Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-22 / 45. szám
5 O r\ /~Z> 2013. FEBRUÁR 22., PÉNTEK Brutális reálbércsökkenés után keresetek Utoljára öt éve volt ilyen gyengülés - Nehezen indulnak az ágazati és vállalati bértárgyalások A legjobban és legrosszabbul fizető ágazatok (havi bruttó átlagkereset 2012-ben, forint) . Pénzügyi, biztosítási tevékenység 459 700 Információ és kommunikáció Energiaipar Építőipar 163600 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 151400 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 139700 •c VG-GRAF1KA FORRÁS: KSH A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete tavaly 223 OOO forint volt, a vállalkozásoknál valamivel több. Az informatikusok jól keresnek Kirívó reálbércsökkenés jellemezte a tavalyi évet, a magas infláció mellett a 2,0 százalékos nettó bérnövekedés is eltörpül. 2013-ra mérsékeltebb pénzromlás várható, ám az egyelőre döcögő bértárgyalásokon jobbára nem is a béremelés, inkább csak a kollektív szerződések megtartása lehet reális cél. Braunmüller Lajos Haiman Éva A nemzetgazdaság egészében- a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél- a bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelem- bevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző évit- derül ki a KSH tegnap közzétett, a 2012. január-decemberi időszak eredményeit közlő adataiból. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 000 forint volt. 233 700 forint volt a vállalkozásoknál, a közszférában- a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak pedig 214 900 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 200 forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 144 000 forint volt. Mindez az 5,7 százalékos tavalyi infláció mellett azt jelenti, hogy átlagosan 3,4 százalékkal kevesebbet értek a bérek, mint egy évvel korábban. Ehhez fogható reálbér-csökkenés öt évvel ezelőtt volt utoljára Tény, hogy az bérátlagot jelentősen lerontja a közfoglalkoztatottak alacsony keresete, ám ezt nem számítva is csökkent a bérek vásárlóértéke a versenyszférában, átlagosan 1,2 százalékkal. „Már tavaly év közben világosan látszott, hogy baj lesz a reálbérek alakulásával”- nyilatkozta a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke lápunknak kifejtette: „a ■ A családi kedvezmény nélkül számított nettó átlagkereset az elmúlt évben 144 OOO forint volt változás alapvető oka az, hogy megszűnt az adójóváírás. A minimálbérnél a bruttó jelentősen nőtt tavaly, ám a nettó nem. A tavalyi átlagos 2 százalékos nettó keresetnövekedés is tehát csak a jobban keresőket érintette, de még ők is veszítettek az infláció miatt. A minimálbért keresőknél viszont a teljes infláció a veszteséget növelte.” ■ Az idei helyzet némileg más, hiszen a kötelező bérelemek bruttójának emelkedése ezúttal nettó keresetnövekedést is eredményez. Ezzel együtt is nehezen indulnak az idei bértárgyalások. „Hiányzik a korábban megszokott országos bérajánlás, amely ugyan sosem volt kötelező, de fontos orientációs pontot jelentett” - fogalmaz Pataky. Az MSZOSZ egyébként a közelmúltban 5,2 százalékos béremelési javallattal élt, amelynél kisebb mértékű emelést csak a felsőbb bérkategóriákban tartana elfogadhatónak a szakszervezeti konföderáció. „Mindezidáig ez a kormány hivatalos inflációs várakozása, ehhez igazodunk. Mivel a tavalyi reálbér-romlást már nem tudjuk kompenzálni, idén az a célunk, hogy tovább ne csökkenjen a keresetek vásárlóértéke” - tette hozzá Pataky. „Nem vagyok meglepődve azon, hogy az elmúlt év negatív teljesítménye bár A folyamat lassan halad, megállapodások, vagy megállapodás-közeli tárgyalások már vannak a kollektív szerződéseknél. Ennek értelmében megállapodás van már például a Flextronics, az Audi és a Mercedes esetében. Az egyébként régután a reálbér-változás is negatív előjelű lett, mindez szomorú, de nem meglepő” - nyilatkozta Dávid Ferenc a Világgazdaságnak. A Vállalkozók és Munkál■ Dávid Ferenc: ha ilyen helyzetben nőtt volna a reálbér, az felemésztette volna a tartalékainkat tatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: „ha ilyen helyzetben nőne a reálbér, az azt jelentené, hogy a tartalékainkat éljük fel.” A főtitkár szerint idén is tovább olytatódik ez a tendencia. Az ágazati bértárgyalások óta jelentős problémákkal küzdő építőiparban pedig várhatóan a jövő hét folyamán írják alá a mára lényegében finisbe ért tárgyalások eredményeképp az ágazati kollektív szerződést. ez bérelemekre vonatkozó kikötéseket is tartalmaz. esetében Dávid Ferenc a kereskedelmet említette példaként: „az ágazat nem kapja meg három hónapja a minimálbér-emelés kompenzációját, új pénztárgépeket kell beszereznie és munkába állítania, valamint megjelennek a dohányboltok, amelyek szeszesitalt, üdítőt és egyéb termékeket is árulhatnak majd. Egy ilyen