Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-22 / 18. szám

2013. JANUÁR 22., KEDD GAZDASÁG 5 Mobilra költöző reklámok marketingeszköz Az okostelefon itthon is egyre felkapottabb Olyan gyorsan alakult ki a mobilpiac, hogy nehéz pontos számokat közölni a reklámokról: úgy 740 millió forintra taksálják a 2011-es költést Utdíjtender: újra bejelentkezett egy korábban már visszalépett cég meglepetésként érte a piaci szereplőket az elektornikusút- díj-tender győztesének vissza­lépése. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) szombaton jelentette be, a Getronics ve­zetése - az alvállalkozóit ért külső nyomásgyakorlás, illetve az így kialakult bizonytalan jogi helyzet miatt - úgy dön­tött, nem írja alá a kontraktust a 3,5 tonnánál nagyobb teher­gépkocsiknak 6318 kilométer közúton a megtett távolság alapján számlázó elektronikus- útdíjrendszer kiépítéséről. Pontosan még nem lehet tudni, mi a kormányzat elkép­zelése a tender jövőjéről. Gi- ró-Szász András kormányszó­vivő hétfőn úgy nyilatkozott, a Getronics visszalépése a szak­tárca és a miniszterelnök állás­pontja szerint érdemben nem lesz befolyással arra, hogy az elektronikus útdíj beinduljon Magyarországon 2013-ban. De- konkrétumokat nem közölt. Mindesetre a Getronics távo­zása után visszatért a pályára a küzdelemből korábban a szűkös határidő miatt kiszálló Hungarian Motorway Konzor­cium. Jelezte is az ÁAK-nak, hogy szándékában áll újból ajánlatot tenni. így meglehet, hogy az autópálya-kezelő új pá­lyázatot ír majd ki. ■ J. Z. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. január 21-én: 9 €/Ft 292,88 0,07 Ft i) $/R 219,85-0,43 Ft-9 CHF/Ft 235,91 0,31 Ft 'A €/$ 1,3316 0,0022 USD BÉT-áruszekció (forinVtonna, 01.21.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. márc. 69 000 Malmi búza index 2013. márc. 69 000 Takarmánybúza 2013. márc. 68 600 Takarmánykukorica 2013. márc. 65 300 Tak.kukorica index 2013. márc. 65300 Takarmányárpa 2013. márc. 65000 Olajnapraforgó 2013. márc. 136000 Olajnapraforgó index 2013. márc. 136000 Repce 2013. márc. 139 000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Egyre fontosabb marke­tingeszköz lesz a cégeknek az okostelefon. A globális mobilhirdetési piac három év alatt duplázódhat, de itt­hon is ugrásszerű növeke­dést várnak a szakértők. Jandó Zoltán A hirdetési piac leggyorsab­ban bővülő fejezete lehet a mobil reklámoké a következő években - derül ki a Gartner napokban közzétett jelentésé­ből. A piackutató előrejelzése szerint a cégek 2013-ban vi­lágszerte 11,4 milliárd dollárt fordíthatnak ilyen célra, ez pe­dig 20 százalékos gyarapodást jelentene az elmúlt esztendő­höz képest. A bővülés üteme ráadásul várhatóan tovább gyorsul majd: 2016-ra már 24,5 milliárd dolláros piacmé­rettel számolnak a Gartner- nél, ami 30 százalékos éves növekedésnek felelne meg. Stephanie Baghdassarian, a társaság területért felelős ve­zetője jelezte: a mobilhirdetési piac növekedése az előzetes várakozásaikat is meghaladja, aminek magyarázata az okos­telefonok és táblagépek roha­mos térnyerése. A szakember hozzátette: a mobil szegmens elsősorban a nyomtatott saj­tó kárára törhet előre, utóbbi területen ugyanis már most érezhető az árak csökkené­se, amit épp a mobil médiafo­gyasztás gyors terjedése okoz. A Gartner szerint a piac minden földrajzi régióban gyorsan bővülhet, s ez alól ter­mészetesen Kelet-Közép-Euró- pa sem kivétel. Somogyi End­re, a digitális reklámeszközök használatának és elfogadott­ságának növelését zászlajára tűző Interactive Advertising