Új Néplap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-19 / 65. szám

2013. MÁRCIUS 19., KEDD TÜKÖR Már korán támadnak a kullancsok egészségügy A belvárosi parkokban, játszótereken sem vagyunk biztonságban Moszkváig is eljutott, de most leszerelt Lehel, a kerecsen Hajlamosak vagyunk ma­napság egyfajta „miniször­nyekként” kezelni a kullan­csokat. Való igaz, számos betegséget terjesztenek e kis ízeltlábúak, kellő odafigye­léssel azonban biztonságban érezhetjük magunkat. Szilvási Zsuzsa- Sosem fordult még elő koráb­ban, hogy februárban kullan­csot találjak a kutyámban, idén azonban egy jól megtermett példányt szedtem ki belőle. Ráadásul úgy, hogy csak a sa­ját részére elkülönített kert­részben szaladgált azokban a napokban, nem is jártunk ve­le erdőben - mesélte riadtan a szolnoki Mészáros Zsuzsa. - Úgy tűnik, már a saját telkün­kön sem lehetünk biztonság­ban ezektől a vérszívóktól. Mi lesz, ha az óvodás gyerekemet is „felfedezik maguknak”?- Valóban gyakran előfor­dulhat a kullancs kutyusunk szőrében, de főként egy-egy hosszabb erdei sétát követően- mondta el Boné László szolno­ki állatorvos. - Tévhit, hogy a mi térségünk kevéssé fertőzött ezektől az élősködőktől, bizony ma már a városok közepén sem lehetünk biztonságban tőlük. Mivel akár gyógyíthatatlan be­tegséget is elkaphatunk a kul­lancsoktól, fontos, hogy rend­szeresen átvizsgáljuk kedven­cünk szőrét, és különösen ak­kor gyanakodjunk, ha bágyadt, lázas a kutya. A különböző cseppentők mellett hatékony védőoltás és fürdetőszerek lé­Továbbra is főként Magyarország nyugati része számít a legfertőzöttebb területnek, amint ez a térképen is látszik teznek kullancs ellen, sőt, ult­rahangos riasztóval is távol tarthatók ezek az élősködők. Hazánkban kullancsfertő­zött területnek az számít, ahol minden ezredik kullancs hor­dozza az agyvelőgyulladás vírusát. Egyéb helyeken csak 5-10 ezer kullancs közül mu­tatható ki egy-egyben a vírus. Magyarországon a magas rizi­kójú területek a nyugati, dél­nyugati megyék közül főleg Zalá, Somogy, Vas és Veszprém megye, a keleti országrészben pedig elsősorban Nógrád me­gye, illetve az Északi-közép­hegység. A szakemberek úgy látják, évről évre egyre korábban éb­rednek a kullancsok, sőt, egyes fajokkal akár a téli hónapok­ban is találkozhatunk. Általá­ban azonban télen nyugalmi állapotban vannak, feléledésük az első melegebb tavaszi na­pokra tehető. Ezért aztán aki február-már­cius táján megkezdi a kullancs elleni oltássorozatot, kilencven­öt százalék feletti védettséggel várhatja a kullancsok tavaszi feléledését. Fontos ugyanakkor, hogy az oltás a fertőzött állatok által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladással szemben nyújt védelmet, a Lyme-kórral szemben nem. Ha az első oltást beadatjuk februárban, majd rá egy hónapra a következőt, az el­ső kirándulásokra már 95 szá­zalék feletti védettségünk lesz az élősködőkkel szemben. Az oltássorozat harmadik oltását 9-12 hónappal a második után kell beadatni, majd ezt köve­tően már csak ötévente egy em­lékeztető oltásra van szükség a védettséghez. Jelenleg itthon két cég kullancs elleni vakciná­ja kapható: egy drágább, három oltásból álló, és egy olcsóbb, négy vakcinából álló termék. A négyszeri oltás esetében a 95 Főként az emlősök vérét szívják a kis nyolclábúak a kullancsok főként az emlő­sök vérszívói, de - különösen a lárvák - olykor madarakból és hüllőkből is szívnak vért Életük során két vagy három gazda- egyedből táplálkoznak, ennek alapján „kétgazdás" vagy „há- romgazdás" fajokról beszélünk. A kullancslárvák általában ápri­lis első felében lepik el nagy számban a természetet. Ezek a kullancs-egyedfejlődési alakok egy milliméternél kisebb lények, ezért hajas fejbőrben vagya ked­venc kutyánk szőrében észrevét­lenül tudnak megbújni. A mini kullancsokat április második fe­létől kiegészítik, azaz a családot teljessé teszik a kifejlett hím és nőstény kullancsok. Az emberre jutott kullancs a ruhán, majd a bőrön észrevétlen haladva a vér­szíváshoz kedvező helyet keres az emberi testen. Gyakran a haj­ban, a ßlek mögött vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg. Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív. Ez a rögzült, táplál­kozó életszakasz napokig is el­tarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert. A kullancs kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív százalék feletti védettség a har­madik adag vakcina beadá­sa után két héttel alakul ki. Az oltások egyéves kor felett adatha­tok be.- Míg néhány évvel ezelőtt job­bára inkább csak dunántúli, hegyvidéki erdei kirándulásokat köve­tően volt jellemző, hogy kul­lancsot találjunk, manapság már valóban szinte bárhol elő­fordulhatnak - tudtuk meg dr. Hoksári László szolnoki házi­orvostól. - Bár annak veszélye, hogy fertőzött egyeddel talál­kozunk, néhány százaléknyi, mégis érdemes odafigyelni a megelőzésre. Ez egyrészt oltás­sal, másfelől pedig megfelelő ruházattal lehetséges. Fon­tos tudni ugyanakkor, hogy amennyiben néhány órán be­lül eltávolítjuk a kullancsot, valóban minimális a fertőzés esélye. Az agyvelő- és agyhártya­gyulladást okozó vírusokkal fertőzött kullancsok a legtöbb­ször tavasszal és nyár elején okoznak betegséget: ilyenkor ugyanis még nem vagyunk rá­juk felkészülve, esetleg az oltás nyújtotta védettség még nem alakult ki. A fertőzött kullan­csok által okozott agyvelő- és agyhártyagyulladás évente kö­rülbelül 70-80 magyart érint. A számok azért csalókák egy kicsit, mert a fertőzött kullancs okozta agyhártyagyulladás az első hullámban csak nyári influenzaszerű tüneteket okoz. Ha ez elmúlik, és a vírus nem támadja meg az idegrendszert, nem alakul ki az agyhártya- és az agyvelőgyulladás, akkor a háziorvosok a kullancsfertő­zést jellemzően nem jelentik. A Lyme-kórt hazánkban évente körülbelül ezernyolcszáz em­bernél diagnosztizálják. Ez el­len csak az segít, ha időben, az első két-három órában eltávo­lítjuk az élősködőt. A kullancs ugyanis az első órákban csak táplálkozik, szív. Utána viszont már időszakosan pihen is, és a fertőzést okozó vírusok ilyen­kor jutnak át az úgynevezett szúrcsatornán át az áldozatba. Azaz mindenképpen töreked­jünk arra, hogy az állatot még addig eltávolítsuk, amíg legfel­jebb lencseméretű. madárvédelem Véget ért Lehel, a kerecsensólyom „küldetése”. A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai levették a hátáról azt a jeladót, ami 2007 óta szol­gáltatott adatokat a madár moz­gásáról. Lehel, a kerecsensólyom 2007- ben kelt ki a tojásból a Jászság­ban, és közvetlenül kirepülése előtt került a hátára a nyomkö­vető eszköz. A 22 grammos, nap­elemes, GPS-szel ellátott jeladót a Bükki Nemzeti Park Igazgató­ság által vezetett első kerecsen­sólyom-védelmi LIFE-program keretében erősítették a madárra. A program során több fiatal kerecsensólyomra került jel­adó 2007 és 2010 között, hogy segítségükkel a szakemberek megismerjék a fiatal kerecse­nek vonulási szokásait. Ennek ■ A jeladó eltávolítása után alapos ellenőrzésen esett át, de nem tapasztaltak maradandó elváltozást. ismeretében meghatározhatók a veszélyeztető tényezők, és haté­konyabbá tehető a faj védelme. A fiatal kerecsenek hatalmas térséget jártak be Mauritániától