Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-25 / 21. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2013. JANUÁR 25., PÉNTEK Ősszel kezdődhet az M4-e$ szolnoki elkeriilőjének építkezése útépítés Várhatóan ősszel indul a mostani kormányzati ciklus utolsó nagyobb sztrádaépítése, a kelet-magyarországi M4-es autó­pálya mintegy harminc kilomé­teres szakaszáé Abony és Fegy­vernek között - írta az Index.hu. Aközbeszerzési eljárás a tervek szerint idén áprilisában lesz, és komplikációmentes eredmény- hirdetés esetén a kivitelezési szerződést is megköthetik még a nyáron. A 28,9 kilométer hosszú, kétszer két sávos, leállósávval ellátott autópálya részeként épül meg Szolnok északi elkerülője egy új, Tiszapüspökinél épülő Tisza-híddal. Az utat a tervek szerint 2016 végén adnák át a forgalomnak. Ez a szakasz Budapest felől a leendő M4-M8 autópálya-cso­mópont után kezdődik és a Tö- rökszentmiklós melletti keleti csomópont után fejeződik be. Ha elkészül, ez lesz az M4-es máso­dik hosszabb szakasza; az első a budapesti városhatártól Vecsést és Üllőt elkerülve ez utóbbi tele­pülés keleti határáig tart. Arról, hogy az Üllőt Abonnyal össze­kötő szakasz mikor épül meg, egyelőre semmit nem tudni, mint ahogy arról sem, hogy mi­kor folytatódhat Fegyvemektől a Püspökladány-Berettyóújfalu irányon át a román határig kele­ti irányba ez az autópálya. ■ Az adósság J.líljp ill/®,,. HIßT rendezéséről tárgyaltak döntés A közgyűlés hozzájáru­lása is szükséges ahhoz, hogy Szolnok részt vehessen az álla­mi adósságkonszolidációs eljá­rásban. Az előterjesztést tegna­pi ülésén tárgyalta a pénzügyi bizottság. „Február 28-ig zá­ródnak le a tárgyalások, akkor derül ki, hogy milyen arány­ban lesz adósságkonszolidáció Szolnokon, de ahhoz, hogy ez létrejöjjön, jó néhány technikai jellegű döntést kell hoznia a közgyűlésnek” - tudta meg a Szolnok TV Bagdi Sándornétól, a pénzügyi bizottság elnöké­től. Erre pedig a január 31-én, az év első munkaterv szerinti ülésén lesz alkalma a szolnoki közgyűlésnek. ■ Családoknak nyújtanának segítséget csődbiztos A javaslat szerint felügyelnék a bajba került háztartások pénzügyeit Mit tehet egy család, ha egyszer csak eléri a fizetés- képtelenséget, és esélye sem marad a sokszor gyorsan jött pénzügyi zavaron úrrá len­ni? Jelenleg nem sokat, a csa­ládi csődvédelem bevezeté­sétől azonban sokat várnak. Vajon valódi segítséget jelent majd az eladósodott csalá­doknak az új javaslat? Munkatársainktól Egyebek mellett hiteleik miatt kilátástalan helyzetbe sodródott embereknek nyújtana segítsé­get a KDNP által javasolt családi csődvédelem. Dr. Póta Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének elnöke szerint ez a fajta segítség bevezetése már | régóta várat magára.- A kilencvenes években létre- | hozták a csődvédelmi törvényt, J mely a bajba került gazdasági I társaságok esetében segített. A magánszemélyeknél azonban azóta is várat magára valami hasonló, hiszen azóta is renge­teg olyan család ment tönkre, melyek megmenthetőek lehet­tek volna egy ilyen intézkedés- csomaggal. A legnagyobb baj ugyanis az, hogy a családok számára semmilyen védelem nem létezik például a bankok­kal szemben - magyarázta a kereszténydemokraták helyi po­litikusa. Sri rm(!; A szolnoki Fogarasi Ferenc- né saját bőrén érzi, miért is len­ne fontos a családok pénzügyi védelme, hiszen a gyermekeit egyedül nevelő asszony hosszú évek óta hiába próbál kikecme­regni az adósságcsapdából.