Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-12 / 36. szám

2013. FEBRUÁR 12., KEDD GAZDASAG 5 Számháború a T. Házban JÓ TANÁCS Az alsó hideg lakás miatt fizetek többet IGAZSÁGTALAN Olvasónk alatt a lakás üresen áll, mert a tulajdonos börtönben van. Az ajtó nincs bezárva, az abla­kok is tárva-nyitva állnak. Levélírónk a lenti hideg miatt sokkal többet fűt. tipikus társasházi patt­helyzet - mondták a Schnei­der és Debreceni Ügyvédi Irodában. Meg lehet próbál­kozni bizonyos lépésekkel, de a sikerre sajnos kevés az esély. A hölgy valami­lyen úton felkeresheti a börtönben lévő tulajdonost (például az ügyvédje által), kérjen meg valakit, akár meghatalmazással, csukják be az ablakait. Oda ugyan­is, mivel magántulajdon, magánlaksértés volna csak úgy besétálni. A tulaj a kérésre mondhat nemet, hiszen pontosan a magán- tulajdon jellegéből eredően mindenkinek joga van a la­kása ablakát nyitva tartani. Még akkor is, ha nincs bör­tönben. A közös képviselő nem azért nem Intézkedik, mert kisebb gondja is na­gyobb ennél, hanem mert tudja, valószínűleg minden hiába. A hölgy levelében azt is köz­li, az ablakok már annyira tönkrementek, hogy nem is lehet bezárni őket. Hová forduljon, hogy megcsinál­tassák az ablakokat? Ezt is csak a börtönben ülő'ilti- embernél lehet elérni, de fe­lettébb valószerűtlen, hogy megjavíttatná az ablakait. A hölgy a közös képviselő útján összehívathatja a társasházi közgyűlést, és a magas fűtésszámla miatt kompenzációt kérhet a tár­sasháztól. De erre könnyen lehet bizonyos lakóknak az a reakciója, hogy ők a föld­szinten, a legfelső emeleten, esetleg a ház szélén lévő lakások egyikében laknak, nekik is magas a fűtés­számlájuk, tehát ők is kom­penzációt kérnek. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Korai örülni a több sertésnek KSH A kocalétszám csökkenése jelzi: messze a trendforduló Simor: inflációval nem lehet növekedni Három évnyi folyamatos csök­kenés után kismértékben nőtt a sertésállomány - derül ki a KSH friss adataiból. Trendfor­dulóról azonban nincs szó, a kocalétszám komoly csökkené­se további zsugorodást vetít elő­re. A sertések száma 2 milüó 956 ezer volt december 1-jén, a júniusi állománynál 43 ezerrel több, míg az egy évvel korábbi­nál 69 ezerrel (2 százalékkal) kevesebb - közölte a KSH. A sertések száma tíz éve meg­haladta az 5 milliót, tavaly jú­niusban csökkent 3 millió alá. A mostani emelkedés mellett gondot jelenthet, hogy az anya­kocák száma (198 ezer) egy év alatt 12 ezerrel csökkent. „A sertéslétszám emelkedése hibahatáron belüli, örvendetes fejlemény ugyanakkor, hogy nem csökkent az állatállomány. Aggasztó viszont a kocalét­szám csökkenése” - nyilatkoz­ta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke hozzátette: „a közel kétszáz- ezres kocaállomány 12 ezres csökkenése több mint 5 száza­lékos zsugorodásnak felel meg, amely jelentősnek mondható. Ennek oka lehet, hogy januárig meg kellett felelni a tartóknak egy uniós állatjóléti szabály­nak, amelynek értelmében a kocákat tilos egyedileg tartani. Akik nem kívántak beruhá­zásokat eszközölni, tavaly év végére felhagytak a tevékeny­ségükkel. De voltak olyanok is, akik a terményárak miatt csök­kentették a kocaállományt.” Éder kijelentette: „a sertésá­rak alakulása, a felvásárlási ár korábbi emelkedése a termelők többségénél csak a takarmány­árak drágulásának kompenzá­lására volt elegendő. A novem­ber óta tartó szolid árcsökkenés a szokásos ciklikus ármozgás eredménye, érdemi változásra - emelkedésre - csak az első ne­gyedév végétől számíthatunk. A kocalétszám csökkenéséből várhatóan a sertéslétszám to­vábbi zsugorodása következik. Félő, hogy nem trendfordulóról van szó - véli Éder. ■ B. L. MNB A jegybank azzal képes segíteni a tartós növekedést, hogy stabil, alacsony infláci­ójú, kiszámítható gazdasági környezetet