Kazahsztánig, és mint kiderült, a legnagyobb pusztulást a szige- teletlen középfeszültségű vezeté­kek oszlopai okozzák. Lehel nagyokat barangolt „if­júkorában”, és egészen Moszk­váig jutott. Ahogy közeledett a felnőtté válás pillanata, egyre inkább a kirepülés helyének körzetére koncentrálódott a mozgása, majd 2011-ben csalá­dot alapított a kikelési helyétől mintegy 60 kilométerre - ami egy sólyomnak nem távolság. Abban az évben 3 fiókát nevelt, ám 2012-ben sajnálatos mó­don nem volt sikeres a költése. A teleit rendszeresen Belgrad mellett töltötte, ahol többször is szem elé került. A jeladója 2012 nyaráig működött, azután nem jött több jel. Ám március 10-én ismét a régi fészke mellett volt, és sikerült is megfogni. A jeladó eltávolítása után alapos ellen­őrzésen esett át, de nem tapasz­taltak semmiféle maradandó elváltozást. A két évvel ezelőtti sikeres fészkelése is jelzi, hogy a megfelelően kiválasztott és fel­erősített jeladó nem akadályozza tevékenységeiben. ■ Guti Rita Hamarosan eltűnnek a fehér foltok a megye térképéről egészségügy A tervek szerint legkésőbb jövő nyár végére megvalósulnak a fejlesztések a mentőszolgálatnál Közel tizenegymilliárd forintos fejlesztésbe kezd országos szin­ten a mentőszolgálat, melynek legfontosabb célja a kórházon kívüli sürgősségi ellátáshoz va­ló hozzáférés esélyegyenlőségé­nek biztosítása az ország egész területén. A beruházásoknak köszönhetően megyénk min­den települése 15 percen belül elérhetővé válik, hiszen meg­épülhet végre az a két mentő- állomás - Jászboldogházán és Kőtelken amelyre égető szükség volt már évek óta. Az Országos Mentőszolgálat sajtószolgálatának tájékoztatá­sa szerint Jász-Nagykun-Szol- nok megyében keretében öt, már meglévő állomás korsze­rűsítése valósul meg a közeljö­vőben, a mentőállomások bőví­tésének keretében pedig két új mentőállomás épülhet. A korszerűsítések Tiszafüre­det, Kunhegyest, Karcagot, Kis­újszállást és Szolnokot érintik, az újonnan épülő mentőállomá­sok helyszínei pedig Jászbol- dogháza és Kőtelek települések lesznek. Az építési munkálatok a közbeszerzési eljárás hosszá­tól függően akár már a 2013-as év végén is elkezdődhetnek, a végleges projektzárási időpont pedig 2014. augusztus 31. Ezek a fejlesztések elsősor­ban a kivonulás gyorsítását segítik elő, de fontos szempont az üzemeltetési költségek csök­A törökszentmiklósi mentőállomásra nemrég érkezett új esetkocsi kentése is a mentőszolgálat működésének költséghatéko­nyabbá és környezettudatosab- bá tétele érdekében. A meglé­vő állomások dinamizálása, fejlesztése azt jelenti, hogy új, önműködő garázskapuk be­szerzése valósul meg, illetve megoldják, hogy a kivonuló személyzet a lehető leggyor­sabban, 15 másodpercen belül elérje a garázst. A kivonulás gyors és aka­dálymentes biztosításával je­lentősen gyorsítják a helyszín­re történő megérkezést, ezzel is javítva a segélyhívástól szá­mított 15 percen belüli hely­színre érkezés statisztikáját, amely nem csak uniós elvárás, hanem a Semmelweis-terv ré­sze is. A hálózatbővítés során az új állomások helyszínének kijelö­lésekor először is az optimális lefedettség elérése volt a cél, hogy a „fehér foltoknak” neve­zett, sürgősségi ellátás tekinte­tében mostanáig hátrányosabb helyzetűnek számító térségek­ben is biztosítani lehessen az esélyegyenlőséget. Figyelembe vették a centrális városok kö­zelségét, a demográfiai muta­tókat, a topográfiai elhelyezke­dést, a közúthálózatot is. Az új építésű, úgynevezett „A” típusú állomásokon 2-2 darab új, tel­jesen felszerelt mentőautó fog szolgálatba állni. ■ SZ. ZS.

Next

/
Thumbnails
Contents