Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-28 / 23. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2013. JANUÁR 28., HÉTFŐ A diákok közösségi szolgálatáról tartottak megbeszélést Drága lehet az álláskeresés munka Akadt olyan szerencsés, akinek kifizették a mosonmagyaróvári út költségét együttműködés A karcagi Szen- tannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, valamint a megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság között megkötött együttműködési megállapodás alapján a Karcagi Katasztrófavédelmi Kirendelt­ségen és a Karcagi Hivatásos Tűzoltóparancsnokságon fogja teljesíteni közösségi szolgálatát az iskola 36 diákja. Ennek kez­déseként a minap megtartották az intézményben a közösségi szolgálat indító rendezvényét. A megnyitót Lévai Kálmán ez­redes tartotta, majd a mentorok mutatták adtak ízelítőt a diákok­nak a katasztrófavédelem és a tűzoltóság tevékenységéből. A megnyitón az iskola részé­ről Gyökeres Sándor igazgató, Vízkeleti Erzsébet, az iskola koordinátora és Szabó Angelika osztályfőnök, koordinátor-pe­dagógus vett részt. A tanulók a gimnáziumban alapvetően rendészeti tanulmányokat foly­tatnak, így a rendvédelem nem új számukra. A rendvédelmi szakmai versenyen tűzvédelmi feladatok is szerepelnek, új vi­szont az integrált katasztrófavé­delem. A rendezvény zárásaként a kirendeltségvezető emléklapot adott át az igazgató részére. ■ Továbbképzésen vettek részt a régió mentőcsoportjai képzés Az észak-alföldi régi­óhoz tartozó három megyei mentőcsoport - a Tisza Men­tőcsoport, Jász-Nagykun-Szol- nok megyéből, a Hortobágy Mentőcsoport, Hajdú-Bihar megyéből, és a Nyír Mentő- csoport, Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyéből - tagjai, vala­mint a mentőszolgálat dolgo­zói részére továbbképzésre került sor Debrecenben.Az eseményen több mint 50 fő vett részt, akiknek szakem­berek tartottak előadásokat - írta a Haon.hu. A tovább­képzés országos szinten első ízben került megrendezésre, és eredményességét látva, a résztvevők reménye szerint további rendezvények követik különböző témakörökben. ■ ►Folytatás az 1. oldalról- A gyerekek nagyon rosz- szul viselik a távollétemet, de mi mást tehetnék?! A párom gyesen van, én vagyok a családfenntar­tó, a pénz nagyon kell. Házun­kon még 15 évig ott a jelzálog...- osztja meg lapunkkal gondola­tait a férfi. Ha valakinek nincs állása, de mégis szeretne, a legnagyobb gondot a pénz hiánya jelenti, főként, ha semmilyen támoga­tásra, segélyre nem jogosult. Egy-egy állás megszerzéséért ugyanis jelentős anyagi áldozato­kat kell hozni. Maradjunk példa­ként Tiszainokánál, és vegyünk egy átlagos álláskeresőt, aki a fővárosban szeretne rátalálni ál­mai munkahelyére. Elsőként in­formációt kell szereznie, milyen lehetőségei vannak. Ehhez szük­sége van egy újságra, amely átla­gosan 100-300 forintba került. Ha a világhálón akar informá­lódni és nincs otthoni internet elérése - amelynek egyébként a havi költsége kettőezer és tíz- g ezer forint között van - akkor 3 internetkávézóba, könyvtárba g kell mennie. Az internetkávézók | óradíja 200-400 forint körül mo- 1 zog, a könyvtári díjak eltérőek, J hiszen külön kell fizetni a leg- I több helyen a szolgáltatásért. Ennek díja átlagosan 500 forint. Ha megvan az információ, akkor számolni kell a telefonköltséggel, az egyeztetések, pontosítások végett. Amennyiben sikerült elő­zetesen megbeszélni az interjút, akkor jön az utazás. A fővárosba feljutni, ha van saját autó, akkor az útiköltség 280-300 kilométer­re, egy átlagos fogyasztású gép­kocsival 7650 forint a jelenlegi benzinárak mellett. Vonat nincs, ha még is azzal akar utazni, ak­kor be kell menni a megyeszék­helyre. Szolnokra 45 kilométeres jegyet kell váltani, ami átlagosan egy óta tíz perc utat jelent. Költ­sége 840 forint teljes áron, az oda vissza az 1680 forint. A teljes áru vonatjegy a fővá­rosba (retúr) 3720 forintba kerül. A helyközi utazás díja további 700 forint lenne. Ha busszal akar menni, akkor összesen 5440 fo­rintot kell utazásra fizetni. Ha ezt akár többször is meg kell ten­ni, tízezrek költhet el anélkül, hogy munkához jutna, hiszen a siker nem garantált. Vannak persze szerencsések Az álláskeresés manapság meglehetősen hosszadalmas folyamat. Egy jó munka megszerzése rengeteg pénzbe kerülhet. Képünk illusztráció. is: egy szolnoki férfi például el­mesélte, hogy egyszer Moson­magyaróváron nézett ki magá­nak egy állást. Elment, de már, későn: más kapta meg az állást. Meglepetésére'azonban a kezé­be nyomtak jó pár ezer forintot, mondván, legalább kompenzál­ják az útiköltségét. De mégis miből finanszírozha­tó a munkahelykeresés, ha vala­ki állástalan? Ha valaki tartós munkavi­szony után munkanélkülivé válik, álláskeresési járadékban részesül - feltéve, ha az álláske­resővé válását megelőző három éven belül legalább háromszáz­hatvan napot munkával töltött. ■ Az újságböngészésre, telefonálgatásra, utazgatásra ezreket lehet „elszórni”. Ezt a járadékot legfeljebb ki­lencven napig folyósítják, ősz- szege maximum 98 ezer forint. Külön szabályok vonatkoznak a nyugdíj előtt állókra: a nyug­díj előtti álláskeresési segélyre azok jogosultak, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár be­töltéséhez legfeljebb öt évük hi­ányzik. Ez az összeg legfeljebb a minimálbér negyven százalé­ka, tehát 39 ezer 200 forint. Az úgynevezett keresetpótló juttatásban az részesülhet, aki vállalja a munkaügyi kirendelt­ség által ajánlott intenzív kép­zésben való részvételt. Összege a közfoglalkoztatási bér hatvan és száz százaléka között változ­hat, tehát legalább 45 ezer 300, A megbízható külföldi munkára is áldozni kell Munkanélküliségi ráta alakulása a megyében (%) 2000/9,4 • 2008/8,5________________ 2009/11,4 2010/10,9______________ 2011/11,1 FORRÁS: KSH- A külföldi munkához elsősor­ban nyelvtudásra van szükség - szögezte le Csőtönyi Norbert, az ICTC Kft. vezetője. - Ha ez hiány­zik, akkor átlagosan egy nyelv- tanfolyam 60-90 ezer forint kö­zött van. Ez az érték változhat személyenként. Ha például egy pincén állást szeretne valaki be­tölteni, ahhoz végzettség is kell. Ha ez is hiányzik, akkor képzésre kell menni, aminek az ára 60-120 ezer forint között mozoghat Ná­lunk például nyelvtanulással egy­bekötve 118 ezerbe kerül. Emel­lett a kiutaztatás a munkahelyre ez is több tízezer forintba kerül­het. Egy külföldi munkalehetőség kiaknázására legalább 180-200 ezer forintra van szükség. legfeljebb pedig 75 ezer 500 fo­rint havonta. Azok számára, akik egy­általán nem rendelkeznek az elmúlt évekből munkáviskóny- nyal, vagy már kimerítették az időkeretet, marad a foglalkoz­tatást helyettesítő támogatás. Ennek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvan száza­léka, tehát 22 ezer 800 forint. Ezt azonban már nem a mun­kaügyi központokban, hanem az önkormányzatnál kell kér­ni - cserébe pedig bármikor a közfoglalkoztatottságban va­ló részvételre kötelezhetik az érintettet. ■ Ön szerint könnyű ma állást találni? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Kitüntették a megye iskolarendőrét elismerés Személyes szálak fűzik az intézményhez, ott tanult, gyermeke is oda jár Jó hangulatban sütötték a csemegét Jákóhalmán A közelmúltban Csesznok Csilla őrnagy, a szolnoki Kodály Zol­tán általános iskola iskolaren­dőre kapta a megyei 2011-2012 tanév iskolarendőre megtisztelő címet. - Amióta a program, a 2008-2009-es tanévben kezdetét vette, azóta látom el a feladato­mat - mondta el lapunknak az őrnagy. - Nagyon örülök, hogy egy olyan iskolában lehettem iskolarendőr, ahová személyes szálak is fűznek. A Kodály Zol­tán általános iskolába jártam én is, mint most a gyermekem is. Minden reggel ott vagyok, ismer­nek a gyermekek, szülők, taná­rok. Mivel mindenki tudta, hogy rendőr vagyok, sokan kerestek meg korábban is tanácsért. így Csesznok Csilla őrnagy az év iskolarendőre kitüntető címekkel szívesen vállaltam a feladatot - tette hozzá. Az iskolarendőr elmondta, a program folyamato­san fejlődik, kiegészülnek újabb szegmensekkel, ilyen például a Szuperbringa program. Persze minden iskolában má­sok az igények. Az iskolarend­őrök ennek függvényében ala­kítják az órákat, például ahol szükséges a közlekedésről, a dro­gokról beszélnek. Emellett nagy előnye a programnak, hogy az is­kolák közvetlenebb kapcsolatban vannak a hatósággal, könnyebb a kommunikáció, a problémák megoldása. A gyermekek is biza­lommal fordulnak az egyenruhá­sokhoz, és elfogadják a tanácso­kat, amiket kapnak. ■ HAGYOMÁNYŐRZÉS A jászjákÓ- halmi Jákó Kertbarát Kör közel negyedszázada rendezi meg mindig farsang idején pampus- kasütő versenyét. így történt ez most is, amikor 16 féle pampus- kát kellett a rangos zsűrinek el­bírálnia. Mint már hosszú évek óta, most is Bobák József - a Jász­sági Vendéglátók Egyesületének elnöke - volt a zsűrielnök. A ta­gok pedig szintén a Jászság jeles személyiségei voltak, akiknek kötődése is van a faluhoz, hi­szen Perez László emeritus jász­kapitány - kinek neje jákóhalmi - mellett dr Dobos Róbert az új­onnan felálló jászberényi járási hivatal vezetője is végigízlelte a pampuskákat, kinek viszont édesanyja hajdan az osztatlan tanrendű Varjas tanyai iskolá­ban tanulta a betűvetést. Sass István népművelő pedig - aki átadta a nemrégiben 40. évfor­dulóját ünneplő kör több tagjá­nak az országos szövetség elis­meréseit - amellett, hogy annak idején ott bábáskodott az indu­lásnál, nemrégiben a jászberé­nyi társ kör vezetője is lett. A jó hangulatú rendezvényen For­gács Csabáné nyerte el az Arany Pampuska-díjat, ezüst pampus- kás lett Nagy Dezsőné, a kör ve­zetője, bronz pampuskás pedig a tizenéves Farkas Adrienn. A leg­idősebb résztvevő most is a ne­gyedik helyet megszerző 91 éves Fodor Istvánná volt. ■

Next

/
Thumbnails
Contents