Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-05 / 4. szám
2013. JANUÁR 5., SZOMBAT 7 GAZDASÁG HÍRSÁV Nagyot estek a betéti kamatok bár nemzetközi viszonylatban továbbra is magasak hazánkban a betéti kamatok, az elmúlt időszakban mértékük jelentősen csökkent - derül ki a Bankmonitor, hu felméréséből. Az elmúlt fél évben a húsz legjobb, forintban leköthető betét kamata átlagosan 1,32 százalékponttal csökkent, míg euróbán 0,5 százalékpontos csökkenés figyelhető meg az első tíz betét kamatát nézve, miközben a jegybanki irányadó ráta augusztus óta ösz- szesen 1,25 százalékponttal csökkent. ■ VG Eltűnő kisvállalkozások Szlovákiában tavaly csaknem 15 ezerrel, négy év alatt 30 ezerrel csökkent Szlovákiában a kisvállalkozások száma, amely 2009 óta szinte folyamatos visszaesést mutat - közölte a Hospodárské Noviny gazdasági lap. A novemberi adatok szerint 361 ezer kisvállalkozás működött, szemben 2009 januárjával, amikor számuk még meghaladta a 390 ezret. ■ MTI Megbírságolta a CBA-t a versenyhivatal TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI gyakorlat miatt a Gazdasági Versenyhivatal 30 millió forint bírságot szabott kiia CBA Kft-re. Az ok: a cég a 2010. május 20-29. között érvényes reklámújságját úgy jelentette meg, hogy az abban feltüntetett egyes termékek ára nem volt azonos az ország dunántúli régiójában található üzletekben érvényes árakkal. Továbbá nem gondoskodtak arról sem, hogy a termékeket minden franchise üzletében elérhetővé tegyék. ■ MTI Más volt a reklám- és a bolti ár Sokasodnak a kérdőjelek oktatás Az intézményvezetők nem tudják, meddig terjed a hatáskörük A leckét mindenkinek meg kell tanulnia. A gyerekek szerencsére nem éreznek - nem érezhetnek - semmit az átmeneti bizonytalanságokból Káoszt nem, de jogi bizonytalanságot bőven okozott az oktatási intézmények átvétele. Az iskolák szerint a tankerületi vezetők igyekeznek megválaszolni a rájuk záporozó kérdéseket. A korábbi igazgatók mindent úgy intéznek, ahogy eddig, csakhogy ez már nem jogszerű. Braunmüller Lajos * * Állami fenntartásba kerültek január elsejétől az eddig önkormányzati működtetésű közoktatási intézmények, év elejétől az iskolákat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át. A háromezer fő alatti települések intézményeinek működtetését így teljes egészében az állam látja el, míg a nagyobb városok iskoláinál főszabály szerint csak a pedagógiai dolgozók munkáltatója, a működtetés továbbra is a helyhatóság feladata. A nagyobb települések közül azonban több száz már korábban jelezte: nem csak a pedagógiai feladatokat, hanem az intézmények minden gondját átadná az államnak, a változás tehát nem csupán a falvak iskoláit érinti. Az intézmények állami fenntartásba vétele azonban okoz némi bizonytalanságot. „Az egyik legtöbb kérdést felvető probléma, hogy január elsejétől nincs érvényes munkaköri leírásom, vagyis nem vagyok tisztában a hatáskörömmel, azt sem tudom, hogy nyilatkozha- tok-e a sajtónak” - nyilatkozta lapunknak az egyik oktatási intézmény vezetője. Hozzátette: ennek értelmében január elsejétől nem is igazgatóként, hanem intézményvezetőként dolgozik, ám, hogy ez mit takar, azt még nem tudja. Az egyes intézmények vezetői kaptak ugyan egy levelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól. Ez tartalmaz egy mellékletet, ebben a KIK összefoglalta azokat a leggyakoribb eseteket, amelyek mindennapi szakmai munka során a munkaszervezési feladatok gyakorlásával összefüggésben megjelenhetnek. „A KIK kérte, hogy az egyes ügytípusnak megfelelően járjunk el, esetenként saját hatáskörben, mi az, amiben egyeztessünk a tankerületi vezetőkkel, és mi az, amiben nem dönthetünk. A levél azt is tartalóriási erőfeszítések árán, de működni foga rendszer, ez biztosra vehető” - nyilatkozta lapunknak Gállá Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. „Az hogy a cél, vagyis az oktatás színvonalának javulása, vagy az esélyegyenlőség erősödémazza, hogy lehetőség szerint tegyünk mindent ugyanúgy, ahogy eddig tettünk” - tette hozzá informátorunk, aki szerint vannak ugyanakkor napi problémák, amelyekre nézve nem kaptak útmutatást. „Egy kollégánk megvette a buszbérletét. Korábban ezt aláírtam, és a pénztár kifizette neki. Most az ilyen igényeket minden hónap tizedikéig kell összegyűjteni, és a tankerületnek továbbítani. Csakhogy egy kis keresetű tanár számára ez a késlekedés gondot fog jelenteni hónap végén” - említ példát az intézményvezető, aki szerint „mindennap van valami, amit alá kell írni, de nem tudjuk, hogy megtehetjük-e.” Az igazgató ugyanakkor hozzátette: „Nincs káosz, a szülők és a gyerekek nem éreznek semmit a változásból, de a bizonytalanság fenáll. A tankerületek részéről ugyanakkor látjuk a segítő szándékot, keresik a megoldásokat a kérdéseinkre, de úgy se megvalósul-e, ma még nem eldönthető.” Az elnök hozzátette: „az intézmények átvételének fedezetét a költségvetésben továbbra sem látjuk. Valószínűleg júniusig nem változnak érdemben a dolgok, de hogy mi lesz szeptembertől, az egyelőre kérdéses.” tűnik, ezekből nem egyre nincs megoldás.” „A tankerületi vezetők naponta több kérdést is kapnak az intézményvezetőktől, ám erre többnyire nem tudják a választ. Ők is felhívják a feletteseiket, és az eredménnyel egy-két napon belül visszatelefonálnak az intézmény- vezetőknek” - érzékeltette a helyzetet lapunknak Somogyi László. Az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke hozzátette: „valóban nincs káosz az oktatásban, de azért nincs, mert az iskola- igazgatók mindent ugyanúgy csinálnak, ahogy eddig. Csakhogy ez már nem jogszerű, ezért a döntéseik miatt elvileg felelősségre vonhatók. Az esélye megvan, hogy mindenkit sakkban tartsanak” - fogalmazott az elnök. Somogyi példát is említett: „a korábbi igazgatók ma már nem dönthetnek például a beszerzésekről egyelőre egy bizonyos értékhatár felett sem. Ha tehát a tanárok dolgozatot akarnak fénymásolni, az igazgató nem adhat engedélyt másolópapír vásárlására.” Somogyi László szerint a KIK által az intézményvezetőknek küldött levél iránymutatásnak jó, de jogszabálynak vagy utasításnak nem tekinthető. Átvétel 3 ezer főnél nagyobb települések száma 492 Ebbél az intézmények teljes átvételét kérők 228 „Nehezen, de menni fog” - mondja Galloné JÓ TANÁCS Miért nem veszik meg a földemet? BÉRBE ADTAM Olvasónk szerette volna eladni a termőföldjét, de a termelőszövetkezet nem vásárolta meg, csat bérbe vette. A hölgy ezt sérelmezi. Kérdezi, jár-e neki állami támogatás. Azt is problémának tartja, hogy a bérlő nem tájékoztatja, minek alapján határozza meg a bérleti díjat. bár A kérdés nem fogyasztó- védelmi jellegű, némi irány- mutatással megpróbálunk szolgálni. Az, hogy egy ingatlant megvásárolnak-e vagy sem, a piac dönti el. Tehát, ha van rá vevő, akkor lehet értékesíteni, de arra senki sem kötelezhető, hogy bármit megvegyen. ÁLLAMI TÁMOGATÁS pedig általában azért járhat, ha valaki művel egy földterületet, nem pedig azért, ha bérbe adta. De ezt illetően a hölgy tanulmányozhatja a termő- föld.lap.hu internetes oldalt a támogatások témában választ találhat a kérdésre. arról, hogy milyen feltételek mellett mennyiért veszi bérbe a bérlő a földterületet, szólnia kell a bérbeadási szerződésnek. Amennyiben levélírónk az abban lévő információkat nem találja elegendőnek, keresse fel a bérlőt telefonon, levélben vagy személyesen, és kérjen tájékoztatást. egy földterület eladása vagy bérbe adása sok konkrét feltétel mellett teljesülhet: mekkora ingatlanról, milyen minőségű termőtalajról van szó, tehát mit termesztenek rajta. Ezekre az újságnak küldött rövid levél természetesen nem térhet ki. A hölgy azt írja, környezetükben többen is elégedetlenek. ha úgy érzik, jogaik csorbulnak, ajánlható: bízzanak meg közösen egy szakértőt vagy ügyvédet, aki a nevükben eljár, és tisztázza a felmerülő kérdéseket. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Milliárdokkal támogatják a cseréket BEVEZETÉS Matolcsy: csúszhat a NAV-hoz bekötött pénztárgépek startja A kötelező nyugdíj ellen az egészségügyiek Nem zárható ki, hogy - részben a beérkezett észrevételekben figyelembevétele alapján - új típusú pénztárgépek idei, áprilisi bevezetésének céldátumot módosítani kell - közölte egy MSZP-s képviselő kérdésére válaszolva a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György tavaly október elején, a 397 milliárd forintos egyenlegjavító program részeként jelentette be, hogy az áfa-bevételek 95 milliárd forintos növekedésével számol a kormány jövőre a pénztárgépek és az adóhivatal között létesülő online kapcsolat kiépítésének köszönhetően. A hatásvizsgálat szerint a csere során 97,5 milliárddal javulna a költségvetés és 17 milliárd forint lenne a kiadás. „Pénztárgépet húsvétra?” címmel az MSZP-s Tóth Csaba fordult kérdéssel a tárcavezetőhöz. Emlékeztetett: „Az látható, hogy a szakmai szervezetek szerint a pénztárgépek cseréjének tervezett 2013. március 31-i határideje tarthatatlan”. Az egyik szervezet jelzése szerint például az új előírásoknak megfelelő pénztárgépek jelenleg nem is kaphatóak egyetlen gyártónál sem. Válaszában Matolcsy György - amellett, hogy jelezte a bevezetési céldátum esetleges módosítását -, rögzítette: annak érdekében, hogy az új típusú f Egy újfajta gép még nem is kapható pénztárgépekre való átállás költsége ne jelentsen komoly megterhelést a vállalkozásoknak, a kormány közvetlen állami támogatással fog segíteni. A 17 milliárd forint ráfordítás jelentős részét tehát a pénztárgépek cseréjéhez, átalakításához biztosított állami támogatás jelenti. További 4,5 milliárd forint kiadást jelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkészülése a pénztárgépek állami adóhatósággal történő összeköttetésének megvalósítására - tudatta a miniszter, aki a szürkegazdaság visszaszorításának szándékával indokolta a pénztárgépek adóhatóság általi online felügyeletét. ■ MTI több egészségügyi szervezet Orbán Viktor kormányfőhöz fordult a közszférában alkalma- zandó„kényszernyugdíjazás” miatt. A MOSZ, az orvosegyetemek ésfüggetlenek szakszervezete, a mentősök, az orvosi (MOK) és a szakdolgozói kamara (MESZK) is kiemelte levelében, súlyos szakemberhiánnyal küzdenek, és az év végén megjelent rendelet alkalmazása még inkább veszélyeztetné a biztonságos betegellátást. Azt írták: „minden egyes kieső kolléga kitölthetetlen űrt hagy maga után”. Márpedig a „kényszernyugdíjazás” óvatos becslések alapján is legalább tízezer dolgozót, a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok csaknem 70 százalékát érintené. Jelezték: Orbán Viktor megígérte: az ágazat mentesül a rendelkezések alól. Felkérte az érdekvédőket, melyik életkor lenne megfelelő az egészségügyben a kötelező nyugdíjra. A szakszervezetek szerint ez a korhatár a 70 év lehetne, de ez is csak oly módon, hogy egyedi elbírálás alapján, különösen indokolt esetben ezen korhatár elérői is mentességet kaphassanak. ■ ■ A kötelező nyugdíjaz orvosok 70 százalékát érintené
