Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-21 / 17. szám

2013. JANUÁR 21., KOZELET 8E$$3339H Varsó: rugalmas IMF-hitelkeret A valutaalap jóváhagyta 34 milliárd dolláros rugal­mas hitelkeret megnyitását Lengyelországnak. Ezt a hi­teltípust a szilárd gazdasági alapokon nyugvó, hatékony gazdaságpolitikát követő or­szágok vehetik igénybe. Plakátokkal indít kampányt az MSZP VASÁRNAP KÖZÖLTE az MSZP: kampányuk Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert és Hoffmann Ró­zsa államtitkárt ábrázoló óriásplakátok kihelyezésével kezdődik. A narancssárga hátterű plakátok egyikén Matolcsy György és a „Fi­desz: példátlan gazdasági kudarc” felirat, a másikon Hoffmann Rózsa arcképe és a „Fidesz: bevezetjük a tandíjat” felirat olvasható. A Fidesz reagált: „Gyűlölködés helyett a magyar családok, a nyugdíjasok, a bérből és fizetésből élők, a hazai vál­lalkozások kezét fogva kimá­szunk abból a gödörből, amit a baloldal ásott.” Obama ma az ünneplők előtt is esküt tesz barack Obama amerikai el­nök tegnap megkezdte máso^ dik hivatali idejét. Este szűk körben felesküdött a Fehér Házban. Az elnök első man­dátuma január 20-án járt le, de vasárnap a hagyományok szerint nem szokás beikta­tási ünnepséget rendezni. Ezért ma az 51 éves régi-új elnök a Capitolium lépcsőjén a nagy nyilvánosság előtt is fogadalmat tesz. Obama és Joe Biden alelnök Gyógyszer: nagy úr az ár patikák SZEP-kártyával és Erzsébet-utalvánnyal is lehessen vásárolni ÁV' ‘ : •! A. r I „„Vf Vényforgalmi adatok ■ kiváltott receptek száma (ezer darab) tb-támogatás (millió forint) ■I lakossági térítési díj (millió forint) Anyagi okok miatt egyre több beteg fogadja el az orvo­sok által rendelt gyógyszerek helyett a patikusok által ajánlott olcsóbb készítmé­nyeket. A receptek kiváltását a gyógyszerészi kamara szerint tovább segítené, ha a jövőben a patikaszereket is lehetne venni a szociális Erzsébet-utalvánnyal és a SZÉP-kártyával. Haiman Éva A Magyar Gyógyszerészi Ka­mara (MGYK) nem reprezenta­tív felmérése szerint az utóbbi évek gazdasági válsága a recep­tek kiváltásán is meglátszik. A hónap azon napjain, amikor a legtöbben fizetést, nyugdíjat vagy valamilyen szociális jut­tatást kapnak, jelentősen meg­nő a gyógyszertárak forgalma, míg hó végén jóval kevesebben vásárolnak orvosságot - mond­ta lapunknak Sándor Csaba. A Magyar Gyógyszerészi Ka­mara alelnöke szerint a lakos­ság anyagi helyzetének romlása miatt ma már inkább elfogad­ják a patikusok által felajánlott azonos hatóanyagú olcsóbb ké­szítményt, míg évekkel ezelőtt a betegek még ragaszkodtak megszokott gyógyszereikhez. A Webbeteg internetes portál két évvel ezelőtti felmérése még azt mutatta, hogy a páciensek több mint fele soha nem kérdez rá, létezik-e. a felírt gyógyszer helyett olcsóbb készítmény. A gyógyszerész által javasolt he­lyettesítő készítményt elfogadó betegek aránya nagyjából 30 százalékot tett ki, és még azt követően is 35 százalék alatti volt ez az arány, miután 2012 óta a patikusoknak kötelezően az országos Egészségbiztosítá­si Pénztár adatai szerint ma­gyarországi patikákban 150- 170 millió darab vényt váltanak be a betegek. Míg a támogatott orvosságok forgalma 2000-ben még csak 197 milliárd forint volt, 2011-ben már megközelítet­te az 500 milliárd forintot. Az összkiadás valamivel több, mint ajánlaniuk kell az olcsóbb he­lyettesítő készítményeket. Sán­dor Csaba tájékoztatása szerint ugyanakkor mára ez az arány elérte a 47-48 százalékot. Ez azért különösen nagy eredmény, mert sokan azért nem váltották ki és szedték rendszeresen gyógyszereiket, mert nem tudták megfizetni. Most viszont az olyan krónikus betegségek esetén, mint ami­lyen például a magas vérnyo­más vagy a cukorbetegség, az egészségbiztosító árcsökkenté­se miatt egyre több megfizet­hető áru készítmény található, amelynek havi adagja már 1000-1500 forintért is elérhető. 