Új Néplap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-09 / 34. szám

2013. FEBRUÁR 9., SZOMBAT GAZDASAG 7 Agrárszövetkezeti kérdőjelek vita Nehéz helyzetbe hozná a termelői társulásokat egy nem hivatalos tervezet Több ponton kifogásolják az érintettek a szövetkezeti tör­vény egyik korai fázisában lévő, ám kiszivárgott terve­zetét. Az egyelőre sem a kor­mány, sem a vidékfejlesztési tárca támogatását nem bíró szövegtervezet jelentős aka­dályokat gördítene a szövet­kezeti működés elé. Braunmüller Lajos A jogszabály-tervezet egyelőre csak nagyon szűk körben for­gott, hivatalos egyeztetés még nem volt, így mindez egyelőre nem tekinthető kormányzati álláspontnak. Információink szerint a szöveget az agrártárca sem támogatja. Legutóbb tavaly októberben nyilatkozott arról Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, hogy a kormány a szövetkezés szabályozásának megújítását tűzte ki célul, és „a szövetkezést a hagyományos értékek és elvek mentén szeretnék újragondolni”. Akkor Feldman kifejtette, hogy a jelenlegi szabályozás a szövetke­zést a gazdasági társasági irány­ba mozdította el, ezzel szemben szeretnék a hagyományos, klasz- szikus szövetkezeti elveket erő­síteni. Az újraszabályozás egyik legfontosabb célja a szövetkeze­tek belső nonprofit működését Szántóföldi termőterület nagysága (ezer hektár) A tervezet szerint szövetkezeti tag csak földműves lehetne. Földalapú támogatás nem járna a szövetkezetnek akadályozó jogszabályi gátak le­bontása - jelentette ki. Decemberben a témában Czerván György, a Vidékfejlesz­tési Minisztérium agrárgazda­ságért felelős államtitkára azt mondta: a szövetkezeti törvény tervezete még alakulóban van, a javaslatokat várja ezügyben az agrártárca. Több aggályos pontot is tar­talmaz ugyanakkor a szövetke­zeti törvény tervezetének egyik, még korai fázisban lévő verziója Horváth Gábor, a Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének (MOSZ) főtitkára szerint. „A tervezet ki­mondja, hogy az agrárgazdasági szövetkezetek tagja kizárólag földműves lehet. A mostani szö­vetkezetek azonban integráló szervezetek is, boltjaik, és - kis Jogilag is kérdéses „a parlament előtt lévő pol­gári törvénykönyv tervezet egy fejezetben semlegesen tár­gyalja a kérdést, a szóban for­gó szövetkezeti törvény terve­zet viszont ettől jelentős rész­ben eltér, ráadásul negatív irányba. Ez ugyanis ellent­mondást okozna” - nyilatkoz­számban ugyan - de kisebb fel­dolgozóüzemeik is vannak. Az ezekben dolgozó tagok alkalma­zotti státuszt töltenek be. Az a szándék, hogy csak földműves ta a Világgazdaságnak Zso- hár András jogász. A Magyar Jogász Szövetség Szövetkezeti és Agrártagozatának tagja hozzátette: Jogilag aggályos az is, hogy a szövetkezeti tör­vény tervezete az európai szö­vetkezeti szabályozással sincs szinkronban. ” lehessen tag, őket is, és a csak­nem felerészben nyugdíjas tago­kat is kizárhatná a szövetkezés­ből” - vélekedett a főtitkár. Horváth Gábor szerint ennél is nagyobb probléma, hogy a készülő tervezet szerint szövet­kezet nem vehetné igénybe a földalapú támogatást, amelyet a hatályos jogszabályok szerint a művelő kaphat meg. „Mind­ez azt jelenti, hogy nem vehet­né bérbe a saját tagjai földjét, amely valószínűleg diszkrimi­natív és ellentmond az uniós jognak” - jelentette ki Horváth. A tervezet egyúttal arra kö­telezné a szövetkezeteket, hogy a törvény életbe lépését követő hat hónapon belül a tagok nevén lévő átalakított befektetői részje­gyeket - a korábbi üzletrészeket - fizessék ki a tagoknak. „Mind­ez teljesen ellehetetlenítené a szövetkezeteket, felszámolásuk­kal pedig a több tízezres tagság, valamint az általuk művelt 300- 400 ezer hektárnyi termőföld kerülne veszélybe” - jelentette ki a főtitkár. „A polgári törvénykönyv je­lenleg a parlament előtt lévő tervezetében a szövetkezetekre vonatkozó rész elveit tekintve sokkal megfelelőbb, és jobb” - tette hozzá a főtitkár, aki sze­rint a szövetkezeti szabályozás kérdésében az eddigi törvényi háttér is megfelelő. „Nincs jog­alkotási kényszer” - fogalma­zott Horváth Gábor. Nem költenek eleget biztosításra a magyarok pénzügyek Bár 2012 viszony­lag csendesnek bizonyult a va­gyonbiztosítási káresemények szempontjából, komoly kocká­zatot jelent az alulbiztosítottság a hazai piacon, amelynek hátte­rében részben a tévhit áll, hogy a biztosítások komoly anyagi terhet jelentenek - közölte az Aegon Biztosító. A társaság az elmúlt évben több mint 50 milliárd forintot fordított kárkifizetésre: ebből a legnagyobb szeletet az élet- biztosítások