Új Néplap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-03 / 102. szám
2013. MÁJUS 3., PÉNTEK 3 MEGYEI TÜKÖR HÍREK Márianosztrára kirándultak A megyében egyedül maradt jászjákóhalmi Tájak-Korok- Múzeumok Klub is kirándulásra indult a verőfényes tavaszt kihasználva. A Dél-Börzsöny nevezetes helyei közül Márianosztra volt a kiváltságos hely, ahol a Nagy Lajos király idejében épült templom és pálos rendház nyújtott sokszínű látnivalót. A rendház egy részét már századokkal korábban tömlőének használták, így nem véletlen, hogy több rajta elhelyezett emléktábla is a különböző okok miatt itt raboskodókra emlékeztet. ■ T. A. Gumibelsőn billegve próbáltak „hálózni” két szolnoki lakos ellen indított eljárást őrizetbe vételük mellett a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság május 1-én. A két férfi a Zagyva folyó kiáradt hullámterében egy általuk korábban kifeszített marázshálót próbáltak meg felszedni egy felfújt gumibelsőn ülve, amikor a rendőrök tetten érték őket. Az egyenruhások előállították az engedély nélkül horgászó 43 és 48 éves férfiakat, akik elismerték tettüket. «T.A. Jótékonysági bált szerveztek a szőlősiek MINTEGY SZÁZHÚSZ fő vett részt a közelmúltban megtartott óvodai jótékonysági bálon a Szőlőszem Farmon. A rendezvényen a gyerekek és az óvónénik is színvonalas műsort adtak elő, tájékoztatott Kerekes András polgármester. S hogy a bál eredeti célját teljes mértékben elérte, azt bizonyítja a mintegy 360 ezer forintos bevétel. Az összegből az udvari játékokat szeretnék felújítani a szőlősiek, hogy azok megfeleljenek az uniós elvárásoknak. ■ B. B. Elhunyt az egykori színhazrendező életének 74. évében meghalt Bor József. A Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai-, Erkel- és Szent István-díjas rendezője, egykori igazgatója többek között a szolnoki Szigligeti Színházban rendezett másfél évtizeden át. ■ T. A. A végtisztesség nemzeti búcsú és nem politikai esemény volt, amit a temetés külsőségeiben is erősen hangsúlyoztak Eltávozott egy kor tanúja végtisztesség Búcsút vettek özvegy Horthy Istvánnétól Kenderesen ► Folytatás az 1. oldalról Fia, Horthy István kérésének megfelelően az esemény mentes volt minden politikai színezettől, a különféle szervezetek, mint a Történelmi Vitézi Rend, a Szent György Lovagrend, hagyományőrzők csupán néhány taggal, esetleg egy zászlóval képviseltették magukat. A Horthy-ligetben felállított ravatalnál a római katolikus szertartást Mészáros Ferenc kendérési plébános végezte, a kriptába helyezéskor vele együtt szolgált Kálinger Roland százados, római katolikus tábori lelkész is. A család kettős felekezeti kötődésének szellemében az elhunytról Cseh Judit kenderesi református lelkipásztor is megemlékezett. A kormányzó húsz évvel ezelőtti végtisztességével szemben ugyanakkor a hazai közélet szereplői jelentős számban voltak jelen a Koltay Gábor és Kocsis Sándor közreműködésével zajló gyászszertartáson. A kormányt dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, az Országgyűlést dr. LezSák Sándor alelnök képviselte, aki beszédben is méltatta az elhunyt érdemeit: „...Az igazi sorsvállaló asszonyok közül való volt, nemes, szép életet élt” fogalmazta meg Horthy Istvánná életének summáját a honatya. A megyei kormányhivatal részéről dr. Szakali Erzsébet főigazgató, a megyei közgyűlés nevében Kovács Sándor elnök vett rész a szertartáson. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Mádl Dalma asz- szony, özv. Antall Józsefné, dr. Boros Péter és Wittner Mária is, akinek keze munkáját dicsérte a Horthy Istvánná koporsóját fedő nemzeti lobogó. Az elhangzott méltatások egyöntetűen gróf Edelsheim- Gyulai Ilona magyarsághoz, a hazához való hűségét, hatalmas lelkierejét, emberi tartását állították a középpontba. Nem véletlenül. Személyében a két háború közötti korszak egyik, vagy talán utolsó tanújától vettünk búcsút tegnap, akinek a köztudatban élő, gyakran méltatlan megítélésekkel szemben meghatározó szerepe volt az ország megmentésére irányuló kiugrási kísérletben, de a vészkorszak áldozatainak mentésében is. Amint azt Pádár Lászlóné kenderesi polgármester asz- szony beszédében kiemelte, a 2009-ben a város díszpolgári címével kitüntetett Horthy Istvánná tiszteletreméltó tevékenységét évtizedeken át övezte a csak az utóbbi években oldódó méltatlan elhallgatás, pedig ....amit tett, gondolt, létrehozott, annak mi is részesei lettünk...” „Kedves Testvéreim!” kezdte szavait az édesanyjától búcsúzó Horthy István, megosztva velünk Ilona asszony utolsó óráinak történetét. Amint elmondta, hosszú, küzdelmes élete után az utóbbi években némileg megfáradva, türelemmel, békében várta földi útjának végét, s ehhez méltó volt a távozása is. Utolsó napjának hajnalán, családja körében szunnyadt el csendesen. Istenbe vetett mélységes hittől áthatott hosszú élete arra ugyan nem volt elegendő, hogy maga elé tűzött céljait, apósa életművének tisztázását és a magyarság közötti egyetértés elősegítését megvalósíthassa, de ennek töretlen reményében távozott egy másik világba. Egyszer tán elérkezik az idő, amikor megszülethet a kölcsönös tisztelet és megbecsülés a magyarok között. Köszönetét mondott mindenkinek, aki bármit tett a mai végtisztesség méltóságáért, a család, a kormányzó emlékének méltó megőrzéséért. Külön kiemelte közülük a Magyar Tengerészek Egyesületének tagjait, illetve Baranyi Mihály és Bogdán Péter korábbi polgármestereket. A szertartást követően özvegy Horthy Istvánná hamvait a megjelentek kettős sorfala között kísérték a családi kriptába, ahol hősi halált halt férje szomszédságában helyezték örök nyugalomra. Lengyel zászló is lobogott Kenderesen a különböző zászlók, lobogók megszokottak a kenderesei megemlékezéseken. Horthy Istvánné végtisztességén egy magányosan álldogáló idős úr kezében mégis feltűnő volta lengyel nemzet fehér-vörös zászlaja. - A vejem lengyel - közölte tudakozódásunkra - és ő kérte, hogy hozzam el ide és mutassam fel hazája színeit, a Horthy-család előtti tisztelgésül. Amint megtudtuk, lengyel- országi rokonai a háború alatt nálunk találtak menedéket, s ő most ezt a gesztust jött ily módon megköszönni Horthy Istvánnénak, s rajta keresztül a kormányzó emlékének. JEGYZET MÁTÉ BALÁZS Utcanevek történelme „...jobb néki meghalni Szolnoknak várában, hogy nem szégyönére élni itt ez világban...” - vetette papírra Nyá- ry Lőrinc históriáját a lantos Tinódi Sebestyén. A szolnoki várkapitány 1552. augusztus 24-én maroknyi katonájával védte az erődítményt a több mint 50 ezres török sereg ellen. Az ostromlók végül bevették a várat, s a súlyos sebektől vérző kapitányt rabnak a konstantinnápolyi Héttoronyba zárták. Nyáry LŐrincről közel félezer év múlva a Vártemplomhoz vezető Zagyva hidat nevezik el Szolnokon. „HARMINCKÉT NEVEM volt, találjátok ki, melyik az igazi!”