70 százalékát állta az egészség- biztosító 2000 és 2011 között. Ahogyan ennek összege, úgy a lakossági kiadásoké is jelentő­sen nőtt az elmúlt 12 évben. míg az ezredfordulón a betegek még csak 42,5, tavalyelőtt már több mint 113 milliárd forintot hagytak a patikákban a támo­gatott orvosságokért. Most is akadnak azonban olyan betegségek, amelyek kezelése sokba kerül, sokak számára megfizethetetlen. Egy komolyabb megfázás, influen­za esetén például hiába kapja a beteg támogatással az antibio­tikumot, a mellé probiotikum, vitaminkészítmény is kellene, márpedig így együtt 6-8 ezer forintba is kerülhet egy kúra. Ezért az MGYK már tavaly felvetette, hogy a szociális Er­zsébet-utalvánnyal, valamint a SZÉP-kártyával is lehessen patikaszereket vásárolni. Mint ismeretes, 2012 novemberétől az arra rászoruló családok Erzsé- bet-utalványban kapják a rend­szeres gyermekvédelmi kedvez­ményhez kapcsolódó támogatást. Az utalványon jelenleg készételt, ruhát és tanszert vehetnek. Mivel pedig a munkálta­tók által viszonylag preferált cafetéria-elem az egészségpénz­tári támogatás, és a megelőzés éppoly fontos, mint a kezelés, az MGYK szerint célszerű len­ne az egészségpénztári kártya felhasználását az összes, pati­kában kapható készítményre kiterjeszteni. Növekvő kiadások, emelkedő betegterhek Sztrájkveszély: levelet küld ma a PDSZ a kormányfőnek- az önálló pedagógus sztrájk- bizottságot kezdeményező leve­lünket legkésőbb hétfőn fogjuk eljuttatni a kormányfőnek - mondta Mendrey László, a PDSZ elnöke, és jelezte, ha minden határidőt betartanak, és időköz­ben nem születik megegyezés, akkor február második felére meghirdetik a sztrájkot. Balog Zoltán, az Emmi mi­nisztere három szakszervezet­tel - Pedagógusok Szakszerve­zete (PSZ), Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, Oktatási Vezetők Szakszerve­zete - tudott megállapodni pén­teken. Aláírás kedden, a doku­mentum a bérek rendezését is tartalmazni fogja, ígérik. ■ A három oktatási szakszervezet kedden írhatja alá a megállapo­dást a kormányzattal Galló Istvánná, a PSZ elnöke azt mondta, azért engedtek, mert olyan garanciákat kaptak, amelyek több tízezer pedagó­gus álláshelyét védik. Elhalasz­tani már úgysem tudják az is­kolák állami tulajdonba vételét, de javításra lehet lehetőség. Ezt vitatja Mendrey László^mond- ván: a sztrájkbizottság követe­léseiből semmi sem teljesült.- Sem a bértábla 20 százalékos emelése ügyében, sem az ál­lamosítás kérdésében, sem az életpályamodell átalakításával kapcsolatosan nem történt kö­zeledés. Nincs szó benne az óraszámok növelésével együtt járó béremelésről, csak annyi, a kormány törekszik e kettő együttes életbe léptetésére. felsőoktatás A DK tiltako­zásra szólít a kormányzat ok­tatáspolitikája ellen - mondta vasárnap Niedermüller Péter alelnök. Lesznek ugyan álla­mi helyek azon a 16 szakon is, amelyen eredetileg csak önköltséggel lehetett volna ta­nulni, de - ha a hírek igazak -, ezekre csak olyan magas pont­számmal lehet bekerülni, hogy előfordulhat, ez senkinek