Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-11 / 35. szám
HÍESÁV Bajnai: párttá alakul az Együtt 2014 AZ ORBÁN-KORMÁNY a reménytelenség kormánya - mondta Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke szombaton, hozzátéve: azon fog dolgozni, hogy felépítsék a remény koalícióját, s ezért párttá alakulnak. A volt miniszterelnök az Együtt 2014 választói mozgalom rendezvényén úgy fogalmazott: a jelenlegi kormány reményt kínált, de reménytelenséget hozott, százezrek hagyták el miatta az országot. ■ MTI Alelnök felügyeli a sertésprogramot miniszteri biztos felügyeli a jövőben a sertésprogram végrehajtását - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szombaton Budapesten a VI. mangalicafesztivál megnyitóján. Fazekas Sándor közölte: Horváth Istvánt (Fidesz), az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnökét kérte fel a feladatra. ■ MTI Függetlenként folytatják FÜGGETLENKÉNT FOLYTATJA parlamenti munkáját az LMP-ből kilépett, a Párbeszéd Magyarországért pártot megalapító nyolc országgyűlési képviselő - jelentette be Jávor Benedek, a párt egyik alapítója. Az LMP frakciója megszűnik. ■ MTI Jávor Benedek is független lett Újra tanfolyamot hirdetett a HITA a korábbi sikerekre és a nagy érdeklődésre tekintettel a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) újra meghirdetette a külpiaci jelenlétet fejlesztő tanfolyamát, a KKV Akadémiát a kis- és közép- vállalkozásoknak - közölte a hivatal. A képzés tematikájában szerepel: menedzsment-ismeretek, piacelemzés-piackutatás, innováció és finanszírozás. ■ MTI Balog Zoltán: 120 milliard a Városligetre öt Év múlva adják át a megújult Városligetet az új múzeumi negyeddel; a projektre a kormány 120 milliárd forintot szán, jórészt uniós forrásból - közölte az emberi erőforrások minisztere vasárnap Budapesten.. ■ MTI Pénzben kapott ellátás KSH Az EU-átlagnál valamivel többet költünk gyerektámogatásra ö o Szociális kiadások néhány EU-tagállambai (a GDP százalékában) Dánia Nagy-Britanma Szlovénia Magyarorszag Csehország Lettország EU-27 átlag Magyarországon 13,2 százalékot költenek a szociális védelem körébe tartozó juttatáson belül a családok és gyermekek ellátására Az elmúlt húsz évben egyre többen szorulnak szociális támogatásra Magyarországon. A munkaképes korú lakosság egyharmada részesül ma valamilyen jóléti ellátásban, amit - szemben az európai tendenciával - nagyrészt pénzben kap meg. Haiman Éva A rendszerváltást követően jelentősen felduzzadt a különféle jóléti juttatásokból élők köre, ami nagy kihívás elé állítja a szociális ellátórendszerek hosszú távú fenntarthatóságát. A társadalom elöregedése, a munkanélküliség és az elszegényedés miatt, ha a jelenlegi tendenciák megmaradnak, 2030-ra több lesz az eltartott Magyarországon, mint aktív dolgozó - figyelmeztet a hazai szociális védelemről készült elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal. A szociáüs védelmi rendszer működtetése jelentősen megterheli az ország gazdaságát. Még akkor is, ha Magyarországon az EU 29,5 százalékos átlagával szemben a jóléti kiadások „csak” a GDP 23,4 százalékát tették ki 2009-ben, és a juttatások egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt értéke az EU-27 átlagának fele volt. A társadalmi juttatások 40 százalékát az öregség kapcsán felmerülő ellátásokra fordítják, egyes országokban (Lengyel- országban és Olaszországban) pedig a teljes ráfordítás felét is meghaladják. E funkció részesedése a legmagasabb az unió országainak jóléti kiadásaiban. Az EU tagállamaival összehasonlítva hazánk az összes juttatás nagyobb részét költötte rokkantsági ellátásokra, valamint a családok és a gyermekek támogatására, mint az EU-27 átlaga, miközben a betegséggel összefüggő kiadások aránya elmaradt attól. A betegséggel kapcsolatos juttatások aránya 2005-ben még meghaladta az uniós átlagot, majd ettől kezdve évről évre nagyobb (2009-ben már megközelítőleg 5 százalék- pontos) elmaradás tapasztalható a ráfordításokban (24,7 százalék, szemben az EU 29,6 százalékos értékével), miközben az egy főre jutó érték is jelentősen (10 százalékponttal) visszaesett. Hazánk az összes szociális védelem körébe tartozó juttatáson belül a családok és gyermekek ellátására ugyanakkor többet (13,2 százalékot) költ, mint az EU-országok (8 százalékot), és az egy főre jutó ellátások összege is ezen a téren közelíti meg a legjobban az uniós átlagot. Az uniós átlag a család- és gyermektámogatások terén a GDP 2,3 százaléka, míg hazánk a nemzeti össztermék 3 százalékát költi erre. A kutatók azt is kiemelik, hogy Magyarországon a társadalmi juttatásokon belül a pénzbeli ellátások aránya magasabb és - ellentétben az uniós országokban megfigyelhető tendenciával, ahol a természetben nyújtható formák, szolgáltatások részaránya növekszik - egyre növekszik. Itthon a pénzbeü ellátások 68,3 százalékot tettek ki 2009-ben, míg az uniós átlag 65,1 százalék volt. A gyermeket nevelő családok mindegyike részesül valamilyen pénzbeü ellátásban, ami nem csekély anyagi hozzájárulást jelent számukra: a három- vagy több gyermekeseknél a családtámogatás a teljes jövedelmük 26 százalékát teszi ki. Jelentős különbség van az uniós gyakorlathoz képest a tekintetben is, hogy hazánkban a juttatásoknak jóval kisebb hányada (5,1 százalék), függ az ellátottak vagyoni, illetve jövedelmi helyzetétől, mint a 27 tagállamban, ahol az arány 11,2 százalékos. Társadalmi feszültségenyhítés a magánháztartások úgynevezett társadalmi jövedelmének csaknem négyötödét a nyugdíj, egyhatod részét a családtámogatások teszik ki - állapították meg a KSH kutatói. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet és MTA Közgazdaság-tudományi Intézet munkatársai a Magyar Foglalkoztatás-politika két ét vizedét elemző „Nyugdíj, segély, közmunka” című kiadványukban arra jutottak, hogy mindez a rendszerváltás elején választott feszültségenyhítő, bőkezű jóléti politika eredménye, amelynek következtében a munkaképes korú lakosság közel harmadának ma valamilyen jóléti ellátás - munkanélküli, anyasági vagy rokkantsági ellátás, illetve korai nyugdíj - biztosítja a megélhetését. Negatív kilátássá! bóvliban hagyta Magyarországot a Moody's kitartanak A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint elfogultan és nem a tények alapján minősít a Moody's - a tárca ezt azután közölte, hogy a hitelminősítő megerősítette Magyarország Bal szintű államkötvény-osztályzatát szombatra virradóra. A minisztérium azt írta, mindenki számára egyértelmű, hogy Magyarország az elmúlt 2 évben a csőd széléről, egy stabil, kiegyensúlyozott országgá küzdötte fel magát, melynek mutatói javultak az előző minősítéshez képest. A költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt marad, az államadósság csökken, az ország úgynevezett külső finanszírozási képessége a régióban a legmagasabb, tartósan és biztonsággal tudjuk magunkat finanszírozni a piacról - sorolta a tárca. Hozzátették: a folyó fizetési mérleg jelentős többletet mutat, a foglalkoztatás pedig 2010-től folyamatosan bővül. ■ Az NGM elfogultnak minősítette a Moody's legújabb döntését A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja péntek éjjel, az európai és az amerikai piaci zárások után, Londonban jelentette be döntését. A Moody's az egyetlen a három nagy hitelminősítő közül, amelyik negatív kilátást tart érvényben a magyar szuverén adósosztályzatra; a másik kettő, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings az elmúlt hetekben negatívról stabilra javította Magyarország osztályzati kilátásait. Az S&P a novemberi magyar osztályzatrontással egy időben jelentette be a kilátásjavítást, a Fitch azonban december végén az addigi magyar besorolás megerősítésével együtt javította a kilátást. A Moody's közölte: becslése szerint a magyar GDP-érték tavaly 1,4 százalékkal csökkent, és a hitelminősítő 2013 egészére is nagyon gyenge, 0,3 százalékos növekedést jósol. ■ MTI Átírhatják a költségvetést parlament Elfogadhatják az új Polgári Törvénykönyvet Lóhúsbotrány: London importstopot sürget Orbán Viktor felszólalásával indul a parlamenti év. A miniszterelnöki beszéd után rögtön következhet az év első fontosabb törvényjavaslata: az új év negyvenharmadik napján máris átírhatják a költségvetést. A hétfői ülésnap elején szavaznának arról, hogy kivételes sürgős tárgyalásban vigyék át a döntést. Egyelőre nem tudják a képviselők sem, hogyan módosítanák a büdzsét, amire az E.On megvásárlása miatt van szükség. Hétfő este elsőként az új Polgári Törvénykönyvet fogadhatják el. A legtöbb vita az élettársi kapcsolat szabályozásáról szólt, de jelentősen megváltozik Orbán Viktorral indítanak a cégjog is az új Ptk-val. A korlátolt felelősségű társaságoknál a tagokra bízzák, hogy milyen széles hatáskört telepítenek e testülethez, a taggyűlés és az ügyvezető közé. Ezen kívül a zártkörű részvénytársaságok esetében eltörlik a pénzügyi segítségnyújtás tilalmát. Eddig csupán egy kormánypárti zárószavazás előtti módosító javaslatot adtak be. A törvény szerint ha egy részvénytársaság közgyűlése határozatképtelen, aznapra nem lehetne összehívni újra. A KDNP-s Aradszki András most kivenné azt a passzust a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében. ■ Sz. I. az eu-társállamokból érkező hústermékimport felfüggesztését javasolta vasárnap a brit parlament illetékes szakbizottságának vezetője, miután a brit hatóságok külföldi alapanyagból gyártott, marhahúsosként árult készítményekben nagy mennyiségű lóhúst találtak. Anne McIntosh kijelentette: moratóriumot kellene életbe léptetni az EU-ból származó összes hústermék importjára, amíg egyértelműen ki nem derül, hogy pontosan honnan származnak a lóhússal kevert marhahús-alapanyagok. Hozzátette: a botrányban egyetlen brit hústermék és egyetlen brit vágóhíd sem érintett. A bizottsági elnök szerint ezért a brit fogyasztóknak arra kell törekedniük, hogy a lehető legnagyobb arányban helyi terméket vásároljanak Abotrány a múlt hónapban pattant ki, amikor az ír élelmiszer-biztonsági hatóság bejelentette, hogy lóhússal kevert marhahúshamburgereket talált a Tesco, a Lidi, az Aldi és a fagyasztott élelmiszerek forgalmazására szakosodott Iceland szupermarket-hálózatok nagy- britanniai és írországi üzleteiben. A Tesco-termékek között találtak olyan marhahúsosként árult hamburgerfélét, amely 29,1 százalékban lóhúst tartalmazott. ■ MTI