- mondta ezt 1944. július 27-én, elfogásakor Ságvári Spitzer Endre, aki talán életében nem járt Szolnokon. Az ő „dicsősége” csupán abban rejtezett, hogy vérvörös kommunista volt. A második világháborút követő magyar- országi ideológia Ságváriból kultuszt gyártott. A megye- székhely a ’60-as években egy egész körutat „ajándékozott” neki. két ember, két életút. Múltjuk, cselekedetük egyre ismertebb lesz, egyre tisztább lesz a kép róluk. Jelene Szolnokon egyelőre Ságvárinak van, jövője pedig - a városért tett érdemei szerint - hamarosan Nyárynak lesz. Erről döntött a helyi közgyűlés tegnap. És más történelmi személyiségekről is. Az utcanevek megváltoztatásával a megyeszékhelyen egy súlyos adósságot rendeznek, majd negyedszázaddal a rendszerváltozás után. Nem a múlt íródik át, hanem csupán az utcanévtáblák, s az azokra rótt személynevek által a történelemkönyvek lapjaira is őszintébb életutak rajzolódnak. Most már a tanítókon a sor, hogy az ismeretlen, valódi hősök tettét az új generáció megismerje. Utak, utcák és hidak nevei is változás előtt ► Folytatás az 1. oldalról Jövőre lesz 10 éves a szolnoki Integrált Városfejlesztési Stratégia, melynek részét képezi a most felújításra kerülő anti- szegregációs program, amely a szociálisan hátrányos helyzetű családok számára jelent esélyt a felzárkózásra. A város támogatja a program folytatását, melyre ebben az évben is jelentős összeget szán az ön- kormányzat. Az utazóközönség kéréseinek figyelembe vételével és a Jászkun Volán javaslata szerint kialakított, június 16-án életbe lépő új helyi autóbusz-menetrendet is jóváhagyta a testület. Több közterület és híd neve is megváltozik Szolnokon július 1-jétől, ezzel kapcsolatosan az érintett lakosokat levélben kapnak tájékoztatást. A közgyűlésen elhangzott, hogy a változással járó minden költséget - így az utcanév táblák cseréjét és a lakosságot érintő költségeket is - a törvény szerint az önkormányzat, illetve az állam magára vállalja. Két szocialista képviselő nem támogatta az előterjesztést. Az ár- és belvíz elleni védekezés költségeinek megtérítésére, illetve úthelyreállításra az ön- kormányzat támogatási igényt nyújt be a vis maior alapra. Az előbbire Szolnok több mint 32 millió forintot remél. ■ M. G. Átadták az eszközöket. A Tisza Mentőcsoport támogatást kapott arra, hogy technikai- és védőeszközöket vásároljon az önkéntes mentőszervezeteknek. Tegnap a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon ünnepélyesen adták át (képünkön) az eszközöket a szervezeteknek. Külföldi ösztöndíj a Szolnoki Főiskola tanárának kutatás Egyéves kutatói ösztöndíjat nyert el dr. Herbály Katalin főiskolai tanár, a Szolnoki Főiskola Műszaki és Agrárgazdálkodási Intézetének vezetője az Amerikai Egyesült Államokba, melyet a Magyar-Amerikai Vállalkozási Ösztöndíj Alap finanszíroz. Mint mondta, a kutatás témája a gazdaság- és közösségfejlesztés módszereinek tanulmányozása, fókuszba helyezve a turizmus- és a vidéki területek fejlesztését. Mindemellett sor kerül több amerikai egyetem gyakorlatorientált képzésének tanulmányozására is, valamennyi, a Szolnoki Főiskola képzési profiljának megfelelő területén. ■ Rózsákat ültettek a vasútállomásra munka Még tavaly fogadták örökbe a tiszafóldvári vasútállomást a Táncos Nyugdíjas Klub és Barátai. Úgy tűnik, ez nem csak szavakban nyilvánult meg: a múlt héten a klubtagok ismét megszépítették a vasútállomás környékét. Ebben tizenkilencen vettek részt, a nyugdíjasok munkáját a polgárőrök is segítették. A résztvevők virágokat ültettek és új padokat raktak ki a környékre. - Az ülőalkalmatosságokat Major Csaba ajánlotta fel, mi lefestettük és kihelyeztük. Sok-sok virágágyást is készítettünk, bele rózsákat tettünk, igazán szép lett a vasútállomás - mondta Bohus Gézáné, a klub vezetője. ■ J. ZS.
