Új Néplap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-06 / 55. szám
2013. MÁRCIUS 6., SZERDA Könnyítésnél nem kertek többet adósság A Magyarországi Református Egyház központilag vett fel devizahitelt A Magyarországi Református Egyház 2013-as költségvetése (millió forint) Államtól átvállalt feladatok Működtetés Hitoktatás ■ 825,0 4335,5 Ingatlanjáradék 1733,8 Jövedelemkiegészítés 1291,5 FEDEZETEK ÖSSZESEN 16 528,8 FORRÁS: MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HÍRSÁV Politikai reklám csak a közmédiában? több ponton is átírta a parlament a kormánypártok által kezdeményezett negyedik alkotmánymódosítást, amelyről várhatóan a jövő héten döntenek. A fideszes Lázár János javaslatára elfogadták, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehessen közzé, a listát állító pártoknak egyenlő feltételekkel. ■ MTI Megint módosult a költségvetés újból módosította a parlament az idei költségvetést a német E.ON magyarországi gázüzletágának megvétele miatt. Az adásvételi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségek 80 százalékának, de összesen legfeljebb 256 milliárd forint megfizetéséért vállal garanciát az állam készfizető kezesként az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. mint vevő számára. ■ MTI Martonyi János: Nem üzengetünk a másiknak abban állapodtak meg a román féllel, hogy nem a sajtóban üzennek egymásnak^ * függetlenül attól, hogy bizonyos ügyekben az álláspontok különböznek, például a székely zászló esetében - mondta tegnap Bukarestben Martonyi János. A magyar külügyminiszter Victor Pon- ta miniszterelnökkel is találkozott. ■ MTI Mintegy 14,3 millió svájci frank devizahitele van jelenleg a Magyarországi Református Egyháznak, tíz év alatt mintegy ugyanekkora összeget már törlesztettek. Könnyítést kértek az államtól, s nem az adósságuk átvállalását. Éber Sándor A Magyarországi Református Egyház (MRE) nincs krízis helyzetben, egyházunkat nem kell gazdaságilag megmenteni - hangsúlyozta lapunknak Pásztory Ádám. Az MRE kommunikációs igazgatója elmondta, hogy az államot valóban megkeresték azzal a kéréssel, hogy a lakossági devizahitelek visszafizetésének megsegítéséhez hasonlóan az egyház által felvett hitelek visszafizetésére is valamilyen könnyítési konstrukciót tegyenek lehetővé. Azt viszont nem kérték, és még nem is voltak egyeztetések arról, hogy 14,3 millió svája katolikus egyházat is felkereste a kormányzat a devizahitelek esetleges átvállalásával kapcsolatban - közölte lapunkkal a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága. Egyházukhoz tartozó intézményeket nem érinti az ügy, ezért nincs szükségük erre az állami segítségei frankos (közel 3,5 milliárd forint) devizahitel tartozásukat az állam átvállalja. Lázár János ugyanis azt jelentette be, hogy az önkormányzatok után az egyházak által felvett devizahitelek konszolidációját is tervezi az állam. A miniszterelnökséget vezető államtitkár 15 millió re. Más egyházak sem érintettek a deviazeladósodás- ban. A Magyarországi Evangélikus Egyháznak például az origo szerint kevesebb mint ötmillió forintnyi hitel- tartozása van egy budaörsi templomi orgona felújítása miatt, de ennek törlesztése sem okoz gondot. eurónyi devizahitelt említett az egyházak kapcsán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős állam- titkársága lapunkkal annyit közölt, hogy a kormány a közeljövőben tárgyal az egyházak által felvett devizahitelek tervezett konszolidációjáról, az érintettekkel megkezdték az egyeztetést az ügyben. Értesüléseink szerint a jövő heti kormányülésen napirendre kerül az egyházak adósságkonszolidációja. A jelenlegi mintegy 14,3 millió svájci frankos deviza- tartozásnak közel a dupláját vette fel a református egyház 2003-ban a HVB Banktól, azóta ugyanennyi összeget sikeresen törlesztettünk - mondta lapunknak az MRE zsinati hivatalának pénzügyi osztályvezetője. Lőrincz Szabolcs kiemelte, hogy a református egyház az önkormányzati rendszerhez hasonlóan működik, az egyházközségek, kerületek és megyék önálló jogi személyek és önállóan gazdálkodnak, az MRE ernyőszervezetként működik. A 90-es években elindult az egyházi ingatlan kárpótlás, így a református egyház is sok épületet kapott vissza, ezek azonban rossz állapotban voltak. Nem volt forrás a fejlesztésükre és működtetésükre, ezért választották végül a hitelfelvételt - hangoztatta Lőrincz Szabolcs. Azóta azonban az árfolyam elszállt, és a kamat is nőtt a bankok szerint az ország kockázati megítélése miatt. A hitelt az MRE vette fel, de aztán a pénzt szétosztották az önállóan gazdálkodó egyház- kerületeknek - illetve még a szociális ügyeket intéző szeretetszolgálatnak -, amelyeknek fejlesztési forrásra volt szükségük. Nemcsak a hitelfelvételnél, hanem az áram-, a gáz-, vagy a telefonszolgáltatóknál is központilag lépnek fel. Az MRE vállalta a garanciát a hitelre. Lőrincz Szabolcs hangsúlyozta, hogy az egyház ingatlanokat nem tud felajánlani fedezetként. Azt az állami járadékot ajánlják fel garanciaelemként, amit a kárpótlás ősz- szegeként az egyház örökjáradék formájában folyamatosan kap meg az államtól. A járadék éves mértéke mintegy 2 milliárd forint körül van. Katolikus egyház: nem kell konszolidáció Belföldi kockázatok miatt gyengül a forint Időjárás-különadót kaphat a sajtó tervezet A reklámbevételek fél százalékát vonnák el júliustól A forint az elmúlt kilenc kereskedési napból nyolcszor gyengült, vagyis a tendencia kifejezetten kedvezőtlen a hazai deviza szempontjából. Kedden 299,5 forinton is jegyezték az eurót, amire a hétfő esti 298-as árfolyamról esett a forint. A hét első napján még 295 alatt is állt az euró jegyzése. A Dow Jones ipari index történelmi csúcsra került tegnap, vagyis a nemzetközi befektetői hangulat kedvező, ez pedig a forint malmára hajthatná a vizet. A régiós devizáknál is sokkal gyengébben teljesít a forint, mindez pedig azt jelzi, hogy belföldi tényezők húzódnak meg a leértékelődési hullám mögött. Az utóbbi napokban Ma- tolcsy György lépései mellett Varga Mihály és Orbán Viktor szavai is szerepet játszottak az esésben. Matolcsy MNB-el- nöki kinevezése előtt átírta a jegybank alapító okiratát, amivel szélesítette az elnök jogait. Orbán Viktor miniszterelnök pedig az elmúlt napokban a devizahitelesek megmentéséről beszélt, és Varga is - aki a nemzetgazdasági tárca élén váltja Matolcsyt - utalt arra, hogy lépéseket tehetnek, persze csak a bankszektorral együttműködve. Varga tegnap megerősítette, hogy nincs szükség költségvetési kiigazításra, annak ellenére sem, hogy bizonytalanság övezi az e-útdíjból és a szuperkasszákból tervezett bevételeket. Mindeközben a makrogazdasági kilátások is folyamatosan romlanak. A kiskereskedelmi forgalom januárban több mint 4 százalékkal zuhant januárban, ami megerősíti, hogy egyelőre nem várható gazdasági növekedés. A recesszió egyre nagyobb kihívást jelent a kormány számára. Több tisztségviselő is határozottan jelezte, hogy az MNB újabb eszközökhöz nyúlhat a kilábalás elősegítése érdekében, ám ez negatív mellékhatásokkal járhat. További sorozatos kamatvágások és esetleges unortodox lépések gyengíthetik a forintot, ha pedig a deviza- tartalék felhasználása is szóba kerül, akkor történelmi mélypontja felé indulhat a nemzeti valuta. ■ H. J. Júliustól meteorológiai szolgáltatási díj címen a médiaszolgáltatók éves reklámbevételének fél százalékát vonná el a vidékfejlesztési tárca. „A médiaszolgáltatások meteorológiai szolgáltatási díja a médiaszolgáltató éves reklámbevételének 0,5 százaléka. A médiaszolgáltató, a fizetési kötelezettségének alapjául szolgáló, éves reklámbevételéről összesített nyilvántartást vezet, és a befizetési kötelezettség teljesítésének időpontjáig az Országos Meteorológiai Szolgálat részére megküldi” - olvasható a meteorológiai szolgáltatásról szóló törvénytervezetben, amelyre a Vidékfejlesztési Minisztérium a hét végéig várja a véleményeket. Hozzáteszik: a tervezet köz- igazgatási egyeztetése folyamatában van és minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért jelen formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának. „A Szolgálat részére megfizetett szolgáltatási díj a Szolgálat saját bevétele. A médiaszolgáltatások meteorológiai szolgáltatási díja adók módjára behajtandó köztartozás. Ha a médiaszolgáltató a bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét, vagy az adatszolgáltatási kötelezettségét határidőre nem teljesíti, a médiaszolgáltató előző üzleti évi nettó árbevétele 0,8 százaléka minősül adók módjára behajtandó köztartozásnak” - áll a dokumentumban. Becslések szerint mindez évi legalább 3 milliárd forintos közterhet jelentene a médiának. Ráadásul az adót akkor is meg kellene fizetnie minden médiumnak, ha az OMSZ nem is ad időjárás-jelentést az adott médiumnak. A tervezet a repteret is megadóztatná. „A repülőtéri meteorológiai szolgáltatási díj mértéke a légitársaságok által a repülőtéri szolgáltatások fenntartásáért befizetett díj 1 százaléka”. A tévés reklámpiac 54,9 milliárd forintra rúgott 2011-ben. Ez 2010-hez képest 6 százalékos mínusz, amelynek nagy részét a földi sugárzású televíziók 10 százalékos csökkenése (39,7 milliárd forintra) okozta. A nem földi sugárzású adók bevétele 8 százalékkal 15,1 milli- árdra nőtt, de még így is csak a teljes reklámtorta 28 százalékát teszik ki ezek a televíziók. A rádiók ismét bekerültek a Magyar Elektronikus Műsor- szolgáltatók Egyesületének felmérésébe, reklámbevételeik 2 százalékkal 4,6 milliárd forintra nőttek 2010-hez képest. A MEME szerint a gazdasági környezet nem kedvezett a reklámipar szereplőinek, hiszen a hirdetők továbbra is költségcsökkentésre kényszerültek. Nagy valószínűséggel az online szegmenst leszámítva a teljes hirdetési piacon belül a többi szereplőhöz képest - sajtó, rádió, közterület, mozi - mégis a televíziók érték el a legjobb eredményt. A Magyar Lapkiadók Egyesülete becslése szerint 2011-ben a nyomtatott lappiac net-net reklámbevétele 41,6 milliárd forint volt. ■ V.M. Időjárás-jelentés. Az állami szélkakas után is adózni kellene?
