Új Néplap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-13 / 86. szám

2013. ÁPRILIS 13., SZOMBAT 5 JÁSZSÁG - TÜKÖR Minél gyorsabb, annál jobbasegítség védelem Önkéntes mentőegységek kialakításán dolgoznak a jászsági járásokban A folytonosság megőrzésére törekedtek az önkormányzatok A jászsági katasztrófavédelmi vetélkedőn a tűzoltási és műszaki mentési feladatokon kívül elméleti ismereteikről is számot adtak a részt vevő diákok A vészhelyzetben érkező segítségnyújtás hatékonysá­gát megsokszorozhatja, ha a beavatkozás minél előbb megkezdődik. Ilyenkor min­den perc számít Nem véletlen, hogy a Jászságban számos együttműködési megállapo­dás született a katasztrófa- védelmi kirendeltség és az ön­kéntes tűzoltó-egyesületek kö­zött. Sőt, az sem véletlen, hogy kiemelt szerepet szánnak a fiatal segítők képzésére is. Banka Csaba CO- Szerencsére az utóbbi hónapok- % ban a sokéves átlagos vonulás- | számhoz viszonyítva kevesebb- J szer kellett műszaki mentési, £ tűzoltási feladatokat ellátni a ki- rendeltség egységeinek - mond­ta Fózer Tibor tűzoltó alezredes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jászberényi Kirendeltségének vezetője. - Korábban azonban számtalan alkalom volt, ami­kor nagyon is szükség volt a parancsnokság állományának szakmai irányítása mellett az összehangolt együttműködésre a hivatásosok és az önkéntesek között. Komoly katasztrófahelyzete­ket eredményezett annak idején a Jászság településein az óriási mennyiségű csapadék, amikor helyenként önkéntesekkel, civi­lekkel összefogva kellett dolgoz­ni, olykor még motorcsónakot is be kellett vetni, hogy a helyzetet megoldják a jászságiak.- A Jászságban tíz önkéntes egyesülettel kötött kirendeltsé­günk együttműködési megálla­podást, közülük nyolc rendszere­sen be is tud avatkozni. Amikor riasztás érkezik, és a megjelölt településen működik beavatkoz­ni képes önkéntes tűzoltó-egye­sület, akkor az érintetteket sms-üzenet riasztja. A Jászbe­rénytől távolabb elhelyezkedő te­lepüléseken számos alkalommal első beavatkozó egységként ér­keznek meg az önkéntesek.,Nem véletlen, hogy komoly figyelmet fordítunk a képzésre is. Az ismeretek elsajátítását pe­dig nem lehet elég korán elkez­deni. Az iskolák és az önkéntes szervezetek együttműködnek, és az intézményekben akár szak­köri jelleggel is lehetőség van az ismeretek bővítésére, sőt arra is van példa, hogy az egyesületek ifjúsági szervezeteket hoznak létre a civil közösségen belül. Arra is lehetőség nyílik, hogy a középiskolákban szükségessé váló közösségi szolgálatot a ki- rendeltség irányításával töltsék le a fiatalok. Évek óta rendszere­sen meghirdetik Jászberényben is az ifjúsági katasztrófavédelmi Vetélkedőt, amelynek idei ver­senyét csütörtökön tartották a városban. A felmenő rendszerű megméretésen tizennégy (nyolc általános iskola és hat közép­iskola) csapat 56 versenyző je­lentkezett. Meghívott társszerv­ként a herényi mentőállomás, a Vöröskereszt és a Jászberényi Rendőrkapitányság is részt vett a rendezvényen. Az általános is­kolások közül első helyen végzett a Jászárokszállási Önkéntes Tűz-' oltó-egyesület csapata, második a herényi JKI Belvárosi Általános Iskola, illetve harmadik a heré­nyi JKI Gróf Apponyi Albert Ál­talános Iskola. Á középiskolások korcsoportjában szintén a jász­árokszállási ÖTÉ csapata végzett az élen, második a jászberényi Liska József Katoükus Erősára­mú Szakközépiskola, a harma­dik helyet pedig a jászberényi