Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-06 / 80. szám
1004 EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu Wá H- IV. évfolyam, 4- szám 2013. április Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK ■ mm ÁPRILIS ÜZENETE: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek” (Jn 20, 29). A lélek tavasza A pápaválasztás idején sok hír jelent meg az egyházzal kapcsolatban. Sokféle téma merült fel, amelyek megoldásával kellene foglalkoznia a pápának. Többen arról írtak, hogy az egyházban megújulásra és reformokra van szükség. Van, aki a lélek tavaszát, és van olyan is, aki az egyházi törvények és a valóság közti eltérés megoldását várja Ferenc pápától. Persze ezt nem annyira a hibák kijavításával, mint inkább a törvények módosításával képzeli el. Az erkölcsi törvényekkel azonban nem úgy vagyunk, mint a hétköznapjainkat meghatározó szabályokkal, amelyeket könnyen a nagyobb közösség pillanatnyi érdekeihez igazíthatunk. Az erkölcsi rend lényegében a Tízparancsolaton alapszik és ennek normái megtalálhatók minden igazságos törvény gyökerénél. Minden sikeres megújulás életünk reformjával kezdődik, amikor igyekszünk jobbá lenni és a rosszat kigyomlálni életünkből. Mindenki elsősorban önmagáért és saját tetteiért felelős, nem ruházhatjuk át, nem varrhatjuk mások nyakába a felelősséget. Hibáinkért, mulasztásainkért és bűneinkért nekünk kell felelnünk. Egyéni kudarcainkért nem hibáztathatjuk sem a törvényeket, sem a pápát. Tévútra vezetnek azok az elképzelések, amelyek által önmagunk helyett a szabályokat akarjuk megváltoztatni. Nem elégedhetünk meg régi önmagunkkal. A költővel együtt töltsön el bennünket is a továbblépés vágya: „Ne hagyj Uram megülepednem, sem eszmében, sem kényelemben. Ne tűrj megállni az ostoba van- nál, S nem vágyni többre kis mái magamnál.” (Sík Sándor). Akkor köszönt ránk a lélek tavasza, ha megérik bennünk a nagy elhatározás a változtatásra. Ha életünket akarjuk megváltoztatni és Istenhez igazítani, akkor járunk a helyes, a szent feren- ci úton. Ez ihlette meg az új pápát is. Ez lehet igazi húsvéti programunk: emberi kapcsolataink és Istenhez fűződő kapcsolatunk megújítása. Ha nem csak akkor hívjuk fel barátunkat, amikor nekünk van segítségre szükségünk, ha nem csak akkor imádkozunk, amikor vizsga előtt állunk, vagy beteg valaki a családban. Ha egyházközségünk megújítását nem csak a többiektől várjuk, hanem mi is magunkénak érezzük, ha istentiszteletei és egyéb programjai fontosak lesznek számunkra. Akkor köszönt ránk a lélek tavasza, ha húsvétkor találkozunk a feltámadt Krisztussal, ha megengedjük, hogy belépjen életünkbe, és megerősítse bennünk mindazt, ami jó, nemes és szép. Ebben a pápa tanítása és példája segíthet bennünket, de a megváltás nem a pápára vár. Jézus Krisztus váltotta meg az emberiséget, amikor minden bűnért megfizette a váltságdíjat. A mai ember sem találhatja meg másban a megváltót, egyedül Jézus Krisztusban. Temyák Csaba egri érsek Hitoktatókat várnak Kötelezően választható tantárgy a hittan szeptember 1-től az általános iskolák 1. és 5. osztályában az új Köznevelési Törvény életbe lépésével. Az újonnan átvett katolikus iskolák miatt is több hitoktatóra lesz szükség. Ezért várják mindazok jelentkezését, akik szívesen vállalnának óraadói, részmunkaidős, esetleg főállású hitoktatói szolálatot. Küldjék el május 15-ig a fényképes önéletrajzuk mellett a legmagasabb iskolai és szakirányú végzettségüket igazoló okiratok másolatait és beszámolót az eddigi hitoktatói gyakorlatukról a Főegyházmegyei Kateketetikai Konzultációs Irodába (3300 Eger Széchenyi u. 5.,). Email: korodi.tibor@ eger.egyhazmegye.hu, telefon: 36/515-270. Ferenc pápa lett a szegények püspökéből „Tudjátok, a konklávé kötelessége volt, hogy új püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, hogy bíboros testvéreim a világ végére mentek érte. Köszönöm a fogadtatást” - mondta az új katolikus egyházfő. Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost választotta meg a konklávé a római katolikus egyház új vezetőjének. A 266. pápa a Ferenc nevet választotta. Miután kihirdették a nevét, az emberek harsogni kezdték, hogy Francesco, Francesco, beszéde közben azonban mindenki csendben volt. „Most szeretnék áldást osztani, de egy szívességre kérlek benneteket. Mielőtt a püspök megáldaná a népet, én kérlek benneteket arra, imádkozzatok Istenhez, hogy áldja meg a püspökötöket” - mondta a Szent Péter téren összegyűlt hatalmas, meghatódott tömeg előtt az új egyházfő. Ferenc pápa ötgyermekes család sarja, Buenos Airesben született, szülei olasz származásúak voltak, 22 évesen csatlakozott a jezsuitákhoz. 1969-ben szentelték pappá, tanulmányai egy részét Németországban végezte, végül a teológia professzora lett. Kiemelkedő intellektusnak tartják. Ismerői a „szegények püspöke” címmel is megtisztelték. A sajtó munkatársainak tartott audienciáján az új egyházfő egyértelművé tette, hogy Assisi Szent Ferenc, a szegények szentje után választotta magának ezt a nevet, aki a béke, a mértékletesség és a szegények szolgálatának jelképe - mondta. Ferenc pápa a március 19-én bemutatott szentmisén, amelyen péteri szolgálatát megkezdte, hangsúlyozta: őrizzük meg a teremtett világot, legyünk egymás őrzői.'Ferenc pápa köszönetét mondott az Urnák, hogy Szent József, az egyetemes Egyház védőszentje ünnepén kezdheti meg péteri szolgálatát. A köszöntések után a felolvasott evangéliumi részről elmélkedett. „József erre fólébredt álmából és úgy tett, ahogy az Űr angyala parancsolta. Magához vette feleségét” (Mt 1,24). Isten küldetést bízott Józsefre, hogy legyen őrző, Mária és Jézus őrzője (itt II. János Pál szavait idézte) és az Egyház őrzője is: Szent József, amilyen szeretetteljesen viselte gondját Máriának, és amilyen örömmel szentelte magát Jézus Krisztus nevelésének, ugyanígy oltalmazza és őrzi annak Titokzatos Testét, az Egyházat, melynek előképe és példája maga a Szent Szűz. Ugyanazon a napon, melyen Ferenc pápa megkezdte péteri szolgálatát, hálaadó szentmisét mutatott be Ternyák Csaba érsek az Egri Bazilikában, paptestvérei koncelebrálásával. „Katolikus identitásunkhoz tartozik, hogy kötődünk a pápa személyéhez, ezért adunk hálát az új Szentatya szolgálatának kezdetén és minden nap imádkozunk érte” - emelte ki a főpásztor. Homa János A hit ünnepe SZERETETTEL HÍVJÁK április 20-án, szombaton 10 órára az Egri Bazilikába a papokat, a szerzeteseket, a hitoktatókat, a képviselőtestületek küldötteit és mindazokat a híveket, akik szívesen részt vennének a katolikus hit ünnepén. A Katekizmus Napjának részletes programjáról az egyházmegyei honlapon (http:// www.eger.egyhazmegye.hu) lehet tájékozódni. Ministráns találkozó A hatodik Főegyházmegyei Ministráns Találkozó április 27-én, szombaton lesz Egerben. Reggel 8 órától a szeminárium udvarán regisztráció, 10 órakor érseki szentmise lesz a bazilikában. A találkozón több száz ministráns részvételére számítanak. Felvételi az egri Érseki Fiúkórus felvételt hirdet a 2013-2014- es tanévre. A meghallgatás időpontja április 9. és 11.16-18 óra között, a Széchenyi utca 5. szám alatt található KIK Klubban. Várnak minden 6-11 éves énekelni szerető Mt! Hitoktatók képzése az egri Hittudományi Főiskolán két szinten folytatódik a világi hitoktatók képzése: katekéta alapszakon (3 éves képzés) és hittanár-nevelő mesterszakon (2 év). Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható és a tanulmányi osztályon kérhető. Jelentkezni az intézmény saját jelentkezési lapjának kitöltésével lehet. Jelentkezési határidő: 2013. május 15. JEGYZET középkori teológusok szerint az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten három lehetséges világrend között választhatott: az ártatlan, a bűnös, és az irgalmas világrend között. Az elsőben nem lett volna bűnbeesés és bűn, ennek következtében nem lett volna szenvedés, halál, és mindaz, ami az ősbűn következménye. A bűnös világrendben mindez létezne, de nem lenne megváltás, nem lenne bűnbocsánat. Az üdvösség jelenlegi rendjét méltán nevezhetjük az irgalmasság világrendjének, mert az emberiség megváltásában különösen is megmutatkozott Isten jósága. Abban a világban, amelyben élünk, jelen van a bűn, a szenvedés és halál, de a megváltó Jézusnak köszönhetően jelen van a megbocsátás és az örök élet lehetősége is. Már Szent Ágoston rámutatott arra, hogy az Isten irgalma nemcsak azt jelenti, hogy a mennyei Atya megbocsátja bűneinket. A nagy hittudós szerint „az irgalom, mint erény részvét érzése mások szüksége iránt, ami arra késztet, hogy erőnkhöz mérten mások segítségére siessünk”. Aki irgalmas, az jóindulatból és együttérzésből segíteni akar másokon. Hála Istennek, manapság is vannak olyan emberek, akik észreveszik a másik ember gondját, baját, és segíteni akarnak rajta. Teológiai értelemben azt a készséget nevezzük irgalmasságnak, amelyet az Isten az üdvtörténetben kinyilvánított: tud megbocsátó lenni a bűnös emberrel szemben, és kész őt a természetfeletti üdvösségre elvezetni. Isten irgalma megmutatkozott már rögtön a bűnbeesés után, amikor megígérte a Megváltó eljövetelét. Azután az ő irgalmának jele a szövetségkötés. A választott nép fiai saját életükben, a nép történelmében sokszor megtapasztalták, hogy Jahve irgalmas és könyörülő Isten. Ezért. kéri a zsoltáros: „Áldjátok az Urat, mert jó, mert az ő irgalma örökkévaló” (Zsolt 136). Isten irgalmas szeretete különösképpen is megmutatkozott a megtestesülésben, valamint a megváltó Jézus életében és a megváltás művében. A mi Urunk Jézus Krisztus tanításával és életével kinyilatkoztatta, hogy az Isten, a mi mennyei Atyánk végtelenül irgalmas. Megtanított bennünket arra, hogy az Isten olyan Atya, aki felkelti napját a jókra és a gonoszokra egyaránt. Az egyik példázata szerint olyan Atya, aki nem engedi, hogy a búza közül kitépjék a konkolyt, mert időt és lehetőséget ad az embernek a bűnbánatra és a megtérésre. Az irgalom világrendjében jobban örülnek egy megtérő bűnösnek, mint kilencven kilenc igaznak, akiknek nincs szükségük a megtérésre. Ez a jóságos Atya, még egy elté- kozolt élet után is visszafogadja az embert a szeretetébe, ha az bűnbánatot tart. bűnös, gyarló embernek nagy vigasztalás és bátorítás az Isten irgalma. Jó tudni, hogy olyan az Isten, aki a megrokkant nádszálat nem töri le, a füstölgő mécsbelet nem oltja ki (Mt 12,20), aki keresni jött, ami elveszett, a megtört szí- vűeknek nyújt vigasztalást. Ezért az apostoli igehirdetés ezekkel a szavakkal buzdít bennünket: „Járuljunk bizalommal a kegyelem trónjához, hogy irgalmat találjunk és kegyelmet kapjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsid 4,16). Dolhai Lajos Az irgalmasság világrendje
