városrész, az úgynevezett Alvég. A pályázat benyújtásá­tól immár negyedik éve zajló programot zárták le tegnap. Az ünnepség részeként az önkor­mányzat saját beruházásban készíttette el - az országban is egyedülállóként - a cigányze­nészek emlékművét. Az egyko­ri vályogvető tó helyén létesült szabadidő park, közösségi te­rek, az útépítés, járdafelújítás, villamosvezeték megújításával együtt a szemétszállítást is kor­szerűsítették. A településre jellemző volt a zenész cigányok jelenléte, .HÜBEÁ CBÁKT TE ÖRÓK.TE ÁLDOTT. VMIU MINtilO.DKSÖ NÖTAFA. I HALHATATLAN HIKED RAGYOGÁSÁT 1 BEHEECDJEEELEDÉSHAVAf Az emlékmű avatóünnepségén Mága Zoltán hegedűművész is részt vett a muzsikát apáról fiúra örökí­tették nemzedékeken át. Nem véletlen, hogy most a cigány­zenészek emlékművét is elké­szíttették. A muzsikusoknak emléket állító alkotás avatóün­nepségén Győriné dr. Czeglé- di Márta az összefogás erejét, szükségét hangsúlyozta. Pócs János országgyűlési képviselő a szemléletváltás fontosságát ecsetelte. Mága Zoltán hege­dűművész pedig a tanulást, a nemzedékről nemzedékre szálló tudást emelte ki avatójá- ban. A csendes, de kitartó eső­ben felcsendülő cigányzene pe­dig sokak szemébe csalt köny- nyeket a családias hangvételű emlékműavatón. ■ B. CS. növénytermesztés Egyre több helyen jelzik a gazdálkodók, hogy az őszi gabonavetéseket megtámadták a vetésfehérítő bogarak (vörösnyakú árpabo­gár). Érdeklődésünkre Holló László, a megyei kormányhi­vatal növény- és talajvédelmi igazgatósága vezetője elmond­ta, hogy jelenleg megyénkben általános a károsító jelenléte, minden vetésben nagy tömeg­ben megtalálható, gócosan erős, helyenként igen erős lár­vakártétellel. A már virágzó őszi árpave­tések kevésbé veszélyeztetet­tek, azonban a többi kalászos kifejezetten veszélyben van. A kártevő különösen kedveli a tavaszi kalászosokat - tava­szi árpát, fénymagot, zabot -, azonban a kalászhányás előtt álló őszi búzatáblák is erősen veszélyeztetettek. A vetésfehé­rítő bogár ellen való védekezés a termelő, földhasználó köte­lessége. A védekezésre számos engedélyezett rovarölő szer áll a gazdálkodók rendelkezésére. Holló László felhívta a figyel­met: a gazdálkodók rendszere­sen (naponta) ellenőrizzék a ve­téseiket, kérjék növényvédelmi szakember segítségét, mert a jelenleg még ígéretes termést a kártevő napok alatt tönkret­eheti, a megkésett védekezés pedig jelentős terméscsökke­nést okozhat. ■ B. GY.

Next

/
Thumbnails
Contents