Új Néplap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-30 / 75. szám
HIRDETÉS A váci egyházmegye melléklete III. évfolyam 3. szám 2013. március 30. Megjelenik minden hónap utolsó szombatján Szerkeszti: Magyar Bertalan Ezen szombat csendje kétezer év óta visszhangzik. Immár őszinte ez a csend; immár a szív igényli, és nem a törvény diktálja. Nem a Beteszda-ßrdö lármás csendje ez, a trécselő semmittevésé, félszemmel a vízen, várva hogy végre fólkavarodjon. Nem a zsinagóga fészkelődé csendje, a ßlben az írás szavaival, a szívben meg a holnap aggodalmával. Nem a Templomé, ahol összeesküvők suttogása és áldozati állatok bőgése verődik visz- sza dadogva az oszlopok soráról Nem az otthon jókedvű csendje, az ebéd utáni pihenésé. Nem a délutáni séta csendje, egy-egy önkéntelen mozdulat a kalászok közt - még nem is tudom, hogy a zsenge búza édességét ízlelem, de árgus szemek már látják... De már nem is a semmi csendje, mint akkor, először. Nem a minden mindegy csendje, nem az asszonyok nyugalmának csendje, a házban a holnap halotti kenetének illatával Hanem az igazi nyugalom csendje ez, a várakozásé. A tudás csendje, hogy már elrendeződtek a dolgok; tán nélkülünk, de értünk. A jóleső nyugalom csendje, 'a néma hálaadásé. A tudaté, hogy most nem a cselekvésre van szükség, hanem a hitre. Csak várni kell a hajnalt ebben a csendben; lesni a fényt Keleten, s ßlelni a hangot: az Isten szívének dobbanását, (mb) Amiért irigyelnek minket az angyalok virágvásár nap A zord idő ellenére - hetedszer adták elő idén a Besnyői Passiót Hetedszer mutatta be Virágvasárnap délután négykor a máriabesnyői Nagyboldogasszony plébánia közössége a Besnyői Passiót. A rendkívül zord időjárás, a plusz két fokos hőmérséklet ellenére az eredeti helyszínen, a bazilika parkjában zajlott az előadás, amelyben ezúttal is több száz helyi és messzi távolról érkezeit néző vett részt figyelmes érdeklődéssel, sőt szerepléssel. _________ %_____ , M. B.____________________ Az előadást a rendkívül hideg és csapadékos időjárás sem tette kétségessé: a szereplők, élükön a Passiót összeállító és rendező Zimányi Norberttel (képünkön balra elöl), még arra is föl voltak készülve, hogy eső vagy hó esetén a templomban jelenítik meg Urunk megváltó kereszthalálának történés-' tét; Végül csak a téli hideggel kellett megküzdeni, amely próbára tette, de nem tántorította el sem a korhű jelmezekbe öltözött szereplőket, sem a nézőket. A Besnyői Passiót 2007. április 1-jén, Virágvasárnap mutatták be első ízben - tudhatjuk meg a misztériumjáték honlapján, a besnvoinassio.hu oldalon. A misztériumjáték Jézus utolsó 24 óráját eleveníti fel, elfogásától kereszthaláláig. A forgatókönyv Met. Gibson Passió című filmjére, valamint boldog Emmerich Anna Katalin látomásaira támaszkodva készült. Fontos eleme a zene, melyet a Passió és a Gladiátor c. filmek zenéiből válogattak össze. A szereplők legtöbbje az egyházközség tagja; a főbb szerepeket - Jézus, Szűz Mária, Péter, Kai- fás, Annás, Pilátus, a római tisztek és hóhérok - kezdettől ugyanazok testesítik meg. A jelmezek és kellékek jó része is helyben készült, nagy leleményességgel - a római sisakok például munkavédelmi fejvédőkből lettek -, de minden előadáson látható valami újítás, fejlesztés. Egyedül az időpont állandó: „minden évben Virágvasárnap mutatjuk be, hiszen egy passiójátéknak a Jézus szenvedésére való emlékezés vasárnapján van igazán mondanivalója” - vélekedik erről Zimányi Norbert. A közönség nem csak nézője, hanem aktív részese az előadásnak. Szövegkönyv-kivonatokat osztanak szét köztük, végig állva maradnak: ők a „nép". A tömeg, amely követeli Kaifástól és Pilátustól Krisztus kereszthalálát. Több jelenet is a közönség sorai közt játszódik: Péter tagadása, Jézus meg- ostorozása, első elesése a kereszttel, és találkozása Máriával. Elkísérhetik Jézust keresztútján, „Jeruzsálem utcáin”, egészen a Golgotáig. Testközelből megtapasztalhatják a kivégzőosztag katonáinak durvaságát; Krisztus értünk felajánlott kínszenvedését, és kereszthalálát. Az állandó szereplők az idők során - mondhatni - a bazilika egyik önálló közösségévé váltak. Többen a szerepük kapcsán ismerték meg közelebbről egymást, és lettek jó barátokká. A bazilika plébánosa, Túrái János atya (elődjéhez, Gáspár Istvánhoz hasonlóan) messze- ff menően támogatja a Passiót, és § értékeli annak missziós szere- § pét. „A II. Vatikáni Zsinat után | teljesebb látásunk van a ke- 5 reszt és szenvedés titkáról. H r 2 Éppen bibliai és osegyhazi alapon együtt látjuk a föltámadással, ezt nevezzük ’húsvéti misztériumnak’ - írja erről Türai János plébános. - (...) Jézussal egyesülten mi is hozzájárulhatunk az egyház építéséhez és a AÜ3& megváltásához. Ha így .tegzünk, akkor érthetővé válik Szalézi Szent Ferenc mondása: Ha az angyalok irigyelhetik az embert, annak két oka lehet. Az egyik, hogy Isten szenvedett az emberekért, a másik, hogy az emberek szenvedhetnek Istenért". ■ KATOLIKUS HIT- ES ERKÖLCSTAN Hogy- fájttcozoit twibbrrb ^- felibM&rje, a valódi értíkMczfc; ; > \- igaz píÁ/ho)/dbpz\utt faÁJl\(tk} ’- farivagye. fyfce*. gcnutwMlUít; ' - ' ' Iffjf- w^giaÁMja etete erteíW^; ( f i- s^reteftet szolgálja \ érdekíSdj&VL a ;é ^ J a ptábáwátL j vagy a \ZoaL EgyWázw&gye, WivafaAxn lunU/^pja*,: www-Vtf
