Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-26 / 97. szám
2013. ÁPRILIS 26., PÉNTEK 7 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Negyvenmilliárd forintos hazai fejlesztés norvég forrásból Egyedüli maradt a Posta liberalizáció Az NMHH szerint nem tiszta a Feibra számvitele Osztrák Posta (2012) Nettó árbevétel: 700 milliárd forint Üzemi eredmény: 54 milliárd forint Magyar Posta (2011) Nettó árbevétel: 194 milliárd forint Üzemi eredmeny: 2,7 milliárd forint Alkalmazott: 23 ezer fő Alkalmazott: 34 ezer fő FORRÁS: ÖP, MP Az adatok alapján az osztrák posta jóval eredményesebben működik. A magyarországi piacra egyelőre nem tudnak belépni pályázatok Több mint 40 milliárd forintnyi fejlesztési forrást hirdetnek meg hamarosan a Norvég Alap keretében - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a támogatási program elindításáról szóló, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a norvég nagykövetség által megrendezett nyitókonferencia sajtótájékoztatóján. Csepreghy Nándor a Világgazdaságnak elmondta: a 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszak forrásait már 98 százalékban meghirdették, a következő 2014-2020 közötti ciklus támogatási lehetőségeire pedig még nem lehet pályázni, így a Norvég Alap most meghirdetett, 2016-ig felhasználható forrásai egyfajta áthidaló szerepet tölthetnek be a két uniós költség- vetési időszak között. ■ A 2007-2013-aB költség- vetési periódus forrásait már 98 százalékban meghirdették A Norvég Alap forrásaira főként nonprofit szervezetek, önkormányzatok pályázhatnak, de a zöld ipari innovációról szóló, mintegy 6 milliárd forintos büdzsével rendelkező programban vállalkozások is igényelhetnek támogatásokat - közölte lapunk érdeklődésére Simó Balázs, az NFÜ illetékes irányító hatóságának vezetője. A program célja, hogy növelje a zöld vállalkozások verseny- képességét, illetve támogassa a zöld innovációt, a környezetbarát vállalati megoldásokat. A norvég forrásokat hivatalosan EGT és Norvég Alapoknak nevezik, miután annak keretében Norvégia mellett az Európai Gazdasági Térség (EGT) másik két EU-n kívüli tagja, Izland és Liechtenstein is nyújt forrásokat, azonban a támogatások 97 százalékát Norvégia biztosítja. A három ország az uniós belső piachoz való hozzáférésért cserébe nyújt forrásokat az EU 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott tagállamainak, ugyanis az EGT tagországaiként úgy élvezik a közös piac előnyeit, hogy rájuk nem vonatkoznak az EU-tagsággal járó kötelezettségek. ■ T. G. Továbbra is monopolszereplő maradhat a könnyű levelek piacán a Magyar Posta, miután a hatóság nem adott engedélyt osztrák hátterű konkurensének. Vég Márton Közel öt hónapos hercehurca után a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) végül úgy határozott, hogy az Osztrák Postához tartozó Feibra Kft. nem felel meg valamennyi előírt jogszabályi feltételnek, ezért nem tudja kiadni számára a szolgáltatási engedélyt. A hatóság szerint a törvény által előírt körültekintő és alapos megfelelési vizsgálatot folytattak le, amelynek során több feltétel teljesülésében is hiányosságokat találtak. „A vizsgálat során a hatóság a többi között megállapította, hogy a cég számviteli eljárásai jelenleg még nem kellően áttekinthetőek, így egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő postai szolgáltatóként nem felel meg a jogszabályban rögzített követelményeknek, azaz ilyen tevékenységet egyelőre nem végezhet. A társaság eddigi postai tevékenységeit természetesen zavartalanul folytathatja” - indokolta a döntését a hatóság. Hozzátették: a hazai postai szolgáltatásokat igénybe vevők érdekében az NMHH kiemelt feladatának tekinti a postai liberalizációról szóló törvényben foglaltak maradéktalan érvényesítését. Ezért eddigi gyakorlatával összhangban a jövőben is azt kívánja elősegíteni, hogy a hazai postai szolgáltatásokban szerepet vállalni kívánó szereplők minden tekintetben, maradéktalanul megfeleljenek az uniós és magyar jogszabályokban rögzített feltételeknek. Az osztrák állami tulajdonban álló Feibra idén januárban nyújtott be kérelmét a hatósághoz, hogy meglévő postai tevékenységein túl egyetemes a magyar Posta nem kívánt a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság döntésével kapcsolatban állást foglalni. „A menedzsment - a felelős gazdálkodás érdekében - a 2013-as üzleti terv összeállításakor számolt a piacnyitás hatásaival és ennek figyelembevételével készítette azt el. Az év első felében járunk, postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatást is elláthasson Magyarországon. Budapesten és az agglomeráció 15 városában (köztük Érd, Szentendre, Budaörs és Szigetszentmiklós) lépett volna be az ötven grammnál kisebb küldemények piacára. „Hivatalosan még nem kaptunk tájékoztatást, de az ügyvédeink meg fogják vizsgálni, hogy milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak a hazai és a nemzetközi fórumokon. Egyeztetni fogunk a tulajdonossal a következő lépésekről”'- tájékoztatta a Feibra a Világgazdaságot. Úgy tudjuk, hogy az NMHH a céget később értesítette, mint a sajtót. A Magyar Posta így fellélegezhet, hiszen bár januártól egyelőre nem lehet megítélni, milyen hatások következnek be, ezért jelenleg nem indokolt az üzleti terv módosítása” - közölte a Magyar Posta a Világgazdasággal. Szarka Zsolt vezérigazgató lapunk kérdésére korábban elmondta: 2012-ben is nyereséges évet zártak, de a végleges számokra még várni kell. nyitott a piac, mégis egyelőre egyedüli szereplője lesz, így nem kell versenyeznie a szolgáltatásaival. A versenyben ugyanis nagy valószínűséggel veszítene az osztrák riválisával szemben. Az Österreichische Post AG 2012-ben 2,3 milliárd eurós (700 milliárd forint) bevétellel és 8,9 százalékos növekedéssel 182 millió eurós (54 milliárd forint) üzemi eredménnyel zárt, miközben 23,4 ezer alkalmazottja van. A Magyar Postának még nincsenek meg a tavalyi számai, de 2011- ben közel 34 ezer dolgozóval 194 milliárd forintos, az előző évit 3 milliárddal meghaladó nettó árbevétellel zárt, üzemi eredménye viszont nagyjából egymilliárd forintos esés után mindössze 2,7 milliárd forint lett. Az adózás utáni eredménye 2,07 milliárd volt az egy évvel korábbi 3,2 milliárd után. A világszerte tapasztalható le- vélmennyiség-csökkenést az állami vállalat is megérezte, a 2011-es adatai szerint bevételeinek még mindig 49 százaléka, mintegy 86 milliárd forint származik a levélpostai szolgáltatásokból. Nyugat-Európában, hogy a liberalizáció miatt akár 10-20 százalékot is elérhet a díjak csökkenése. Változatlan üzleti terv Kompkikötő és egy új híd épülhet a Dráván kormányülés 25 milliárdos program az Ormánság felzárkóztatására A Dráván egy kompkikötő és egy új híd megépítéséről, továbbá az M6-M60-as autópálya horvát határig történő meghosszabbításáról döntött a kormány - jelentette be tegnap a kormányfő. A Baranya megyei Kémesen kihelyezett kormányülésen Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy „az Ormánság térségfelzárkóztatási programjának, a 43 települést érintő Ős-Dráva programnak a sikere a kormány és az ország tesztje is, mert értékmérője annak, hogy mit tudnak kezdeni az elesett térségekkel”. A 25 milliárdos program egy vízkormányzási rendszer kialakításával, a folyó eredeti állapotának visszaállításával