Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-16 / 40. szám

2013. FEBRUÁR 16., SZOMBAT 6 GAZDASÁG Nyertesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (K) Ft ESTMEDIA 21 10,52 12 PANNERGY 321 4,56 33 SYNERGON 410 2,5 10 RICHTER 34500 0,83 903 DANUBIUS 2915 0,51 41 Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft RABA 860-1,71 12 OTP 4758-0,89 5537 CIGPANNONIA 228-0,86 1 FHB 415-0,71 4 TVK 1845-0,27 0 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.15.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. márc. 68500 Malmi búza index 2013. márc. 68500 Takarmánybúza 2013. márc. 68600 Takarmánykukorica 2013. márc. 60500 Tak.kukorica index 2013. márc. 60500 Takarmányárpa 2013. márc. 64 500 Olajnapraforgó 2013. márc. 140000 Olajnapraforgó index 2013. márc. 140000 Repce 2013. márc. 137000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. február 15-én: Él «/Ft 291,38-0,42 Ft v $/Ft 214,00-0,91 Ft v CHF/Ft 236,32-0,97 Ft lm 1,3363 0,0034 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 02.15.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 282,67 300,15 CIB Bank 280,41 303,77 Citibank 280,48 303,86 Erste Bank 282,27 298,53 FHB Bank 283,68 300,62 K&H Bank 286,76 300,10 MKB Bank 283,92 298,48 OTP Bank 283,76 299,50 Raiffeisen Bank 283,40 300,94 A vállalatok még kivárnak bővülés A táblagép-eladások megugrása miatt is nőtt a hazai IT-költés A globális átlagnál nagyobb, a régiósnál azonban kisebb mértékben nőtt tavaly az információtechnológiai (IT) termékek és szolgáltatások forgalma hazánkban. A szektort elsősorban az okostelefonok húzták. Jandó Zoltán Az elmúlt két évben tapasz­talt stagnálást követően tavaly némileg nőtt a hazai IT-költés. Az IDC előzetes adatai alapján 2012-ben mintegy 3,14 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon 684 milliárd forint) értékben adtak el különböző informá­ciótechnológiai termékeket és szolgáltatásokat hazánkban, ez pedig mintegy 5 százalé­kos növekedést jelent 2011-hez képest. A bővülés mértéke a globális átlagot meghaladja, a kelet-közép-európai térségben tapasztalt 7-8 százalékos gya­rapodástól azonban némileg elmarad. A szektor dinamiká­járól sokat elárul, hogy a vál­ság kirobbanása óta tavaly mu­tattak először érezhető növeke­dést az adatok, ezzel azonban még csak a 2006-os szintre ka­paszkodott vissza a forgalom. A mindenkori csúcsnak szá­mító 2008-as szinttől továbbra is több mint 400 millió dollár választja el az ágazatot. A teljes IT-költést tekintve régiós összevetésben sem volt jelentős Magyarország lema­radása tavaly, az egyes rész­piacokon azonban már komoly eltérések mutatkoznak - hívta fel a figyelmet Balicza Gábor, az IDC elemzője. A szakem­ber lapunknak jelezte: miköz­ben térségünkben jellemzően egyenletesen bővült az ágazat, addig Magyarországon tavaly hardverekre 11 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban, a szoftverek értéke­sítése és a különböző IT-szol- gáltatások forgalma azonban egyaránt csökkent, előbbi 4, utóbbi 3 százalékkal. A képet tovább árnyalja, hogy a hardverértékesítésen belül is kizárólag két jól elkülöníthető szegmensnek, az okostelefono­kénak, illetve a táblagépekének volt köszönhető a két számje­gyű növekedés. Előbbiekre pél­dául tavaly mintegy félmilliárd dollárt költöttek hazánkban, ami 50 százalékos ugrást jelent 2011-hez képest. Sokatmondó adat, hogy az okostelefon-érté- kesítést figyelmen kívül hagy­va a teljes IT-költés már enyhe visszaesést mutatna. Az, hogy a szektort tulajdon­képpen - egyébként az előző esztendőhöz hasonlóan - a mo­bileszköz-eladások megugrása rántotta pozitívba, illetve men­tette meg a hanyatlástól, jól jel­zi az egyes fogyasztói szegmen­sek költési hajlandóságának alakulását is. Az okostelefono­kat és táblagépeket ugyanis még mindig elsősorban a lakos­sági felhasználók veszik, azaz miközben a háztartások költé­se tavaly már némileg nőtt, a vállalati szféra 2012-ben is ke­vesebbet fordított információ­technológiai termékek és szol­gáltatások beszerzésére, mint egy évvel korábban. Balicza Gábor szerint ennek magyarázata, hogy a cégek még mindig rendkívül óvato­sak, a szegmensben továbbra is nagy a költségkontroll. Sőt egyre jellemzőbb tendencia, hogy míg korábban elsősorban a beruházások elhalasztásával próbáltak spórolni a vállalatok, addig most már a működési költségeket is elérik a megtaka­rítási programok, amit jól jelez a szolgáltatások forgalmának folyamatos visszaesése. A be­ruházások esetében egyébként fontos trend, hogy egyre rit­kábbak a nagy vállalati beszer­zések, a cégek jellemzően foko­zatosan, több lépésben cserélik le elavult készülékeiket. Az IDC elemzője hozzátette: a cégek folyamatos költségcsök­kentése, és a kereslet megcsap­panása természetszerűleg hozta magával az árak visszaesését is. A válság egyik legfontosabb következménye a vállalati szeg­mensben az lett, hogy a vevők alkupozíciója láthatóan javult, ez pedig a kínálati oldalon a verseny élesedéséhez veze­tett. Az árerózió ugyanakkor nem csak a vállalati piacon jel­lemző, a lakosság is az olcsóbb termékeket keresi. Különösen szembeszökő ez például a tábla­gépek esetében, ahol a tavalyi utolsó negyedévben a kereslet egyértelműen a 7-8 colos, 20-30 ezer forint közötti készülékek irányába tolódott el, az átlag­ár pedig az egy évvel korábbi majd 400 dollárról (86 ezer fo­rintról) 240 dollár alá (50 ezer forint környékére) süllyedt. Ba­Tartós növekedést várnak MIKÖZBEN ITTHON lassulást vetítenek előre a főbb tren­dek, a globális IT-költés nö­vekedési üteme várhatóan gyorsulni fog 2013-ban. A Gartner legfrissebb prog­nózisa szerint IT-szolgáltatá- sokra és eszközökre össze­sen 3737 milliárd dollárt költhetnek az idén világ­szerte. Ez pedig 4,2 százalé­kos bővülést jelentene 2012- höz képest. tavaly A piackutató adatai mindössze 1,2 százalékos gyarapodást mutattak. az előrejelzés szerint az idén minden részpiac bővül­het, a legnagyobb mértékű- 6 százalékot is meghaladó- növekedés azonban a vál­lalati szoftverek, és a külön­böző eszközök esetében való­színűsíthető. A növekedés tartós lehet: a Gartner 2014-re újabb 3,8 százalékos bővülést és 3900 milliárd dollárt közelítő glo­bális forgalmat jósol, míg az IDC a 2012-17 közötti idő­szakban átlagosan évi 4,9 százalékos növekedést vár. licza Gábor hozzátette: mindez egyben azt is jelzi, hogy egyes szegmensekben csak értékben mutatnak visszaesést az adatok, volumenben nő az értékesítés. A szakértő szerint a hosz- szabb távú trendekben az idén sem várható törés. Az IDC elő­rejelzése alapján 2013-ban a tavalyinál kisebb mértékben, szűk 3 százalékkal nőhet a ha­zai IT-költés, amely így 3,22 milliárd dollár körül alakulhat. A lassulás hátterében az áll, hogy miközben az okostele- fon-forgalom növekedése min­den bizonnyal visszafogottabb lesz, mint az előző két évben, a vállalati beszerzések valószí­nűleg még 2013-ban sem pö­rögnek fel. Az egyes részpiacokat tekint­ve a legjobban az idén is a hard­verek szegmense teljesíthet, itt 5 százalék körüli növekedési várható. Ebben az esztendőben azonban már a szolgáltatások értékesítése is bővülhet első­sorban az uniós, pályázati pén­zekből finanszírozott, nagyobb