Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-16 / 13. szám
HIRSAV Emmi: valós a levél, helyes a mellőzés az EMBERI Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tegnap jelezte, hogy valós az a levél, amelyet lapunk megszerzett. Ebben az áll: utasítást adtak arra, hogy hiába kényszerülnek rá, mégsem hivatkozhatnak a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásról szóló kormányhatározatra idős dolgozóik elbocsátásakor az Emmihez tartozó intézmény- vezetők. Ez a tárca szerint indokolt, mivel a törvény meghatározza a jogszerű felmentés indokait, amelyek között a kormányhatározat nem szerepel. ■ VG Februárig kell módosítani az adatokat LEGKÉSŐBB FEBRUÁR elsejéig kell a cégjegyzékben szereplő adataikat kiegészíteniük vagy módosítaniuk azoknak a cégeknek, amelyek a tavaly márciusi törvény- módosítás óta ezt nem tették meg - hívta fel a figyelmet tegnap a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda. A bejelentési kötelezettség a cég képviseletére jogosult személyekre, valamint a cég tulajdonosaira, tagokra, bizonyos esetekben pedig a részvényesekre vonatkozó adatokat érint. ■ MTI Még készül a jelentés a korrupcióról május végéig készítik el a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységükről szóló első beszámolójukat a kormányzati szervek és a független állami szervezetek - áll Navracsics Tibornak Schiffer Andrásnak és Karácsony Gergelynek írásbeli kérdésére adott válaszából. Az LMP-s honatyák azt kérdezték a miniszterelnök-helyettestől és Németh Lászlóné fejlesztési tárcavezetőtől, hogy miért nem teljesülnek a kabinet korrupciómegelőzési programjában foglalt vállalások. ■ MTI Államosítás: jelentős pluszköltség eu-projektek Az önrészt és a csúszások miatti pluszköltséget is az államnak kell állnia A Kaposi Mór Oktató Kórház is uniós pénzből újult meg. Az egészségügyi fejlesztések folytatásához 13 milliárdos támogatást adott az állam Csak az idén államosított iskolák uniós projektjeihez 15 milliárd forint önrészre lesz szükség. Az ugyancsak állami kézbe került kórházak futó fejlesztéseihez pedig 13 milliárdos támogatást ítéltek meg, miután az államosítás és a bürokrácia miatt a projektek kezdtek kicsúszni a határidőből. VG-összeállítás Már csaknem 12 milliárd forintot ítélt oda a fejlesztési minisztérium a tavaly ősszel létrehozott 30 milliárdos EU önerő alapból - értesült a Világ- gazdaság. A közcélú kedvezményezettek számára létrehozott alapból tavaly október vége óta igényelhettek támogatást a már elindított uniós forrású projektjeikhez az önrészt előteremteni nem tudó önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, kórházak és iskolák. Január közepéig 1047 projektgazda kért támogatást, és a nemzeti fejlesztési miniszter 627 igénnyel kapcsolatban pozitív támogatói döntést hozott. A többi igénylést még vagy nem bírálták el, vagy hiánypótlást kértek be hozzá. A tájékoztatásból nem derül ki, hogy a benyújtott igények mekkora hányada érkezett az idén államosított oktatási intézményektől. Azt azonban tudni lehet, hogy az oktatási állam- titkárság az iskoláktól átvett uniós projektek önerejéhez 15 milliárd forintot kért korábban a kormánytól. Az alap valójában visszatérítendő forrást nyújt, de azt kamat nem, csak pár százalékos kezelési költség terheli. A kormányrendelet szerint a közszféra-szervezet akkor igényelhet önerő-támogatást, ha korábban nyilatkozott arról, hogy az önerő rendelkezésére áll, de neki fel nem róható okból nem vagy csak részben tudja biztosítani. A már elindult uniós projektek befejezése érdekében volt szükség arra a 13 milliárd forintos állami támogatásra is, amit 12 kórházi projektre ítélt meg a kormány. Mint lapunknak intézményvezetők elmondták, az államosítás, valamint a lassú ügyintézés miatt ezek a projektek kezdtek kicsúszni a határidőből, és az infláció, valamint az áfanövekedés miatt nem lennének megvalósíthatók az eredetileg biztosított támogatási Impozáns számok a most záruló uniós pályázati időszak az egészségügy elmúlt hatvan évének legkomolyabb fejlesztéseit hozta -jelentette ki a közelmúltban egy rendezvényen Csep- reghy Nándor. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárának tájékoztatása szerint mintegy 268 milliárd forint értékben, több mint félmillió négyzetméteren valósultak meg egészség- ügyi fejlesztések, beruházás vagy modernizálás formájában. összegből. Végül költségnövekmény címén jutottak hozzá az érintett kórházak a szükséges többletforráshoz. A támogatás mellett azt is elrendelte a kormány ezen projektek esetében, hogy a bíráló bizottság törölje el azon összegszerű, számszerű és százalékos feltételeket, amelyek a konstrukciók pályázati dokumentációjánál szigorúbb korlátokat a fővárosban 8 kórházfej- lesztés kapott 23,7 milliárd forintos támogatást, vidéken 93 kórházi projekt részesült 173,6 milliárdnyi forrásban. A különbség oka, hogy az uniós szabályoknak megfelelően elsősorban az elmaradottabb régiók részesülhetnek EU-s támogatásban. Országszerte összességében 439 egészségügyi beruházáshoz több mint 300 milliárd forint támogatást adott az Európai Unió, illetve a magyar állam. határoznak meg, mert ezzel ellehetetlenülne a projektek eredményes megvalósulása. Azt egyelőre nem tudni, hogy az iskolák esetében lesz-e szükség hasonló plusztámogatásra. Az viszont szinte bizonyos, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az államosítás nem veszélyezteti az oktatással ösz- szefüggő uniós projekteket. A félelem az volt, hogy ha változik a fenntartó, megváltoznak az uniós fejlesztéseknél létrejött polgárjogi szerződések, és így az azokban vállalt kötelezettségeket Magyarország nem teljesíti. Az ilyen pályázati szerződésekben az egyik kötelezettség például az, hogy a közösségi támogatásért cserébe öt évig nem változhat a fenntartó. „A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) az iskolák esetében a pedagógiai szakmai irányítást vette át január elsejétől, a működtetést, valamint például az iskolaépületek tulajdonjogát továbbra is meghagyta az önkormányzatoknál” - nyilatkozta a témában lapunknak Galló Istvánná. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hozzátette: „ennek egyik oka az volt, hogy a működtetés teljes átvétele rendkívüli terheket rótt volna a központi költségvetésre. Másik okként az uniós finanszírozású pályázatok jogfolytonosságának biztosítása merült fel.” A központilag irányított iskolák hatáskörét, így az intézményvezetők gazdálkodási jogkörét is a KIK szervezeti és működési szabályzata rendezné, ám ez a mai napig nem készült el. Ez a hiány azonban egyelőre csak a pedagógiai jellegű kiadásokat érinti, az uniós projektek költsége, ahogy eddig is, ezután is a fenntartót terheli. Uniós források* (2007-2013, milliárd forint) Teljes keret: 8209 Megítélt támogatás: 6739 Kifizetett összeg: 3332 * 15 százalékos hazai társfinanszírozással kiegészítve FORRÁS: NFŰ Itt a valutaalap, de nem a hiteltárgyalások miatt küldöttség Az elemzők már nem számítanak megállapodásra, hanem inkább kötvénykibocsátásra Ma érkezik Magyarországra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, de a delegáció nem a hiteltárgyalások miatt jön Budapestre. A magyar kormány képviselőivel egyrészt a megbeszéléseken a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit fogják átnézni. Másfelől mindkét fél bemutatja, hogyan értékeli a magyarországi reálgazdaság teljesítményét, a költségvetési folyamatokat. Ahogyan azt az IMF budapesti irodájának vezetője, Iryna Ivaschenko korábban jelezte, január 16. és 28. között a szervezet Magyarországról szóló országjelentésének előkészítése, illetve a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzése miatt lesznek Budapesten. A magyar kormány helyesen járt el az utóbbi több mint egy évben akkor, amikor egyes kérdésekben ragaszkodott álláspontjához az egyeztetések során - mondta a hétvégén Varga Mihály. Az IMF-fel való tárgyalásokért felelős miniszter kiemelte, Magyarország az utóbbi hónapokban megállapodás nélkül is működőképes tudott maradni. Úgy vélte, a GDP-ará- nyos hiány 3 százalék alá kerülése, az államadósság, a kamatszint és a kockázati prémiumok csökkenése olyan, az unió által is elismert eredmények, amelyek mind a magyar gazdaság Iryna Ivaschenko cáfolta, hogy új hitelről tárgyalnának most egyensúlyi helyzetét jelzik. Varga korábban azt hangsúlyozta: Magyarországnak nincs szüksége pénzlehívásra, csak biztonsági hálóra, mivel a magyar állampapírok 2013 első felében valószínűleg biztonságosan eladhatóak lesznek és a devizatartalékok magas szintje is finanszírozási biztonságot nyújt. A kormány által kezdeményezett nemzetközi kötvénypiaci befektetői találkozók arra vallanak, hogy legalábbis rövid távon, a kibocsátás előtt már nem valószínű új IMF/EU- megállapodás - vélekedtek az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. bejelentése után londoni elemzők. ■ É. S. Roubini visszaszólt A forint gyengülésért Magyar- országra hárította a felelősséget a Roubini Global Economics (RGE) a Wall Street Journalban. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn a spekulánsok támadásának tulajdonította a forintgyengülését, annak, hogy Nouriel Roubini tanácsa alapján shortolni kell a forintot addig, amíg a kormány alá nem írja az IMF-megállapodást. Az RGE szerint az NGM forintra kiadott eladási ajánlásukat petézte ki, de a gyengülésért Ma- tolcsy György a felelős, mivel hibának tartotta erősen tartani a forintot 2002-2010 között.
