Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-18 / 41. szám

iMMM» c&fW^ , ’.. P^S^^^^^W^M^^Bf^W^^'WKBMKKKBKSK^&WíSWSS^^ jV-uaMMK HÍRSÁV Nem tágít a PDSZ, sztrájkot hirdet HATÁROZATLAN IDEJŰ OTSzágOS sztrájkot hirdet a március 15-e után a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezt Mendrey László elnök jelentette be, miután kudarcot hozott a pénteken véget ért tárgyalássorozat. Az oktatási államtitkárság állítja, a PDSZ követelései veszélybe sodornák az isko­larendszert. ■ MTI Csatlakozási kampányt indítanak Bajnaiék A rövidesen párttá alakuló Együtt 2014 csatlakozási kampányt indít - közölték tegnap. Egymillió embert cé­loznak meg. Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke telefonon kéri a vál­tozást akarók segítségét. Az állampolgárok egy interne­tes űrlapon is bejelentkez­hetnek hozzájuk. ■ MTI „Voksszerzésre is jó” a székely zászló Titus corlatean román külügyminiszter szerint a magyar politikusok a kettős állampolgárok voksait sze­retnék megszerezni, amikor a székely zászlókat lobogtat­ják. Két- vagy háromszáz- ezer szavazatról van szó, amelyeket a romániai ma­gyaroktól kaphatnak meg. Corlatean közölte, számára a székely zászló az etnikai alapú területi autonómia jel­képe, ami elfogadhatatlan Romániának. ■ MTI Titus Corlatean külügyminiszter Hektikus gyógyszerkiadások finanszírozás Egyre nagyobb arányú a lakosság hozzájárulása Lakossági gyógyszerkiadások (milliard forint) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 FORRÁS: FEKF A tb-támogatás csökkenése ellenére nem nőttek, hanem csökkentek tavaly a lakos­sági gyógyszerterhek, de a közfinanszírozással együtt az egy főre jutó gyógyszerki­adás mélyen az európai szint alatt van. Haiman Éva Meglehetősen hektikusan ala­kultak a gyógyszerkiadások az elmúlt években abból a szem­pontból, hogy azok mekko­ra hányadát finanszírozta a gyógyszerkasszából az állam, illetve saját zsebből a lakosság - mondta a lapunk érdeklődé­sére Fekete Tibor. A gyógyszerpiac alakulását évek óta elemző szakértő rá­mutatott: míg az ezredfordulón a lakossági terhek még az álla­mi ráfordítás 36 százalékát tet­ték csak ki, 2008-ban elérték a 44 százalékát. És bár 2010- ben 40 százalék alá is kerültek, 2011-ben újra 42 százalék kö­rüli, 2012-ben pedig már csak­nem 48 százalékos szintet értek el. Más megközelítésben a la­kosság a vényköteles gyógysze­rek körében 2012-ben a terhek 32,1 százalékát viselte. Ez ér­tékben ugyan 9,4 százalékkal kevesebb kiadást jelentett az előző évinél - 163 milliárd fo­rint helyett 159 milliárdot -, ám ugyanakkor a tb-támogatás en­nél isyjagyobb mértékben, 12,7 százalékkal csökkent 2011-ről 2012-re: 361 milliárd forintról 315 milliárdra. Összességében a lakossági terhek azzal együtt is 4,6 szá­zalékkal mérséklődtek tavaly, hogy a recept nélkül kapható orvosságokért az egy évvel ko­rábbinál két milliárd forinttal többet, 102 milliárdot hagytak a patikákban a betegek. A gyógyszerpiaci szakértő mind­azonáltal figyelmeztet: a gyógy­szerpiacok természetes növe­kedését befolyásoló tényezők, vagyis az életkor növekedése, valamint az új készítmények megjelenése miatt a gyógyszer- kiadásoknak emelkedniük kel­lene. A kiadások és ezzel együtt a fogyasztás csökkenése nem­csak az európai tendenciával ellentétes irányú, de a lakosság egészségi