teremt - mondta Simor András, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke az MTI-nek. „Sokan gondolják azt az ország­ban - köztük közgazdászok is -, hogy az infláció terhére lehet növekedést produkálni, de az ilyen növekedés csak kérészé­letű lehet. Hosszabb távon az ellenkezője igaz: mind a meg­takarítókat, mind a beruházói környezetet elbizonytalanítja a magas, különösen a változó üte­mű infláció, ezáltal az ország növekedési képessége tovább csökken” - magyarázta Simor. A devizatartalékról úgy véd- li, a kívánatos nagyság meg­határozásában kiemelt szerepe van az ország külföldi adós­ságának és ezen belül a rövid lejáratú adósságnak, ez az ősz- szeg jelenleg megközelítőleg 34 milliárd euró, annyi, amennyi az MNB devizatartaléka. „Fe­lelősségem tudatában jelentem ki, hogy a devizatartalék jelen­leg csak nagy kockázat válla­lása mellett csökkenthető. A devizatartalék ugyanis lénye­gében egyfajta biztosítás” - fo­galmazott. Hozzátette: ha olyan IMF-hitelszerződést kötött vol­na az ország, amely bármikor lehívható, akkor a devizatarta­lék is kisebb lehetne. ■ MTI MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. február 11-én: €/Ft 290,73-0,02 Ft á $/Ft 216,70-0,68 Ft Ü CHF/Ft 236,18-0,64 Ft Ü €/$ 1,3414 0,0042 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.11.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. márc. 71000 Malmi búza index 2013. márc. 71000 Takarmánybúza 2013. márc. 68600 Takarmánykukorica 2013. márc. 64 300 Tak.kukorica index 2013. márc. 64 300 Takarmányárpa 2013. márc. 67 000 Olajnapraforgó 2013. márc. 140000 Olajnapraforgó index 2013. márc. 140000 Repce 2013. márc. 139800 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE parlament Többféle számítás lehetséges a 2014-2020-as uniós büdzsével kapcsolatban Elindult a parlamenti tavasz: Orbán Viktor napirend előtt nagy sikerként értékelte az Európai Unió 2014 és 2020 közti költségvetésének Magyarországra vonatkozó számait. A kormány és az ellenzék azonban különbö­ző számításokkal igyekszik bizonyítani azt, hogy a saját kormányzása idején kapott többet az ország Brüsszeltől. AS-összeállítás Orbán Viktor az Országgyűlés­ben köszönetét mondott azok­nak a kormányzati tisztviselők­nek, akik segítettek jó pozíciót kialkudni Brüsszelben az EU 2014-2020 közötti költségveté­séről szóló tárgyaláson. Orbán elmondta: az egy főre jutó net­tó támogatás (vagyis a mostani korábbi hétéves EU-költségve- tésből eredő támogatás össze­ge Magyarország számára egy főre 660 ezer forint, 2014-től ez 712 ezer forint lesz. Egy fő­re számítva Magyarország a második helyen végzett a pén­zekért folyó versenyben - fogal­mazott. Orbán komoly eredménynek nevezte, hogy sikerült megőriz­ni a fejlesztésekre nyújtott tá­mogatások 85 százalékos uniós részarányát, holott korábban az Európai Bizottság ezt 75 száza­lékra akarta csökkenteni. Meg­maradt ugyanakkor az a lehe­tőség,' högy az áfa is elszámol­tatható a fejlesztéseknél. Ezek együttesen a miniszterelnök számításai szerint éves szinten 210 milliárd forint megtakarí­tást jelentenek a költségvetés­nek. Szintén sikernek nevezte, hogy nem csökkent az agrártá­mogatások mértéke, ebben Or­bán szerint nagy segítség volt, hogy működött a francia-len- gyel-román-magyar tengely. „Ön pontosan annyit ért el, amennyit elérhetett ezzel a konf­rontativ politikával - reagált Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke szerint annak tudható pe a sikerpropaganda, hogy az euró árfolyama rosszabb, mint 2005-ben, és a lakosságszám is kisebb most. 2007 és 2013 közt 25 milliárd, most 20,4 milliárd áll csak rendelkezésre. Mester­házy egyben arra kérte az Eu­Orbán Viktor napirend előtt elismételte: annak köszönhető a brüsszeli siker, hogy Magyarország ki mert állni magáért rópai Parlament magyar kép­viselőit, hogy a büdzséről szóló szavazásuk előtt tegyenek meg mindent azért, hogy sikerüljön megnövelni a főösszeget. (Más kérdés, hogy erre a képvise­lőknek nincs lehetőségük, mi­vel az EP szavazásával csupán megerősítik vagy elutasítják a költségvetést.) Schiffer András, az LMP (ak­kor még meglévő) frakciójának vezetője is beszállt a számhá­borúba. „A kormány bevezetné az unortodox matematikát, a 25 milliárdról 20,4 milliárdra csökkenést növekedésnek be­állítani elég érdekes szemszög” - mondta. Ám szerinte nem is az a lényeg, hogy csökkentek a források, hanem az, hogy mire használják, a Fidesz „hűbéri rendszerének kiépítésére” vagy az ország erősítésére. Az előző, 2007-2013 közötti költségvetésről szóló megegye­zéskor, 2005 decemberében 22,5 milliárd eurót harcolt ki a Gyurcsány Ferenc vezette dele­gáció. Ez reálértéken 2011-ben 25,7 milliárd euró volt. Ehhez képest most 20,5 milliárd eu- rós nettó pozícióval állt fel a kormány, de 2011-es értéken, folyó áron ennél magasabb az összeg. Ennek forintra való átszámítása további trükkö­ket rejt magában, hiszen nem mindegy, melyik árfolyamot al­kalmazzuk. A számmágia így a jövőben vélhetően tovább folytatódik, annál is inkább, mivel maga a többéves pénzügyi keret sem egyértelmű ezen a téren: a hu­szonhetek különbséget tettek a kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések között. A kötelezettségvállalás elvi lehe­tőség, kérdéses, ebből mennyit sikerül lehívni - nyilvánvalóan ez a kérdés a mostani időszak­ban is fennáll. Vagyis számo­kat összehasonlítani a nettó pozícióról 2023 vége (2020 + a nem volt tartható, hogy az Oroszországból Magyaror­szágra érkező gáz árát egy orosz és egy német cég alku­ja határozza meg, ezért van szükség az E. on gázüzlet­ágának megvásárlására" - közölte a kormányfő a Parla­mentben. Hozzátette, a kor­mány célja, hogy minden gáztároló állami tulajdonba kerüljön. Orbán Pakssal kapcsolatban emlékeztetett e 2009-es parlamenti határo­zatra, amely új blokkok léte­sítését előkészítő tevékenység megkezdésére ad felhatalma­zást a kormánynak. „Nem­zetközi tendert írunk majd ki a bővítésre, de a találgatá­sok, amelyek Paksi Atomerő­mű tulajdonrészekről szól­projektek befejezésére hagyott három év lejárta) előtt nemigen lehet. Ami tény: eddig a büdzsé az összesített GNI 1,045 száza­lékát tette ki, most ez átlagosan 1 százalék (1,03-ről csökken le 0,98-ra), a kifizetéseknél ez az arány 0,95 százalék (0,98-ról csökken 0,91-re). Ehhez viszo­nyítva érdemes számítani az egyes tagországok pozícióját is. nak, hamisak. Magyarorszá­gon atomerőmű 100 száza­lékban magyar állam tulaj­donban lesz.” beszélt a napirend előtti felszólalások közt Rogán An­tal is: a Fidesz-frakcióvezető azt vázolta, hogy a rezsi­csökkentés hatására egy át­lagos magyar család 7500 forintot spórol meg havonta. A KORMÁNYTÖBBSÉG elfo­gadta azt, hogy kivételes sür­gős eljárásban még este át­írhassák a 2013-as költség- vetést. A törvényjavaslat az E.On megvásárlására bizto­sít lehetőséget az államnak. A vételár 875 millió eurónak megfelelő forint, valamint további maximum 90 milli­árd forint lehet. Éhségmenet a Parlamentnél MEGÉRKEZTEK A Parlament­hez a kormány foglalkozta­táspolitikája ellen tiltakozó éhségmenetek; az ország több megyéjéből egy hete út­nak indult csoportok a buda­pesti Astoriánál egyesültek, majd közösen vonultak az Országház elé; mintegy ezer- ötszázan voltak, amikor aZ Alkotmány utcában felállí­tott pódiumhoz értek. Az ér­kezést az Országgyűlés tava­szi ülésszakának első plená­ris üléséhez igazították. A Közmunkás Szakszervezet, a Munkát Kenyeret! Egyesület és a Munkásképviselet Ala­pítvány szervezésében útnak indult csoportokhoz több szo­cialista és LMP-s politikus is csatlakozott. Mindig magyar tulajdonban lesz Paks

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents