Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-24 / 95. szám
2013. ÁPRILIS 24., SZERDA GAZDASAG 11 Integráció és fejlesztés szolgáltatás A terület növelése mellett a korszerűsítés is fontos Zsargó István vízműgépész mutatja a kiskörei telep korszerűsített szűrőberendezését Továbbra is a külföldi piacok húzzák a megye iparát mutatók A Jász-Nagykun-Szol- nok megyei ipar teljesítménye 2012-ben folyamatosan csökkent - derül ki a KSH jelentéséből. Az ipari termelés az előző évhez képest 2,5 százalékkal - az országos 1,7 százaléknál nagyobb ütemben - mérséklődött. Az év folyamán a megyei szervezetek összesen 1168 milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő, és az egy lakosra jutó termelési érték 32 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A megyei székhelyű ipari ágazatok teljesítménye eltérő irányban és mértékben változott. Az ipari termelési érték legnagyobb részét (80 százalékát) kitevő gépipar termelése székhelyáthelyezés miatt háromszorosára emelkedett. 2012-ben a gépipari értékesítések 97 százaléka külföldi piacokon realizálódott. Ajavarészt szintén exportra termelő textilipar produktuma 7,7 százalékkal haladta meg az előző évit, és az ágazat az ipari termelés 3-4 százalékát adta. Az élelmiszer-, a gumi- és a műanyagipari-, valamint nemfém ásványitermék-ágazatok teljesítménye 5,8-17 százalékkal esett vissza. ■ Több mint száz céget „kényszertöröltek” adatok Tavaly nyártól a cégbíróságok a vállalkozások kényszertörlését is elrendelhetik. Idén az első negyedév végéig összesített adatok szerint Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében 109 vállalkozás jutott erre a sorsra - ez az országos adatok 2,4 százaléka -, derül ki a feketehsta.hu friss adataiból. Az észak-alföldi régió másik két megyéjében felemás adatokkal találkozunk: Hajdú-Bihar 292 törléssel 6,4 százalékot, míg Szabolcs-Szat- már-Bereg megye mindössze 52 törléssel 1,1 százalékot „tett hozzá” az országos mutatóhoz. A legtöbb kényszertörlést Pest megyében keUett alkalmazni, ahol 1929 alkalommal nyúltak ehhez az eszközhöz, míg a legkevesebbszer Békés megyében (12 törlés) keUett így visszavonni engedélyeket. ■ G. SZ. Másfél ezer alkalmazottat foglalkoztató vállalattá válna, miközben egyre bővítené működési területét a szolnoki központú Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. Gedei Szilárd A tavalyi év az integráció jegyében telt a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. életében. A jelenleg közel 360 ezer felhasználói egyenértékkel rendelkező vállalat vezérigazgatója, Hajdú Gábor szerint azonban az integrációs folyamat még nem ért véget.- Négy megye - Jász-Nagy- kun-Szolnok meUett Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Heves megye - településeivel ültünk le tárgyalni az új vízközműtörvény értelmében - beszélt lapunknak az eredményekről a váUalat vezetője. - Ösz- szesen, a meglévő települések meüé, százhatvankét települést tudtunk a szolgáltatási területünkbe kapcsolni. Az árbevételünk háromszorosára, a működési területünk pedig hétszeresére emelkedett. Az integráció azonban 2012-ben még nem fejeződött be, átnyúlik az idei évre is. Jelen pillanatban is több mint ötven településsel folytatunk tárgyalásokat. ÁpriUs elsejétől három új település csatlakozott működési területünkhöz, az idei év végéig pedig további ötven ön- kormányzattal szeretnénk meg- áUapodni - mondta Hajdú Gábor. A működési terület bővítése meUett egy másik nagyon fontos feladattal is meg kellett, iUetve kell birkóznia a cégnek: az ivó- vízhálózat korszerűsítése sok helyen elengedhetetlen volt.- A hozzánk csatlakozó települések vízközműhálózata - kevés kivételtől eltekintve - sajnos elég elmaradott színvonalon működött. Erre tekintettel szükséges a folyamatos korszerűsítés, jelenleg is sok helyen folynak fejlesztési beruházások. Kiskörén nemrég fejeztünk be egy körülbelül 500 millió forintos szennyvízberuházást - beszélt a korszerűsítésekről Hajdú Gábor, aki azt is kiemelte, hogy a szennyvíz külön problémát jelent a térségben, azonban jelenleg is komoly beruházások beindításán dolgoznak a megyében. Jászdózsán és Jászjákóhalmán például most oldódik meg a probléma, európai színvonalú szennyvízelvezetést építenek ki ezeken a településeken.- SpeciáUs szolgáltató vagyunk, mezőgazdasági vízhasznosítással is foglalkozunk. Sőt mondhatjuk, hogy jelenleg is mi vagyunk a térség legjelentősebb olyan szolgáltatója, mely mezőgazdasági vizet szolgáltat a csatornákon keresztül a gazdáknak. Ezen a téren is folyamatos fejlődést kell mutatnunk, hiszen azt szeretnénk elérni, hogy minél több gazda hozzájuthasson a Névjegy A cég neve: Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. A CÉG VEZÉRIGAZGATÓJA: Hajdú Gábor profil: ivóvíz, szennyvíz és mezőgazdasági vízszolgáltatás A CÉG ALAPÍTÁSÁNAK ÉVE: 1971 ALKALMAZOTTAK SZÁMA: 838 megfelelő mennyiségű és minőségű öntözővízhez - beszélt egy speciáUs területet érintő elképzelésekről is a váUalat első embere. De nemcsak a mezőgazdasági vízszolgáltatásban, hanem az összes területen növekedéssel számolnak a Tisza-völgy legjelentősebb vízszolgáltató cégénél.