- Több mint tíz éve tart a ne­héz időszakunk. Egy ránk ma­radt villanyszámlával kezdődött az egész, amire aztán ráment az egész ház, végül mostanra már az önkormányzati lakásban is a kilakoltatás réme lebeg a fe­jünk felett. Hat gyermekemmel próbálunk boldogulni, lényegé­ben százezer forintot próbálunk havonta beosztani. Nem panasz­kodásnak szánom, de az elmúlt tíz évünk végig arról szólt, hogy próbáltunk kikecmeregni az örökös tartozásokból. Rajtunk sem az elején, sem utána nem segített semmiféle csődvédelem A szolnoki Fogarasi Ferencné hat gyermekével próbál boldogulni, mint elmondta, havonta 100 ezer forintot igyekeznek beosztani- mondta a helyzet ellenére sem teljesen lemondóan Fogarasi Fe­rencné. A Fogarasi családon tehát ma már csak nehezen, tíz vagy akár csak öt éve azonban még bőven segíthetett volna a családi csőd­védelem intézménye. Hiszen a javaslat lényege, hogy ha például egy családon.kifognak a szám­lák, akkor az a bíróságon kérhet fizetési moratóriumot, sőt úgy­nevezett csődbiztos segítségét is igénybe veheti. Utóbbi lenne az a személy, aki amellett, hogy elkészíti a családra szabott pénz­a KDNP javaslata a családi csőd­védelem bevezetésére egyáltalán nem egyedülálló a kontinensen. Dániában például már több évtizede működik a rendszer - a tapasztalatok szerint kitűnő­en. Egy másik uniós tagország­ban, Csehországban pedig a válság közepén, 2008-ban ve­zették be ezt a fajta segítséget. ügyi tervet, a bankkal és a pénzt hiába váró közüzemi cégekkel egyeztet. Csakhogy ennek az a feltétele, hogy a bajba került csa­ládnak legyen némi tartaléka, amit mozgósíthat a csődvédelem során. Erre hívta fel a figyelmet Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulás Zagyva-menti Integrált Köz pontjának igazgatója is.- Attól tartok, hogy a családi csődvédelem épp a* leginkább rászorulókon nem fog segíteni - mondta el érdeklődésünkre Far­kas Józsefné. - Ehhez ugyanis fel kellene áldozniuk a vagyonu­Utóbbi országban a legtöbb esetben hiteleik miatt eladóso­dott családokon segítettek. Magyarországon a szakértők szerint alsó hangon is félmillió, egyesek szerint azonban hét-nyolcszázezer családon - így legalább kétmillió emberen - is segíthető csődvédelem be­vezetése. kát, ami azonban többségüknek már egyáltalán nincs. Azok a családok, akikkel kapcsolatban állunk, többnyire olyan mérté­kű adósságcsapdában vannak, amelyből képtelenség kimászni. Nem hogy vagyonuk nincs, de a mindennapi megélhetésük is veszélybe került már. Nálunk még létezik az adósságkezelési szolgálat, ám azt is egyre ke­vesebben tudják igénybe ven­ni. Vállalniuk kellene ugyanis, hogy a szolgáltatáshoz szüksé­ges huszonöt százalékos önrészt biztosítják, de erre sem képesek. Miként tudnák így a csődvéde­lemhez szükséges feltételeket teljesíteni? Jómagam úgy gondo­lom, a csődvédelemre fordított pénzt sokkal inkább munkahe­lyek teremtésére kellene fordíta­ni, az hatékonyabb lenne, és több esélyt adna a rászorulók számá­ra - fogalmazta meg kritikáit az igazgató asszony.- Valóban, azt muszáj hang­súlyozni, hogy ez a családi csődvédelem csak azoknak a családoknak jelent segítséget, ahol még nem menthetetlen a helyzet, ahol még rendelkeznek némi tartalékkal. Ilyenkor segít­het a csődbiztos, aki lényegében kiszámolja a legjobb megoldást, és a család ugyan nulláról, de új­A magyar családok helyzete számokban* Adósságot halmozó családok száma____________________________kb. 700-800 ezer-személyek összesen_______________________________________kb. 1,5-2,5 millió- az általuk felhalmozott kifizetetlen közműszámlák összege________kb. 144 milliárd forint •FORRÁS: SZÉCHENYI HITELSZÖVETSÉG Külföldön már sok helyen bevált a csődvédelem ra tudja kezdeni - tette hozzá dr. Póta Sándor. Egy lapunknak nyilatko­zó pénzügyi tanácsadó pedig - amellett, hogy alapvetően jó elképzelésnek tartja a terveze­tet - amondó, hogy sok család­nak már akkor szüksége lenne egyfajta pénzügyi kontrollra, amikor’újabb és újabb hiteleket vesznek fel.