jelentették, ám itt figyelembe kell venni, hogy a lejáratkori szolgáltatás is kár- kifizetésnek minősül, ami je­lentősen torzítja az arányt. Tavaly összesen 178,1 ezer lakásbiztosítási kárbejelentés érkezett az Aegonhoz, amely 1,7 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. A bejelentések nyomán összesen 10,4 milliárd forintnyi kárkifizetés történt a társaságnál. „A vagyonbiztosí­tási káresemények számának csökkenése önmagában pozi­tív hír, ám komoly következte­tések nem vonhatók le belőle, hiszen ez a szám nagyban függ az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási eseményektől” - nyilatkozta Vereczki András, az Aegon Magyarország vezér­igazgató-helyettese. Vereczki András szerint a mérséklődéshez hozzájárulhat az a tévhit is, hogy a magyar háztartások jelentős része még mindig felesleges és drága do­lognak tartja a lakásbiztosítást, így változatlanul erősen alul­biztosított a piac, holott havi né­hány ezer forintból egy értékes ingatlan biztosítási védelme is megteremthető. Ráadásul - tet­te hozzá - a magyar családok egyre nagyobb hányada mond le nehéz anyagi helyzete miatt otthonának biztosításáról. A kedvezőtlen gazdasági helyzet hatásai jól tetten ér­hetők a gépjárműkárok ala­kulásánál is. Az elmúlt öt év átlagos darabszámaihoz viszo­nyítva 2012-ben 24,2 százalék­kal kevesebb gépjárműkár-be- jelentést regisztrált az Aegon. „A kárbejelentési szám jelentős mérséklődésének egyik fő oka az lehet, hogy a magas üzem- anyagárak miatt a gépjármű- használat jelentősen csökkent Magyarországon" - mondta a vezérigazgató-helyettes. A kimutatások szerint gép­járműkárokra az elmúlt évben 5,2 milliárd forintot fizetett ki a társaság, ez az összeg 19 száza­lékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az életbiztosítási területen pedig 12,5 százalék­kal mérséklődött a bejelentések száma az Aegon Magyarország­nál 35,4 milliárdos kárkifizetés mellett. ■ VG Biztosítási díjbevételek (első kilenc havi, milliárd forint) HIRDETÉS SUPER •mm •mm •••• •••• •••• mmmm •••• mmmm •mm mmmmmmmmmmmm •••• mmmm •mm •mm •••• mmmm •mmmmm mmmmmmmmmmmm mmmm mmmm mmmm mmmm mMmmm mmmmmmmmmmm •••• mmmm A SuperTV2 csatornát keresse televíziós szolgáltatójánál! JÓ TANÁCS Miért én fizessek más miatt? VÍZDÍJ Olvasónk cikkünk nyo­mán panaszolja, társasházuk­ban három lakásban nincs ví­zóra, így az ott lakók nem fizet­nek külön vízdíjat. Az általuk elfogyasztott víz ellenértékét, illetve annak egy részét azon­ban a többi lakóra terhelik. Igazságos ez? - kérdezi. A szolgáltató jogosan jár el. A társasháznak magának kell lépnie. Azoknak a ház­tartásoknak, amelyekben nincs külön vízóra, jóval ma­gasabb a közös költségük. Pontosan azért, mert a ház közös vízórájának mérése alapján nem lehet tudni, hogy ezek a lakók külön-kü- lön mennyit fogyasztottak. A közös költség összegét ná­luk tehát úgy kell megállapí­tani, hogy az fedezze a plusz vízfogyasztást. a közös költség megállapí­tása társasházi közgyűlési hatáskör - mondták a Schne­ider és Debreceni Ügyvédi Irodában. Tehát ha a mos­tani közös költség teljes ösz- szege nem fedezi a ház víz- fogyasztását, akkor a vízóra nélküli lakások közös költsé­ge alacsony. Meg kell kérni a közös képviselőt, hívja össze a társasházi közgyűlést a té­mában. Ott a jelenlévők ha­tározatot hozhatnak a saját vízórával nem rendelkezők közös költségének megeme- Jéséről. Ezzel akár nyomást is gyakorolhatnak rájuk, hogy szereltessenek fel saját vízórát, mert akkor nyilván­való, ki mennyit fogyasztott. ha a közös képviselő nem működik együtt, a közgyű­lést a lakók nélküle is össze­hívhatják. Akár új embert kérhetnek fel helyette, mert a mostani nem képviseli a lakók érdekeit. ha a közgyűlés nem emeli meg a hiányzó összeggel a vízórával nem rendelkezők közös költségét, a közgyűlési határozatot bíróságon meg lehet támadni. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Decemberben romlottá külker mérleg A KSH közölte: decemberben 7,9 százalékkal csökkent az export és 6,4-gyel az import. Az exporttöbblet 192 millió euróra esett vissza az egy év­vel korábbi 301 millióról. 2012 egészét tekintve az export 0,2, az import 0,4 százalékkal nőtt.euróban, a 6,93 milliárd euró külker többlet kevéssel elmaradt az előző évi 7,061 milliárd eurótól. Suppan Ger­gely, a Takarékbank elemzője a szerint a decemberi csökkenés a kiábrándító ipari adatoknak is következménye. Hozzátette, ez összhangban van a német export 6,9 százalékos, és az import 7,3 százalékos vissza­esésével is. ■

Next

/
Thumbnails
Contents