Terplán Zénó Szakközépiskola fiataljai szerezték meg. A Jászságban szeretnének to­vább lépni az együttműködés­ben. A kirendeltségvezetőtől tud­juk, hogy önkéntes mentőszerve­zetet kívánnak létrehozni járási szinten. A már beavatkozni ké­pes önkéntes tűzoltó-egyesüle­tekre alapozva - öt-öt ilyen van a két jászsági járásban - olyan fej­lesztésekre pályáznak a jövőben, amely segítségével a segítők nem csak saját településükön lenné­nek képesek a veszélyhelyzetek elhárítására. Esetenként a kö­zelükben található szomszédos községekben is segítséget nyúj­tanának, amennyiben a hivatá­sos állomány úgy ítéli meg, hogy szükség van a riasztásukra. Fó­zer Tibor elmondta, hogy a fej­lesztés lehetőségét, az egyelőre tervezés alatt álló rendszer meg­valósulását a katasztrófavédelem szakmai vezetése is támogatan­dónak tartja. közösen Létrejöttek március 1-jétől a jászsági kistelepülések közös hivatalai. Az önkormány­zatok jellemzően arra töreked- i tek, hogy a lehető legkevesebb változás történjen a lakossági ügyintézések rendjében. Koráb­ban már beszámoltunk arról, hogy legelőször Pusztamonostor alakított ki együttműködést a közeli város, Jászfényszaru hi­vatalával. Azóta mindén érintett település megállapodott társ önkormányzatokkal a közös hi­vatal fenntartására. Szűcs Lajos, Jászboldogháza polgármestere elmondta, hogy a hozzájuk leg­közelebb eső, 2000 főnél keve­sebb lakossal rendelkező Jász­telekkel állapodtak meg. Minden hivatali munkatárs álláshelyét megőrizték, a Jásztelekről érke­ző jegyző pedig heti két alka­lommal látja el a kistelepülésen feladatait. Á napi működésben nem jelent mindez alapvető vál­tozást - tette hozzá -, a dologi ki­adásokra éves szinten mintegy ötmillió forintot kell az állami finanszírozás mellé saját forrás­ból biztosítani. Jászfelsőszentgyörgy önkor­mányzata Jászágóval állapodott meg. A gesztor önkormányzat Felsőszentgyörgy Zelenai Ti- borné polgármester elmondta: feladataik ellátásához minden hivatali dolgozó álláshelyét megőrizték. Jászszentandrás és Jászivány már korábban létre­hozott körjegyzőségének alapító dokumentumait alakították át úgy, hogy az megfeleljen a közös hivatal törvényi szabályzóinak - tudtuk meg Szentandrás pol­gármestere, Banka Ferenctől. ■ Sokba keiül a potyautas az egészségügyben szabály A másutt megszerzett jogosultságok összeszámíthatok - A kötelezettségek rendezése az ügyfelek érdeke A legutóbbi hivatalos ada­tok szerint két éve 470 ezer egészségügyi potyautast tartottak nyilván hazánk­ban. Vagyis 2011-ben csak­nem félmillió magyar után nem fizettek egészségügyi hozzájárulást vagy azért, mert például feketén dolgo­zott, vagy azért, mert bár a munkáltató levonta a járu­lékot, azt.az államnak már nem fizette be. Márkus Kata Egy 2013 februári hír pedig már arról szólt, hogy nagykö­vetségi becslések szerint a la­kosság öt százaléka, mintegy félmillió magyar dolgozik kül­földön. Ha tehát 2011 óta nem sikerült rendezni a 470 ezer egészségügyi potyautas sorsát, s félmillióan azóta külföldre tá­voztak, akik nyilván már nem itthon .fizetnek hozzájárulást, az esetleges átfedésekkel is te­temes a járulékot nem fizetők száma. S bár aki külföldön dol­gozik, talán az egészségügyi szolgáltatásokat is ott veszi igé­nye, mégis: ha az adatok nagy­ságrendileg helytállóak, akkor a teljes magyar lakosságból öt és tíz százalék az, aki nem fizet jelenleg egészségügyi hozzájá­Az egészségügyi szolgáltatások pénzbe kerülnek a világon mindenütt rulást az államnak. Ami azon túl, hogy szinte borítékolható- an nehézségeket okoz majd az idénre tervezett mintegy 113,8 milliárd forintos egészségügyi hozzájárulási bevétel teljesíté­sében, ugyancsak borítékol- hatóan fog problémát okozni az érintetteknek, ha rendezni kívánják helyzetüket. Aki né­hány évi külföldi tartózkodás után esetleg hazatér, annak azért, aki pedig itthon van, de eddig valamilyen oknál fogva nem fizetett, annak azért, illet­ve az esetleges büntetés miatt. Mint hivatalos tájékoztatás­ból megtudtuk, amennyiben az ügyfél az Európai Gazdasá­gi Térség tagállamaiban, vagy olyan államban dolgozott, amgly- lyel Magyarországnak egész­ség-, vagy nyugdíjbiztosítási, szociális biztonsági egyezmé­nye van, például Horvátország, Szerbia, Ukrajna, a külföldi biz­tosító által kiállított igazolást az ügyfélnek be kell nyújtania a lakóhelye szerinti egészség- biztosítási és nyugdíjbiztosítási szervhez. Amennyiben a munkaválla­ló ezt elmulasztotta, büntetés nélkül utólagosan is beszerez­hetőek a megfelelő igazolások. Fontos tudni, hogy utólagos nyilvántartásba vétel esetén is beszámítanak a biztosítási, szol­gálati idők a nyugdíjba. Ha más külföldi országban dolgozott az ügyfél, a Nemzeti Adó- és Vám­hivatalt kell felkeresni, és T1011 számú nyomtatvány kitöltésével utólagosan be kell jelentkezni egészségügyi szolgáltatási já­rulék fizetésére. Ennek összege évente eltérő volt, jelenleg havi 6660 forint. Az önkéntes telje­sítés általában az adóeljárásban sem von büntetést maga után, a bejelentkezés kezdő időpontját és a fizetendő összegeket az ügy egyedi körülményeinek figye­lembe' vételével, az adózás sza­bályai szerint állapítja meg az adóhatóság. A szakigazgatási szerv sze­rint fontos ugyanakkor tudni, hogy az egészségügyi szolgál­amennyiben az ügyfél Magyar- országon él, ám egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága nincs, előszóra lakóhelye szerin­ti kormányhivatal járási hivatalá­nak ügyfélszolgálatát kell felke­resnie. Itt kérelmezheti hatósági bizonyítvány kiállítását esetleges szociális rászorultságáról vagy arról, hogy a kötelezően fizeten­dő egészségügyi szolgáltatási já­rulékot helyette átvállalják. AMENNYIBEN SZOCIÁLIS rÓSZO- rultságot nem lehet megállapíta­ni, a kérelmezőnek havi 6660 tatási járulékfizetéssel és szoci­ális rászorultság alapján szolgá­lati időt nem lehet szerezni, csak egészségügyi szolgáltatásokra, orvosi ellátásra lesz jogosult az ügyfél. Szolgálati időre a nyug­díjbiztosítási igazgatási szerv­nél külön megállapodást lehet kötni. Havi összege a megjelölt, jövedelemtől függ, de legalább a minimálbér 34 százaléka.- A kötelezettségek rende­zése az ügyfelek érdekében áll hiszen a különböző országok­ban megszerzett jogosultságok sok esetben összeszámíthatok, a nyugdíj és pénzbeli ellátások megállapítása szempontjából fontosak lehetnek - közölte az egészségbiztosító. forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie az egész­ségügyi szolgáltatásra való jogo­sultság megszűnésének napjától a biztosítási jogviszony megálla­pításának kezdő napjáig. A já­rulékfizetési kötelezettség meg­állapításával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkozik, az adó­eljárásban, pontosan megállapít­ják a jogosultsági időszakot, a fizetési kötelezettség összegét, de különböző fizetési könnyítési, méltányossági döntésre is van lehetőség. Visszamenőleg is fizetni kell az ügyfeleknek

Next

/
Thumbnails
Contents