kormányzati projekteknek kö­szönhetően, igaz ezen a terü­leten így is csak 1-2 százalékos gyarapodás lehet. A szoftver- piacon pedig még várni kell a fordulatra, a prognózisban itt 2 százalékos visszaesés szerepel. Eladó lakások: sok érdeklődőt vonzhat még a kirakott tábla hirdetés Ma már nem lehet kikerülni az internetes reklámozást sem - Kétszer annyi vásárlót hozhat egy ügyes közvetítő A lakásvásárlás iránt érdeklő­dők közel kétharmada már az interneten tájékozódik, de az „eladó tábla” kirakásával és a helyi újsághirdetésekkel is sok lehetséges vásárlót lehet még elérni - derül ki az OTP Ingat­lanpont felméréséből. Önállóan hirdetni azonban költséges és időigényes lehet, és nem is min­dig hatékony. Internetes honlapok, „eladó” tábla, illetve helyi újságok és reklámkiadványok - innen érkezik be a legtöbb érdeklő­dés az eladó ingatlanok iránt az OTP Ingatlanpont országos ingatlanközvetítő hálózat fel­mérése szerint. A mintegy öt­ezer megkeresés elemzéséből kiderül, hogy az interneten való széles körű jelenlét mára elen­gedhetetlenné vált azok számá­ra, akik értékesíteni kívánják lakásukat, házukat. „Az érdeklődők 30 százaléka a saját honlapunkon át, továb­bi majdnem 30 százalék pedig egyéb internetes ingatlanos hir­detési oldalakon keresztül ke­res meg minket, azaz a potenci­ális lakásvásárlók közel kéthar­mada a világhálót használja fő tájékozódási pontként. Érdekes­ség, hogy majdnem minden ötö­dik érdeklődő a ház kerítésére, vagy a lakás ablakába kirakott feladót tábla alapján jelentke­zett be nálunk, ez tehát min­denképpen jó kiegészítő eszköz így keresik az ingatlanokat (százalék) Helyi Közvetítő- Közvetítő megi'e- hálózati honlapja lenések irodái --------------30 Eladó tábla az ingatlanon 17 Internetes • hirdetési oldalak ---------29 VG-GRAFIKA FORRÁS: GOODWILL COMM. Egyedül nem megy közvetítővel akár kétszer annyi potenciális vásárlóhoz juthat el a meghirdetett ingat­lan, mintha egyedül próbál­kozna az ember, ekkora több­letet ad a szakértelmük, illetve a csak a hálózatok rendelkezé­sére álló értékesítési és marke­tingcsatornák. a közvetítői honlapokra való felkerülés, az ingatlanirodák­ban és bankfiókokban való je­lenlétpéldául tipikusan olyan eszközök, amelyekkel csak a nagy hálózatok rendelkeznek, és ezek a kommunikációs csa­tornák adják a megkeresések közel felét. a lehetséges vevők elérésére” - összegez Kettinger Henriett, az OTP Ingatlanpont marketingve­zetője. Az érdeklődések körül­belül tizede a bankfiókoktól ér­kezett be hozzájuk jelentkezett, illetve a helyi újságokban, rek­lám-kiadványokban megjelent hirdetések alapján is hasonló számú megkeresést tapasztal­tak, az érdeklődők öt százaléka pedig közvetlenül az irodáik­ban jelentkezett. Nehezítheti az ingatlanel­adók dolgát, hogy a felsoroltak közül bizonyos hirdetési és ér­tékesítési csatornák csak korlá­tozottan vagy egyáltalán nem érhetők el azok számára, akik önállóan szeretnék értékesíteni az ingatlanjukat. Bár az ingat­lanos portálokon a fotó nélküli hirdetés sok esetben ingyenes, de ez egyáltalán nem hatékony, hiszen a keresők többsége al­kalmas arra, hogy csak képes ingatlanokra szűrjön, s a vevők használják ezt a lehetőséget. A fényképpel történő hirde­tés költségei pedig akár havi több tízezer forintot is elérhet­nek, és azért is fizetni kell, ha a találati listákon huzamosabb ideig szeretnénk előkelő helyen szerepeltetni, kiemelni az in­gatlanunkat. A különböző helyi reklámkiadványokba való be­kerülés megszervezése is utá­najárást, s további díjak megfi­zetését igényelheti. ■ N. M.

Next

/
Thumbnails
Contents