- A következő évek nagy kihívása, hogy három fázisban teljesítsük az új előírásokat. Területünk növekedésére, gazdálkodásunk stabilitására már most igaz: megfelelünk a 2016 után szükséges követelményeknek. Néhány adat a cégről (millió forint) 2010 2011 Nettó árbevétel 1847 1792 Üzemi eredmény 2,9 7,3 Adózás előtti er. 6,9 7,3 Adózott eredmény 6,9 7,3 Hosszú lej. köt. 2022 2268 Saját töke 553 560 Mérlegfőösszeg 3417 3878 FORRÁS: KIM Ennek megfelelően a jelenlegi 350-360 ezer felhasználói egyenértékűnket remélhetőleg 550- 560 felhasználóig tudjuk bővíteni, ezáltal mintegy 600-650 ezer embernek tudunk ivóvizet szolgáltatni. Célkitűzésem, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. az ország egyik legnagyobb víziközmű-szolgáltatójává váljon, és olyan munkahelyeket biztosítson, amely hosszú távon tudja biztosítani az itt dolgozók megélhetését, mindamellett, hogy a szolgáltatás minőségét a lehető legmagasabb szintre emelje. Hajdú Gábor vezérigazgató ■■■EQ333HHI Raktárlátogatás a világnap alkalmából A logisztika iránt érdeklődő tanulóknak biztosított lehetőséget a szolnoki BI-KA Logisztika Kft., hogy betekintést nyerjenek a megye- székhelyen működő Regionális Logisztikai Szolgáltató Központ mindennapi életébe múlt hét pénteken. A budapesti és szolnoki diákok a különböző tárolási módok és a kézi, illetve gépi anyag- mozgatás tanulmányozása mellett a létesítmény területén működő ipari vágányok használatát is megfigyelhették. A vállalkozás a logisztika világnapja alkalmából április tizennyolcadikán rendezett szolnoki konferenciáját egészítette ki a gyárlátogatással. ■ G. SZ. A gazdákat érintő kérdésekről szólnak GAZDAFÓRUMOT RENDEZ ma délután a Szolnoki Főiskolán a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Igazgatósága. Az eseményen vidékfejlesztési és agrárpolitikai témák mellett a helyi gazdálkodókat érintő aktuális kérdésekről is információkat kaphatnak az érdeklődők. A megyei kamara tájékoztatása szerint a fórumon Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal elnöke is részt vesz. ■ G. SZ. Három és fél ezerrel többen dolgoznak közel tíz százalékkal csökkent a nyilvántartott álláskeresők létszáma Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében az azt megelőző hónap adataihoz képest márciusban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss adatai szerint 32 és fél ezren keresnek munkát a megyében, közel felüket, majdnem 15 ezer főt azonban nyolc általánossal, vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel regisztrálták. Az álláskeresők között másfél ezerrel több férfit találunk. A munkaügyi központ két csoportos létszámleépítésről tud a megyében márciusra vonatkozóan, melyek összesen 36 elveszített munkahellyel jártak. ■ G. SZ. Nincs kőbe vésve a speciális szakma jövője a Jászkunságban válság A megyében tizenöt éve nem képeztek újabb kőfaragókat, a műkövekkel foglalkozó műhelyek pedig leépülőben vannak Az építőipar visszaesése, az olcsó import kínai sírkövek elterjedése és a képzés elsorvadása is közrejátszott abban, hogy a kőfaragó és műköves szakma képviselői leépülésről beszélnek Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében is. ■ A legtöbb cég műbelyében elfogytak a munkák, szakembereket kellett elbocsátani.- A kőfaragóipar, illetve a műköves szakma az építőipar össze- zuhanásával együtt került a padlóra - fejtette ki véleményét kérésünkre Nagy József, az egyik szolnoki műhely tulajdonosa. - Az utóbbi években minimálisra csökkent a családi házak, társasházak építése. A legtöbb cég műhelyében elfogytak a munkák, rengeteg szakembert kellett elbocsátani. Lejtőre került a szakma, amihez jön a képzés szinte teljes megszűnése - emelte ki a gondokat a szakember.- Annyira visszaesett a sírkőüzlet, hogy ma már csak néhány, pontosan erre szakosodott, temető környéki cégnek éri meg ezzel foglalkozni - mondta erre Nagy József. - Nagy probléma a kínai sírkövek elterjedése. A nagyjából tíz évvel ezelőtt megjelent ázsiai termékeket ugyan szakmailag nem érdemes kifogásolni, hiszen a legtöbb esetben nem térnek el esztétikailag a magyar készítéKapolcsi László szerint a műköves szakma speciális tudást igényel sűektől - tette hozzá a szolnoki cégvezető. Az elmúlt tíz évben valóban nagy átalakuláson ment keresztül a sírköves terület - állította egymástól függetlenül több megyei sírköves szakember is. Szerintük is a kínai dömping jelenti a fő gondot, illetve az olcsó Az építőipari termelés értéke Jász-Nagykun-Szolnok megyében (millió forint) 2006 29628 2007 30501 2008 34340 2009 27 698 2010 ' 24 006 2011 FORRÁS: KSH 29 091 termékeket szakértelem és képzettség nélkül kínáló „kóklerek” térhódítása. Kampfl János, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének elnöke szerint azonban messze nem csak a sírköves területen észlelhetőek problémák.- Ez a terület elválaszthatatlan az építőipar egészétől - vázolta a bajokat az országos szervezet vezetője. - Ráadásul azt is komoly problémaként érzékelem, hogy a rendszerváltás utáni fejlesztések után az utóbbi tíz évben szinte mindenhol leállt a gépesítés, a korszerűsítés, így Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében is - mondta a monori szakember. ■ i