sem sikerül. ■ Végleg visszavonulót fújt a tenderen nyertes Getronics hiány Az elektronikusútdíj-rendszer féléves késése 90 milliárdos lyukat üt a költségvetésen - Újabb pályázat lesz? Alig négy nappal azt követően, hogy egyhónapos haladékot ka­pott az állami féltől a szerződés megkötésére, végleg visszalé­pett az elektronikus útdíj-ten­dertől a közbeszerzési pályáza­ton nyertes Getronics - közölte szombaton a pályázatot kiíró Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK), amely egyben jelezte: tudomásul veszi a döntést. Az ÁAK képviselői még pénteken kapták készhez a Getronics elál­lásról szóló nyilatkozatát, a cég részletes indoklását azonban az autópálya-kezelő nem hoz­ta nyilvánosságra. A társaság az MTI-vel mindössze annyit közölt: a tender győztese egyik legfontosabb beszállítójának visszalépése után úgy ítélte meg, hogy nem képes teljesíteni a szerződésben szereplő felté­teleket, ezért nem is írja alá a kontraktust. A döntés érthető, hiszen a Getronics azzal, hogy most lépett vissza, mindössze 20 millió forintot bukott, míg az esetleges késés napi 222 milli­óba, az aláírást követő elállás pedig bő 22 milliárdba került volna a társaságnak. Egy nappal később aztán a Getronics is előállt indoklásá­val: a vállalat a szokatlan piaci nyomásgyakorlással magyaráz­ta, hogy végül kénytelen volt visszavonulót fújni. A társaság közleménye szerint egyik ver­senytársuk több partnerüket is igyekezett rávenni arra, hogy lépjenek vissza az együttmű­ködéstől. Ezért szállt ki állítólag a norvég Q-Free is, ami azért Számolt vele a kormány A getronics visszalépése miatti csúszás igen komoly lyukat üthet az idei büdzsén. A kormányzat 2013-ra 75 milliárd forintos bevé­tellel számolt az elektronikus útdíj­ból, ebből azonban könnyen elkép­zelhető, hogy semmi nem folyik be. Ha ehhez még hozzáadjuk a kiépí­tés tervezett és tényleges költségei közötti különbséget, akkor a hiány a 90 milliárd forintot közelítheti, ami a GDP közel 0,4 százaléka. jelentett megoldhatatlan gon­dot a Getronics-nak, mert ez a cég szállította volna a rendszer működtetéséhez elengedhetet­len műholdas helymeghatározó technológiát. A Getronics búcsúját köve­tően szakértők szerint a legva­lószínűbb forgatókönyv, hogy az ÁAK újabb közbeszerzési pályázatot ír ki, s ezt erősíti a kormányzati kommunikáció is. Vályi-Nagy Vilmos, a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára ugyanis a szerző­déskötési határidő kitolásának bejelentését követően jelezte: a Getronicsnak nincs alternatívá­ja, hiszen e cég pályázatán kívül nem volt olyan érvényes másik ajánlat, ami a költségvetési ke­retbe belefért volna, ez pedig kizáró körülmény. Ágazati elemzők úgy látják, mindez azt jelenti, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépko­csiknak 6318 kilométer közúton a megtett távolság alapján szám­lázó elektronikus útdíjrendszer legjobb esetben is fél évet késik, s így legkorábban jövő januárra készülhet el. Arról nem is be­szélve, hogy a rendszer kiépíté­se minden bizonnyal többe ke­rül majd, mint amivel a kabinet számolt. Az elfogadott költség- vetési törvényben ugyanis ezen a soron 42 milliárd forint szere­pel, amibe a Getronics szűk 35 milliárdos ajánlata bőven bele is fért volna, a második legalacso­nyabb érvényes ajánlat - amit egyébként a T-Systems adott be - azonban már 53,5 milliárd fo­rintról szólt. ■ Jandó Z. Beérkezett ajánlatok (milliárd forint)

Next

/
Thumbnails
Contents