Bureau (IAB) magyarországi érdekeltségének ügyvezetője lapunknak elmondta: a mobil reklám hazánkban is egyre kedveltebb marketingeszköz. A szakember hozzátette: a mo­bil display hirdetések piaca itthon tulajdonképpen 2011- ben kezdett megerősödöni, az alacsony bázis, és a kedvező külső trendek miatt azonban a mobil hirdetési piac alaku­lása több IT cégnek is kie­melkedően fontos. A Face- book tőzsdei bevezetése előtt a közösségi oldallal szembe­ni egyik legfontosabb kritika volt, hogy mobil változatán nem voltak reklámok, amit az elemzők komoly lefelé mutató kockázatnak ítéltek. a reklámköltés valószínűsít­hetően gyors iramban tovább növekszik. A bővülés motorja természe­tesen hazánkban is az okoste­lefon elterjedésének gyors nö­vekedése. Mivel ez várhatóan a következő években is kitart majd, szinte biztosra vehető, hogy a hazai reklámköltés egy részét erre a csatornára cso­portosítják át a jövőben. A mo­bileszközöket ráadásul még vonzóbbá teheti a kifejezetten jó célközönség: a hirdetők ugyanis joggal feltételezhetik, hogy az ilyen készüléket vá­sárló fogyasztók fizetőképes­sége meghaladja az átlagot. Ezt a Gartner elemzése is meg­erősítette: Stephanie Baghdas­sarian azt emelte ki, hogy az okostelefonok és táblagépek révén a piac egyszerűbben felosztható és átlátható, és az A tavalyi utolsó negyedév­ben azonban már a cég be­vételének negyede kötődött a mobil eszközökhöz. A MERRILL Lynch napokban kiadott előrejelzése szerint pedig 2014-ben a vállalat na­gyobb forgalmat bonyolíthat le okostelefonon és táblagé­pen, mintpc-n. adott cég könnyebben elérheti célközönségét. Somogyi Endre elmondta: azt, hogy pontosan mennyit is költenek mobil reklámok­ra a hazai vállalatok, igen nehéz meghatározni, mivel a piac egyelőre nincs pontosan lehatárolva és dinamikusan változik. Emiatt még a szak­emberek is „definíciós prob­lémákkal” küzdenek. Ennek megfelelően a mobil hirdeté­sek jelenleg még a reklámszö­vetség jelentéseiben sem sze­repelnek kellő részletességgel és hangsúllyal, idővel ez azon­ban változni fog. Pontos számok tehát nincse­nek, az IAB azonban tavaly készített egy mobilhirdetési útmutatót, amelyben a tár­saság szakértői 740 millió forintra becsülték a 2011-es mobil reklámköltést. Somogyi Endre jelezte: fontos kiemelni, hogy ebben lényegében min­den mobilhoz köthető reklám benne van, nem csak a most felkapott és igen gyorsan nö­vekvő display hirdetések. Az irányokat jól kijelölő változás ugyanakkor, hogy míg a 2009- es 480 millió forintos költést lényegében tisztán az SMS/ MMS reklámok adták, addig tavaly előtt display jellegű mo­bilhirdetések részesedése már meghaladta a 30 százalékot. JÓ TANÁCS Nekem kell kifizetni más fogyasztását LOPJÁK A VIZET? Olvasónknak saját, hitelesített vízórája van, amely minden hónapban mu­tatja a fogyasztást. A társas­házban azonban valamiért több víz fogy, mint amennyiről a lakók számot adnak, a több­letköltséget így ráterhelik a víz­órás fogyasztókra is. A TÁRSASHÁZAKBAN a lakók a vízfogyasztás-mérésben megoszlanak. Egyes háztar­tásokban van külön vízóra, másokban nincs. Utóbbiak­nak jóval magasabb a közös költsége, pontosan azért, mert a ház közös vízórájá­nak mérése alapján nem lehet megállapítani, hogy ezek a lakók mennyit fo­gyasztottak. A közös költség összegét náluk tehát úgy kell megállapítani, hogy az fedez­ze a lakónként külön-külön mérhetetlen vízfogyasztást. A közös költség megállapí­tása társasházi közgyűlési hatáskör - mondták lapunk­nak a Schneider és Debrece­ni Ügyvédi Irodában. Tehát ha a mostani