helyzetben nem lehet a bértárgyalásokon nagy eredményekre számítani.” Dávid Ferenc szerint a nemzetgazdaság egészében „komoly munkavállalói eredmény” lenne a nulla reálbér-változás elérése 2013-ban. A jelenlegi helyzetben meglehetősen nehezen haladnak az ágazati és vállalati bértárgyalások. Ennek egyik oka: csak december végén született meg az idei minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodás, sokáig késett a költségvetés elfogadása is, és az adószabályok is képlékenyek voltak még. Az új munka törvénykönyve miatt ráadásul idén újra kell tárgyalni a kollektív szerződéseket is. Bár a A közmunkások rontják az egészségügy adatait annak ellenére, hogy tavaly jelentős béremelést hajtottak végre az egészségügyieknél - 86 ezren vihettek haza augusztustól bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést -, a KSH szerint bruttó átlagkeresetük még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik a maga 151 400 forintjával. De a statisztikákat nem csupán az zavarja meg, hogy együtt kezelik az egészség- ügyi és a szociális ágazatot, de az is, hogy - mint Vasas Szilviától, a KSH munkatársától megtudtuk - a Magyar Államkincstár a közigazgatásból ebbe az ágazatba „helyezte át”papíron a közmunkások jelentős részét, így a januári csaknem 159 ezer forintról az év végére alig több mint 148 ezer forintra csökkent a bruttó bér az ágazatban. A KÖZFOGLALKOZTATOTTAKTÓL megtisztított adaton azonban már látszik a béremelés hatása: míg az év elején kevéssel 162 ezer, decemberben több mjnt 176 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. Az egészségügyi bér- tárgyalások március hetedikén kezelődnek - közölte a napokban Szócska Miklós államtitkár. jogszabályból olyan változások következnének, amelyeknek révén - például a műszakpótlék miatt - rosszabbul járhatnának a munkavállalók, a kollektív szerződések jelentős részben változatlanul, vagy minimális változtatással maradnak fenn. Ennek oka a munkaadók alkupozíciója. Mivel a bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók összjövedelméről tárgyalnak, olykor érdemes lehet belemenniük alacsony szintű, nullához közelítő béremelésbe annak fejében, hogy a kollektív szerződések korábban lefektetett eredményei változatlanul maradjanak. Flextronics, Audi, Mercedes Egy komikus legyőzhet mindenkit Olaszország Silvio Berlusconi adót törölne - csalással vádolják ellenfelei Néhány nappal a hétvégi parlamenti választások előtt a Beppe Grillo komikus vezette 5 Csillag Mozgalom (M5S) robbanásszerű eredményét jósolta meg az olasz sajtó a civil szerveződés tömegdemonstrációja alapján. Az olaszoknak elege van a pártokból, az M5S lesz az urnák meglepetése - vélik a lapok. Sajtóelemzések szerint fennáll a döntetlen veszélye, vagyis hogy egyetlen párt, sőt egyetlen koalíció sem szerzi meg a szükséges többséget. „Nehéz lenne Grillóval együtt kormányozni, de nélküle sem lesz lehetséges” - kommentálta Mario Monti kormányfő az M5S esélyeit. Monti szerint az egyetlen megoldás a nagykoalíció lesz. Köztársasági elnököt is javasolt: a radikális Emma Boninót Giorgio Napolitano utódjaként. A felmérések szerint 30 százalék lehet a bizonytalan szavazók aránya. Őket akarja megnyerni Silvio Berlusconi. Pártja a jobbközép Szabadság Népe 9 millió családhoz postázott levelet. Ebben az adóhivataléhoz nagyon hasonló értesítéssel a párt bejelentette a kampányában ígért ingatlanadó eltörlését. Sokan el is hitték és a postákra mentek az adó visszafizetését kérve. A többi párt csalással vádolja a volt kormányfőt. ■ VG Beppe Grillo korábban komikus volt, most politikai babérokra tör Kerry: a diplomácia jóval olcsóbb, mint a hadsereg Az Egyesült Államok a jövőben is vezető szerepet akar betölteni a nemzetközi porondon, de ennek biztosítása a diplomatákon és nem a hadseregen múlik - mondta külügyminiszterként első beszédében John Kerry a Virginia Egyetemen. Leszögezte: az Egyesült Államoknak ezután is „le kell fektetnie a szabadság és a jólét alapjait” egy újabb „nagy amerikai évszázad érdekében”. „A külföldi segítségnyújtás befektetést jelent az erős Amerikába és a szabad világba. Ennek érdekében ma diplomatákat felvonultatni olcsóbb, mint holnap csapatokat felvonultatni” - mondta a külügyi tárca új vezetője. „Nem lehetünk erősek addig a világban, amíg nem vagyunk azok saját hazánkban - fogalmazott Kerry. „Akkor tudok segíteni hitelesen más országoknak a békefenntartásban, ha végre Amerika is rendet tesz a saját pénzügyeiben! És ezt most kell megtenni” - hangsúlyozta. Ez egyben célzás volt arra is, hogy az automatikus költségvetési megszorítócsomag több mint 2,5 milliárd dollárt vonna el a külügyi tárcától. Márciusig erről meg kell egyezniük a kongresszussal. Ezért is érzékeltette John Kerry, hogy az amerikai külpolitika sorsa valójábari a kongresszus kezében van. ■ r