- A legtöbb esetben nem akkor kellene segíteni a családokon, amikor már nagy a baj, és nem megy a törlesztés, hanem ak­kor, amikor rossz, hosszú távon kockázatos hitelkonstrukciókat írnak alá. Akkor lenne szükség a szakemberek segítségére, aki elmagyarázza nekik, hogyan ne csináljanak hülyeséget - mond­ta el véleményét a szakmai okok miatt névtelenséget kérő szolno­ki szakember. A javaslat a tervek szerint 2014-ben valósulhat meg. ■ Ön szerint beválna a családi csődvédelem? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: Mr SZ0U0N.hu W A szavazás eredményét éNdWapi számunkban közöljük. Eredményes-e a nemdohányzók védelme? megkérdeztük Helyeslik, hogy szabályozott körülmények között lehet rágyújtani MÉSZÁROS ZSOLT, SZOLNOK:- Úgy vélem, a nemdohányzók érdekében eredményes. Mivel a buszmegállókban betiltották a dohányzást, így ott valóban nem füstölik tele a másik embert, viszont mivel kukák nem nagyon találhatók, így tele van az utca csikkekkel. Egyébként úgy gon­dolom, akármennyire felemelik a cigaretta árát, vannak, akik ak­kor sem fognak leszokni róla. NAGYPÁL ISTVÁN, JÁSZSZEN- tandráS: - Ma már én is nem­dohányzó vagyok, mert leszok­tam, de nagyon nehéz volt. Több módszerrel is próbálkoz­tam, végül akkor sikerült, ami­kor saját elhatározásból egysze­rűen letettem a cigit. Külső, kor­látozó, tiltó eszközök nem iga­zán befolyásoltak a döntésben. Azt nem tudom, mást miként befolyásolnak ezek a tényezők. JAKAB SÁNDORNÉ, KARCAG:- Én szerintem egyre inkább kezdik betartani az emberek, hogy nem szabad nyilvános helyeken és köztereken bár­hol rágyújtaniuk. Azt nem tu dom, hogy mennyi büntetést szabtak ki a hatóságok vagy büntettek-e egyáltalán, de a nemdohányzók érdekében he­lyes volt mindenképpen ez a elöntés. KISS PÉTER, KISÚJSZÁLLÁS:- Nálunk már korábban is vol­tak ilyen tiltások, sőt azt hi­szem, még szigorúbb is volt az önkormányzati rendelet, így szerintem mire az országos til­tás jött, addigra megszokhat­ták a lakosok, hogy hol gyújt­hatnak rá. Véleményem sze­rint a bírság igen magas ösz- szege is visszatartó erő volt ebben a kérdésben. Megyénkben is büntettek a dohányzás miatt tilalom A nemdohányzók vé­delmében hozott törvény 2012. január 1-jén lépett életbe, ame­lyet az idei év első napjától mó­dosítottak. Ennek értelmében szélesebb körben alakíthatók ki füstmentes területek, helyi­ségek. Az elmúlt évben közel ötvenhatezer ellenőrzést hajtot­tak végre országszerte, ebből Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben 1727-et. Ezek döntő része, közel negy­ven százaléka munkahelyeken zajlott. A szórakoztató és ven­déglátó ipari egységekben és a közforgalmú intézményekben ugyancsak jelentős számú ellen­őrzésekre került sor, de emellett a közoktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, egészségügyi szolgáltatók is górcső alá kerültek. A szabály- sértők legnagyobb arányban a közterületeken gyújtanak rá ti­losban. Emellett a közegészség- ügyi felügyelők a szórakoztató, vendéglátó-ipari egységekben, illetve a közforgalmú intézmé­nyekben tapasztaltak még az átlagosnál1 több problémát. Ez utóbbi kategóriába tartoznak például a bevásárlóközpontok, a sportlétesítmények és a felsőok­tatási intézmények. A kirótt bír­ságok országos szinten elérték a 12 millió forintot. Megyénkben összesen tíz esetben éltek a bír­ság lehetőségével, amely 280 ezer forintot jelentett. ■

Next

/
Thumbnails
Contents