az öntözést, a turizmust, a mezőgazdaság ágazatait, a feldolgozóipart lendítené fel. így növelnék a foglalkoztatottságot az ország egyik leghátrányosabb térségében. Tiffán Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője a kormány támogatását kérte az M6-os meghosszabbításához Eszék felé a horvát határig és a Kaposvárt Szigetvárral összekötő 66-os út építésének folytatásához a Dráváig. A Baranya megyei közgyűlés elnöke fontosnak nevezte egy drávai híd, Vejtinél egy kompátkelő és az ahhoz vezető út építését is. Orbán Viktort Tiffán Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke fogadta Lázár János, a Miniszter- elnökséget vezető államtitkár szerint az autópálya a következő kormányzati ciklus végére, 2018-ra eljuthat a határig, a vejti kompátkelő kialakításáért már folynak az előkészületek. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter közölte, 2014 második felében megépül a Pécset elkerülő út, amely képes lesz levezetni az M6-M60-as autópálya teherforgalmát. A kormányfő készségesnek mutatkozott abban, hogy a kormány több száz millió forint plusz forrást adjon a vízkormányzási rendszer tervezéséhez, valamint feldolgozó és vágópontok létrehozásához. ■ VGÉlelmiszeripar: alig hat aNETA AZ élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége szerint nem változott érdemben a magyar lakosság só- és cukorfogyasztása a népegészr ségügyi termékadó hatására, míg az érintett ágazatok vesztesége jelentősen emelkedett - reagált a szervezet az OÉTI vonatkozó elemzésére. Szöllősi Réka, az ÉFOSZ titkára a vg.hu-nak elmondta: a vizsgálatban 500 vállalkozást kérdeztek meg, és mindössze 35 válaszolt. Az ÉFOSZ egyúttal kezdeményezi, hogy számolják ki, mennyi bevételtől esett el a költségvetés az elmaradt beruházások, a kiesett áfa, és az elbocsátások miatt. TOVÁBBI RÉSZLETEK: VG.HU/NETA Brüsszeli eljárás a jövedéki adó miatt KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁS indul Magyarország ellen a jövedékiadó-törvény- nek az alkoholtermékekre vonatkozó passzusai miatt - közölte egy névtelenséget kérő uniós bizottsági forrás. Brüsszel úgy véli, hogy ellentétes az uniós joggal a jövedékiadó-törvénynek az a kitétele, amely a különféle alkoholtermékek esetében kétféle adómértékeket állapít meg, ezért a brüsszeli testület hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországra, amelyben a jogi helyzet tisztázását kéri a magyar hatóságoktól. A január elsejével hatályba lépett törvény szerint eltérő az adómérték a 15 százaléknál alacsonyabb és magasabb alkoholfokú, illetve a mesterséges aromával ízesített, olcsóbb termékek esetén. ■ VG Prága bírálja a svájci korlátozást bIrálta a cseh külügyminisztérium, hogy Svájc szerdán további egy évvel meghosszabbította a munka- vállalási engedélyek korlátozását az EU-tagállamokból érkezőknek. A svájci döntést szerdán már Catherine Ashton, az EU kül- és biztonság- politikai főképviselője is bírálta. Svájc tavaly vezette be a korlátozást nyolc, az EU-hoz az elmúlt évtizedben csatlakozott közép- és kelet-európai állammal, köztük Magyarországgal szemben. A svájci kormány mostani döntése érvényben tartja az intézkedést, és a hatályát kiterjeszti az egész • EU-ra. ■ MTI A Franco-korszakban volt ennyi állástalan A spanyol munkanélküliség mértéke 27 százalék fölé nőtt az idei első negyedévben, ami az 1970-es évek közepe, a Franco-rezsim vége óta a legmagasabb érték. A spanyol statisztikai hivatal (INÉ) adatai szerint március végén 6,2 millió volt a regisztrált munkanélküliek száma, ami 27,02 százalékos rátát jelent. A spanyol munkanélküliség a második legmagasabb az eurózónában Görögország után. ■ MTI