állapotának is ellent­mond. A statisztikák szerint a magyarok fiatalabban beteg­szenek és hamarabb halnak meg, mint az európai országok többségében élők. Ehhez képest az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás - amelybe a tb-támogatás és a lakossági kiadás is benne van - értékben 2012-ben (295 forintos euró ár­folyam mellett) 197 euró, a csak vényköteles fogyasztás pedig 159 euró. Ez messze elmarad az EU országok átlagos egy fő­re jutó fogyasztásától (ami már 2002-ben is már csaknem 250 euró volt). Ez nem kis részben a kor­mány megszorító intézkedése­inek köszönhető, aminek kö­vetkeztében a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek átla­gos fogyasztói ára tavaly alig haladta meg a kétezer forintot dobozonként. Ez az átlagos do­bozár 7,9 százalékos csökkené­sét jelentette úgy, hogy közben valamelyest bővült a termékpa­letta és még 5,7 százalékos volt az infláció. A dobozár-csökkenéshez ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a drága onkológiai ké­szítményeket tavaly már csak kórházban lehetett beszerezni, amit ott 4681 forintról 6390 forintra növelte egy átlagos do­boz gyógyszer árát. Amihez nem jár támogatás a lakosság gyógyszerekre for­dított kiadásai 1998-ban még csaknem fele-fele arányban osz­lottak meg a vényköteles és a recept nélküli készítmények kö­zött. Az arány fokozatosan a vényköteles irányba tolódott el. Az elmúlt évben már jóval töb­bet költöttek az emberek mu­szájból, mint saját elhatározás­ból vásárolt gyógyszerekre: 62:38 volt az arány. A recept nélküli orvosságok piaci része­sedése tavaly két százalékkal emelkedve 18 százalékra nőtt. a nem vényköteles gyógyszere­kért dobozonként átlagosan 1262forintot kellett fizetni 2012-ben, 35 forinttal többet, mint egy esztendővel korábban. Túl vagyunk a válság nehezén, jelentette ki a Világbank elnöke nem lesz devizaháború, és a mo­netáris politika feladata az ársta­bilitás negőrzése és a gazdasági növekedés elősegítése - ez a fő üzenete a G20-as csoport pénz- | ügyminiszterei, jegybankelnö- | kei és az orosz államfő találko­zójának. A moszkvai találkozón még pénteken a Világbank el­nöke, Jim Yong Kim kijelentette: a válság legrosszabb része már mögöttünk van. Ugyanakkor fi­gyelmeztetett: „nem szabad meg­feledkezni arról, hogyan hatnak lépéseink a legszegényebb álla­mokra”. Jim Yong Kim a Vlagyimir Putyinnal lezajlott találkozón kifejtette azt is, hogy aggódik a globális klímaváltozás miatt, ami hátráltathatja a világgazda­ság stabil fejlődését. ■ Putyin megjegyezte: „Aligha engedheti meg bárki magának, hogy vitatkozzon önökkel” Ben Bernanke, a Fed elnöke arról beszélt, az Egyesült Ál- j lamok gazdasága helyreáll, de a munkanélküliség továbbra is 8 százalékos, és a Fed olyan monetáris politikát folytat, ami I kedvez az árstabilitásnak. Ügy vélte, az USA-n belül megvalósí­tandó célok elérése elősegíti azt, hogy mindenütt beinduljon a gazdasági növekedés. Bemanke szerint a G20-as csoportban el kell érni a pénzügyi rendszerek egyensúlyát, és az USA kész a pénzpiacok szabályozásáért felelős Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság keretrendszerének szabályait betartani. Putyin hangsúlyozta, a gaz­daságban egyetlen állam- vagy kormányfő sem hagyhatja fl- | gyeimen kívül a pénzügyi és banki vezetők véleményét. „Aligha