közös költség teljes összege nem fedezi a ház vízfogyasztását, akkor a vízórával nem rendelkező lakók közös költsége ala­csony. Amit tenni lehet: fel­hívni a problémára a közös képviselő figyelmét, és kér­ni, hívja össze a társasházi közgyűlést a témában. Ott a jelenlévők határozatot hoz­hatnak a saját vízórával nem rendelkezők közös költségé­nek megemeléséről. ezzel akár nyomást is gya­korolhatnak rájuk, hogy sze­reltessenek fel egy saját víz­órát, mert akkor feketén-fe- héren nyomon követhető, ki mennyit is fogyasztott. ha a közös képviselő még­sem működik együtt, vagy a társasházi közgyűlés nem emeli meg a hiányzó összeg­gel a vízórával nem rendel­kező lakók közös költségét, akkor nincs más út: a köz­gyűlési határozatot bírósá­gon meg lehet támadni. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A Facebooknak is fontos a mobil Minden páros héten húszszázalékos játékadót vetnének ki online szerencsejátékok Évi 100 millió forintos koncessziós díj is terheli majd a cégeket - 58 milliárdos bevétel 2013-ra? A harmadik Matolcsy-csomag egyik eleme volt az online sze­rencsejátékok után kalkulált tízmilliárd forintos adóbevétel. A kabinet mostanra elkészült a távszerencsejáték szabályo­zásáról szóló törvénymódosí­tással, és azt az ittapiros.com szerencsejáték portál szerint már az Európai Bizottsághoz is benyújtotta. „A távszeren­csejáték kétheti gyakorisággal teljesítendő játékadója a tiszta játékbevétel 20 százaléka. A fel­ügyeleti díj távszerencsejáték szervezésnél a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és leg­feljebb 50 millió forint” - áll a dokumentumban. A koncessziós társaságnak legalább 200 millió forint jegy­zett tőkével kell rendelkeznie. A koncessziós díj minimuma pedig egy játéktípusra évi 100 millió forint. Az engedély - agár- és lóversenyre, sportfo­gadásra - legfeljebb 5 éves ha­tározott időtartamra adható ki. „Az állami adóhatóság 100 ezer forinttól 500 ezer forintig ter­jedő bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgál­tatót, amely nem teszi hozzáfér­hetetlenné a tiltott szerencsejá­tékot szervezők oldalait” - áll a törvénymódosításban. Jelenleg Magyarországon még tiltott, vagy állami mono­pólium az online sportfogadás. Játékadó számokban (milliárd forint) 2010 Jan.-nov. “Terv. forrás: magvar államkincstár Ennek ellenére számtalan oldal működik külföldi szerverekről. A BET365 oldal például ezt köz­li magáról: „a sport és tőzsde fo­gadások az Egyesült Királyság Szerencsejáték Bizottságának engedélyezése és felügyelete alatt állnak. Kaszinónk, játé­kaink és póker rendszerünk a gibraltári kormány... felügyele­te alatt állnak”. A kormány szerint játékadó­ból a büdzsének 58,1 milliárd forint bevétele várható 2013- ban, amely a 2012-ben bekö­vetkező piaci átrendeződés - új típusú pénznyerő automaták bevezetése, online szerencse- játék jogszerű bevezetése - eredményeként jelentős évközi kilengések mellett jelent majd központi költségvetési forrást. Az online szerencsejáték egyi­ke a leggyorsabban növekvő szolgáltatási ágazatoknak az EU-ban: éves növekedési üteme a 15 százalékhoz közelít, 2015- ben pedig várhatóan 13 milli­árd euró bevételt realizál. Az European Lotteries az in­ternetes fogadóirodák európai árbevételét 42 milliárd euróra teszi, ami után csak 100 millió eurót adóztak. A magyarorszá­gi engedéllyel nem rendelkező internetes szerencsejáték-szer­vezők itteni árbevétele mintegy 100 milliárd forintra becsülhe­tő, adót viszont nem fizetnek. ■ V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents