Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-18 / 41. szám
2013. FEBRUÁR 18., HÉTFŐ TISZA-TO 5 Egykor Tengizt is megjárta portré Hetvenkedve spárgázik a kunhegyesi Gy. Molnár Ferenc Gy. Molnár Ferenc túl a hetvenen, sportolói múltjának köszönhetően még ma is könnyedén megcsinálja a spárgát Többfordulós tárgyalásokra számítanak a kunhegyesek konszolidáció Javában folynak az egyes önkormányzatok adósságkonszolidációs tárgyalásai. Mint ismeretes, az állam az ötezer fő alatti települések teljes adósságállományát átvállalja, míg az ötezer .fő fölötti települések esetében arányos adósságátvállalásra nyílik lehetőség. Az ötezer főt meghaladó lakosságszámú önkormányzatok január első felében tájékoztatást kaptak Tállai András önkormányzati államtitkártól a részleges adósságkonszolidáció kapcsán. Az érintettek a pénzintézetektől kapott adatszolgáltatás alapján január 11-éig jelezték a Magyar Államkincstár felé a 2012. december 31-én fennálló adósságállományukat. Az átvállalási mértékről 2013. február 28-áig születik megállapodás a nemzetgazdasági miniszter, a belügyminiszter és az önkormányzatok között, ezt követően június 28-áig az Államadósság Kezelő Központ Zrt., a pénzintézetek és a települések szerződésben rögzítik majd az adósságátvállalás részleteit. Kunhegyes képviseletében Szabó András polgármester a napokban tárgyalt a minisztériumok képviselőivel. Amint a megbeszélésen elhangzott, a település adóerőképességének átlaga alapján Kunhegyes esetében az adósság 70 százalékát veszik az adósságátvállalás alapjául. A város polgármestere azonban különös méltánylásként ennél is magasabb átvállalási mérték megállapítását kérte. Ez alapján várhatóan a napokban még újabb tárgyalásokra kerülhet sor a város és a minisztériumok képviselői között. ■ Szabó András polgármester Keletet és Nyugatot egyaránt megjárta az elmúlt évtizedek során. A ma már hetvenes éveit taposó kunhegyesi nyugdíjas sok területen tudta hasznosítani a tapasztalatait. Szilvási Zsuzsa Dolgozott a sokak által riasztónak tartott Tengizben és a nyolcvanas-kilencvenes években „Kánaánként" ismert Németországban is. Gy. Molnár Ferenc azonban úgy véli, nem feltétlenül csak a nyugati világban kell keresni a boldogulást. Eredetileg bútorasztalosnak tanult, ám az évek során több szakmát is elsajátított. így később szobafestő, mázoló, tapétázó lett, sőt ezekből a mester- vizsgát is letette. A jobb kereset reményében megjárta Tengizt is. Sőt, 4 év 7 hónapot töltött ott, nem éppen európai körülmények között. Reggel héttől este ötig tartott a műszak. Szabadidejében sportolt, edzette magát, karbantartotta izmait. A sportot mindig nagyon szerette, abból is az atlétikát. Futott, dobott és különleges kondíciójára jellemző, hogy több mint hetven esztendősen is könnyedén megcsinálja a spárgát. Világot látott ember gy. Németh Ferenc tengizi, afganisztáni, németországi, kazahsztáni emlékeit igen szép csokorba lehetne szedni, hiszen az embert próbáló időket mindenfajta nyavalya, betegség nélkül vészelte át. Ezt rajta kívül igen kevesen mondhatják el azok közül, akik ezt a világot megjárták. Ő viszont sokkal inkább a szépségeire emlékszik ezeknek az éveknek. Világot látott, más tájakkal, emberekkel ismerkedett, látóköre szélesebbé vált.- Elterjedt, hogy nagyon egészségtelen volt a környezet Tengizben - meséli. - Ennek az lehet az oka, hogy még az 1800-as években volt egy pestisjárvány arrafelé, azóta megbélyegzett területnek számít. A valóságban azonban egészen mást tapasztaltunk, a levegő például sokkal tisztább volt, mint itthon. Később váltott, a külföldi munkák sorában Németország következett, lakásokat építettek. Ahogy mondja, életében annyi szobát, helyiséget nem festett ki, mint akkor, ráadásul az akkori hazai kereseti lehetőségekhez viszonyítva szép summát keresett. Azt szokták mondani, minden jónak vége szakad egyszer, így neki is letelt a szerződése. Mire jól beszélte a nyelvet, újra váltott: a nyolcvanas évek végén visszament Kazahsztánba. Telt, múlt az idő, egyszer hívatta a főnöke: lenne egy kis munka. Igen ám, de egy kicsit odébb, egészen pontosan Afganisztánban, amelyre bátor, belevaló embereket kerestek. Nem volt éppen veszélytelen a vállalkozás, hiszen a Szovjetunió akkor vonta ki a csapatait ebből az országból, és a hátrahagyott civil, félkatonai, bányászati felszereléseket, tornyokat kellett leszerelni, áthozni a határon. Olykor nem akármilyen szerelvénnyel, például 20 méter hosszú rakétahordozóval. Északon dolgoztak, az ott élők pedig barátságosan fogadták őket. Magas, kopár fennsíkokon laktak, ahonnan jéghideg hegyi patakok rohantak a völgyek felé. Nappal szeles, forró a fennsík, éjszaka viszont alaposan be kellett bugyolálni magukat, hogy aludni tudjanak. Érdekes, a hétköznapi ember számára ismeretlen világot látott arrafelé, de azért mindannyian fellélegeztek,' amikor letelt az egy hónap, és visszaért a konvoj Kazahsztánba. HÍREK Kamerák vigyázzák a kiskörei iskolát NEMRÉGIBEN ADTÁK át a kiskörei általános iskola felújított épületét, melynek rendjét most már biztonsági- kamera-rendszer is vigyázza. A tizenkét beltéri és két külső kamera rendszerbe állításának költségeit alapítványi támogatásból és a jótékonysági bál bevételéből finanszírozták. Ennek köszönhetően biztonságosabbá vált az iskola és kevesebb lett a rendbontás is. Hamarosan megújulhat a sarudi Teleház a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is terveznek fejlesztéseket ebben az esztendőben Sarudon. Ennek megfelelően hamarosan megkezdődik a Teleház tatarozása. Ezzel 94 milliós beruházás valósulhat meg. A városnál maradnak a szakrendelések a tiszafüredi képviselő-tes- tület arról tárgyalt legutóbbi ülésén, hogy az általa fenntartott Kuthy Elek Egészségügyi Intézmény szak- rendeléseit átadja-e állami kezelésbe, végül az a döntés született, hogy a város tovább üzemelteti valamennyi rendelést. ' Felújítás kezdődik a tomaji főzőkonyhán A tervek szerint hamarosan megtörténik Tomajmonos- torán a szociális konyha energetikai korszerűsítése. A 250 adagos konyha gázfűtését kiváltva az óvoda biokazánjával kötik majd össze a fűtési rendszert, ezzel is jelentős mértékben csökkentve a költségeket. A konyhán 250 emberre főznek A vizák mellett a vidrák is főszereplővé váltak idegenforgalom Népszerű látványosságnak számít az ökocentrum, vonzza a vendégeket a Tisza-tóhoz Márciustól mezőőri szolgálat indul Kiskörén Döntően az idén tavasszal átadott ökocentrum vonzerejének köszönhetően a tavalyinál több vendég fordult meg a főszezonban a Tisza-tónál, ahol a tavalyinál kedvezőbben alakult a kereskedelmi szálláshelyek forgalma is. Folytatódott a területi átrendeződés: az Abádszalók-Kis- köre térségéből Poroszló-Tiszafü- red környékére helyeződött át a forgalom. A legfőbb vonzerőt a Tisza-ta- vi Ökocentrum jelentette. A turisztikai látogatóközpont leglátványosabb eleme Európa legnagyobb édesvizű akváriumrendszere, melyben szinte az összes hazai halfaj megtekinthető, köztük a hatalmasra nőtt, hazánkban egykor honos viza. A látogatók egyik kedvence az a vidrapár, amely az elmúlt hónapok során teljes egészében alkalmazkodott az emberi környezethez. Látványetetésük rendkívül népszerű, hiszen szó szerint gondozójuk kezéből esznek. A több mint 50 féle hazai hal mellett közel 14 kétéltű- és 13 hüllőfaj garantálja a bőséges látnivalót. Emellett a létesítmény kiváló alkalmat nyújt egy rendhagyó találkozásra a Tisza-tó és a Tisza-völgy ter■ Már nyáron elérte a vendégek száma a 2 012-re előirányzottat. 'S C/3 1 > 2 ö f- p Az óriási akvárium különleges hangulatot biztosít a látogatóknak mészeti értékeivel. Már a nyári szezonban elérte az ökocentrumot felkereső vendégek száma a 2012-es évre előirányzott 130 ezret. Az ennyire rövid idő alatti, hatalmas látogatószám a várakozásokat felülmúló teljesítmény. Az Ökocentrum létrehozásának és működésének jótékony hatása számos tekintetben érzékelhető. A vállalt húsz fő foglalkoztatásához képest az első szezonban közvetlenül harminc munkahelyet teremtett az új attrakció, Megnövekedett a forgalom a település és a környék vendéglátó- helyein, kereskedelmi egységeiben, a szálláshelyek a korábbiakhoz képest 30-40 százalékkal több vendéget fogadtak. ■ járulék A kiskörei képviselőtestület arról döntött, hogy március 15-től mezőőri szolgálatot működtet a település közigazgatási területén. A két fős szolgálat vigyáz innentől kezdve a Kisköre határában lévő legelők, erdők, zártkertek rendjére, a mező; őrök együttműködnek majd a rendőrökkel és polgárőrökkel. Részben az érintett területek tulajdonosainak kell fedezniük a szolgálat működtetésének költségét. így a szántók, legelők, erdők tulajdonosai 500 forintot fizetnek 10 ezer négyzetméterenként, a zártkertek tulajdonosainak pedig 1000 forint/10 ezer négyzetméter mezőőri járulékot kell leróniuk. ■