engedheti meg bárki magának, hogy vitatkozzon önökkel” - mondta az elnök. ■ ! a G20 a világ 19 legnagyobb I gazdaságát és az EU-t tömörítő szervezet. A világ bruttó GDP-jé- nek 90 százalékát és a világke­reskedelem 80 százalékát adja. Ugyanazok a kihívások a magyar gazdaság előtt, mint két éve OECD A növekedés feltétele: csökkenteni kellene a munkajövedelmeket terhelő adóéket - Kevés a diplomás és a szakképzett A magyar gazdaság előtt ugyanazok a kihívások vannak a növekedés elősegítése tekin­tetében, mint két éve - írta két­évente megjelenő, A növekedés jegyében című kiadványában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Bár a Fidesz szóvivője csak a „nyugdíjjellegű juttatások megadóztatására” tett javasla­tot utasította el kategorikusan, a friss elemzés egy sor - ismert és minimum elgondolkodta­tó - észrevételt tett közzé. Az egyik ilyen: Magyarországnak csökkentenie kell a munka- jövedelmeket terhelő adóéket (nettó munkabér + munkálta­tói és munkavállalói adóteher). A párizsi székhelyű szervezet szerint különösen az alacsony jövedelműek esetében nagy az átlagos adóék. 2011-es adataik szerint a foglalkoztatás adóter­hének a teljes foglalkoztatási költséghez viszonyított aránya Magyarországon kétgyerme­kes, két kereső felnőttből álló családnál 37,74 százalék (a 8. legmagasabb az OECD tagálla­mai között), míg egy gyermek nélküli, átlagkeresetű felnőtt esetében 49,38 százalék (a 3. legmagasabb az OECD tagálla­mai között). A magyarországi intézkedé­sek között említi a szervezet az egykulcsos adót, és a mun­kavédelmi akciótervet. Kiemeli Selmeczi Gabriella Fidesz: Nem lesz nyugdíjadé ELKÉPZELHETETLENNEK TARTJA a Fidesz, hogy Magyarországon megadóztassák a nyugdíjakat - reagált Selmeczi Gabriella szóvivő, támadásnak értelmez­ve az OECD jelentését. Hozzátet­te: az idén infláció feletti nyug­díjemelés várható. Az OECD szerint a nyugdíjjellegű juttatá­sok adóztatása, a nyugdíjkorha­tárnak a várható élettartamhoz indexálása, a nők és a speciális munkát végzők korai nyugdíjba vonulását lehetővé tevő utak le­zárása növelné a foglalkoztatot­tak számát és arányát. ugyanakkor, az alacsony jöve­delműek adójóváírásának eltör­lése növelte az alacsony kerese­tűek adóékét. Az OECD szerint a szociális hozzájárulás csök­kentésével kellene mérsékelni az adóéket, újra be kell vezetni az adójóváírást, jóllehet egy szűkebb célközönségre tervez­ve. Ezeket az intézkedéseket a magas jövedelműekre kivetett energia- és ingatlanadóval le­hetne finanszírozni. Az OECD szerint alacsony a felsőfokú végzettséget és szak- képesítést szerzők aránya, ezek az oktatási területek ráadásul nincsenek kellően összehan­golva a munkaerő-piaccal. Azt értékelik, hogy nagyobb hangsúlyt kapott a termé­szettudományos és műszaki képzés, és javult a szakképzés rendszere. Leszögezik ugyan­akkor a felsőoktatásba irányu­ló csökkkenő finanszírozást. Pozitívumként emeli ki az OECD az önkormányzati rend­szer átalakítását és a közszfé­rában dolgozók létszámának csökkentését. Ám ennek pozi­tív hatásait részben kioltotta, hogy tömegek dolgoznak a köz­munkaprogramban. Az OECD folytatásra ajánlja a közalkal­mazotti létszám csökkentését és kiemeli, hogy e téren a helyi önkormányzatok szintjén van lehetőség további hatékonyság- növelésre. ■

Next

/
Thumbnails
Contents