Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-16 / 13. szám
2 MEGYEI TÜKÖR 2013. JANUÁR 16., SZERDA 5 PERCES INTERJÚ A közrendűek története is fontos közrendű családok kutatásáról tartott tegnap előadást Szolnokon a családkutató klubban dr. Pandula Attila egyetemi tanár.- Újszerű téma a közrendűek történetének kutatása?- Korábban csak a nemeséggel foglalkoztunk, a közrendűek kutatása a német, de akár a környező államok gyakorlatával ellentétben valóban hiányzott. Mivel az átlagembernek főleg közülük származtak az ősei, alapvetőnek tartom, hogy jobban előtérbe helyezzük ezeknek a társadalmi csoportoknak a vizsgálatát. Például a meghatározó fontosságú parasztság esetében azt látnám célnak, hogy az egyes családok legalább kétszáz évre visszamenőleg próbálják meg feltárni a múltjukat. Ebbe az irányba is szeretném irányítani a munkát, mert mindenki fontos a társadalom szempontjából, nem csak egy nemes ember. Egy hadsereg nem csak tisztekből, hanem közkatonákból is áll.- Eddig milyen eredményt sikerült elérnie ezen a téren?- Már tanítványim közül is többen választották ezt a területet doktori disszertációjuk témájául, de ezt a tevékenységet az egész társadalom szempontjából fontosnak tartom.- Várható a családkutatás iránti érdeklődés élénkülése?- Már jelenleg is rendkívül széles közönséget érdekel a családja története, de ha bővítjük a kutatási területet, valószínűleg még nagyobb kör fog érdeklődését tudjuk felkelteni. ■ SZ. I. Csiki-csuki játék a 13. havi bérrel juttatás A nagyobb, külföldi cégek dolgozóinak jobbak az esélyei erre a pluszpénzre Az év végi pluszfizetés, azaz a 13. havi bér manapság ritka, mint a fehér holló. Katus Eszter Tavaly már csak a munkavállalók 12 százaléka kapott 13. havi fizetést, szemben a tavalyelőtti 14 százalékkal - derül ki a Wor- kania állásportál által működtetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből. A kitöltött kérdőívek alapján főként a nagyobb cégek munkátársai számíthattak az év végén pluszbérre: a több mint 250 munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoknál ugyanis a dolgozók ötödé kapott 13. havi munkabért (átlagosan 260 ezer forintnyit), az 50-250 dolgozót alkalmazó cégeknél pedig 15 százalék számíthatott erre a juttatásra. A középvállalkozások (21 és 50 fő dolgozó között) 11 százaléka adott plusz egyhavi fizetést, míg a kisvállalkozásoknál csak a munkavállalók 8 százaléka kapott 13. havi bért. A felmérés alapján elmondható, hogy az év végi pluszbér a külföldi magántulajdonú cégeknél a legelterjedtebb: ott a dolgozók negyede átlagosan 290 ezer forintot kapott 2012-ben, a hazai magáncégeknél viszont csak a dolgozók tizede számíthatott 13. havi bérre 200 ezer forint értékben. Az állami tulajdonú vállalatoknál 8 százalék átlagosan 181 ezer forintot kapott. A cégek méretén és helyzetén túl meghatározó az is; ’hogy ki, milyen beosztásban dolgozik: a 13. havi bérek nagysága és a benne részesülők aránya ugyanis a vállalati hierarchiában felfelé haladva arányosan nő. A segédmunkások 6 százaléka kap átlagosan 75 ezer forintot év végén. Akik pedig szinte sohasem kapnak 13. havit: az ácsok, az asztalosok, a hentesek, a cukrászok, a kertészek, a benzinkutasok és az idegenvezetők. Leggyakrabban az autóipari karbantartó mérnökök, a folyamatmémökök és a technológusok kapnak 13. havi bért, valamint a vezérigazgatók, a műszaki tervezők, termékmenedzserek, illetve a postai kézbesítők, a vegyészmérnökök és a műszaki igazgatók. A pluszjuttatások tekintetében - ahogy az alapfizetéseknél is - óriási eltéréseket tapasztalhatunk régiók ésA13. havi nyugdíj politikai döntés Minél nagyobb egy cég, annál valószínűbb, hogy van év végi pluszpénz. Képünk illusztráció. megyék szerint. Az említett oldal egy másik elemzéséből kiderül, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlagbért ( 2012-es adatok szerint 178 ezer 189 forint) nemcsak a budapesti (282 ezer 596), de a hevesi (195 ezer 387) is túlszárnyalja. Ennek megfelelően hasonló eltérések akadnak a pluszfizetések kapcsán is. ■ Ön szerint bővülhet-e a jövőben a 13. havi bért kapók köre? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Félmegoldások- rossz irányba megy a gazdaság - nyilatkozta név nélkül az egyik megyei cég vezetője. Mint mondta, nyúzzák a vállalkozókat és a lakosságot is, a könnyítések viszont csak látszólagosak. A minimálbér emelését szükségesnek tartotta a cégvezető, hiszen minősíthetetlen mélységben vannak a hazai fizetések, ám azt is hozzátette: az Erzsébet-utalvány értékének növelése könnyen jelenheti azt, hogy a minimálbér fölött keresők nem számíthatnak béremelésre. A cafeteria nem számít bele a nyugdíjalapba, így az időskori járandóságok alakulása is bizonytalan. A közszférában sincs A közszférában dolgozók nem kapnak 13. havi juttatást, erről még 2008-ban döntött az országgyűlés. Az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc 2008 októberében, a Nemzetközi Valutalappal kötött megállapodásról szóló ötpárti egyeztetésen jelentette be, hogy a kormány nem tud kötelezettséget vállalni a közszféra jövő évi béremelésére, és a 13. havi bér automatikus kifizetésére. így 2009 óta nem utaltak 13. havi bért a közalkalmazottaknak. Igaz, évek óta nem kapnak pluszbért többek között a rendőrök és a tűzoltók sem. hírek szólnak arról, hogy a kormány az év végén visszaállíthatja a 13. havi nyugdíjat, ami a választási hajrában természetesen segítheti a jobboldalt a jelentős szavazóbázist jelentő nyugdíjasok körében. Mindez a közelgő választások mellett azért lehet fontos a kormánynak, mert épp az ellenzéki ösz- szefogás egyik vezéralakja, Baj- nai Gordon miniszterelnöksége idején szüntették meg a 13. havi nyugdíjat. Dr. Schepp Zoltánt, egyik egyetemünk dékánhelyettesét kérdeztük meg, hogy a 300 milliárdosra becsült kiadást elbírhatja-e az ország. Az egyetemi docens szerint e kiadás megszavazása elsősorban politikai kérdés. Ráadásul az összes állami költés két százalékát, a teljes felsőoktatásra szánt összeg kétszeresét kitevő összeg jelentős tétel, több hasonló, előre nem tervezett kifizetésre nemigen kerülhet sor. Magyarul, választás kérdése, kit támogatnak. Ha a nyugdíjasoknak kedveznek, más csoportoknak már nem tudnak. A plusz- juttatást az általános tartalékból fedezhetik, vagyis nagy költségvetési fegyelem szükséges hozzá. B. A. Az iigyféiözpontúsáftrt tartják szem előtt járási hivatal Törökszentmiklósra látogatott tegnap a kormánymegbízott asszony Egymásra figyeléssel javulhat a közbiztonság Január 1-jével megyénkben is felálltak a járások, melyeket végiglátogat dr. Kállai Mária kormánymegbízott és dr. Szakali Erzsébet, a kormányhivatal főigazgatója. A tegnapi nap folyamán mindketten a Törökszentmiklósi Járási Hivatalban jártak, ahol dr. Juhász Enikő, Tö- rökszentmiklós polgármestere vezette körbe őket. A járáshoz Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Törökszentmiklós települések tartoznak. A járási ; hivatal kirendeltsége Fegyver- I neken működik. Dr. Kállai Mária hangsúlyoz- | ta a hivatal bejárása során, 1 hogy a megyében zökkenőmén- Dr. Kállai Mária (jobbról a második): Zökkenőmentesen indultak a hivatalok tesen indultak a járási hivatalok, s a közigazgatás átalakításának folyamata az év végén be is fejeződhet, amikor megvalósul az egyablakos ügyintézés.- Akkor végezzük jól a munkánkat, ha az állampolgárok elégedettek velünk - mondta dr. Kállai Mária. - Ez pedig úgy lehetséges, ha gyorsan, udvariasan, az ügyfélközpontúságot szem előtt tartva végezzük el a feladatokat. Egyaránt kérek együttműködést és kritikai észrevételeket is az állampolgároktól, hogy minél hatékonyabban működhessen az új rendszer, hiszen ez mindannyiunk érdeke - tette hozzá a kormánymegbízott. ■ B. B. összefogás Legfontosabb a civilek szerepe - a résztvevők egybehangzóan ezt vonták le következtetésként azon a törökszentmiklósi rendezvényen, melyen a polgárőrök a város vezetésével egyezettek. Az Együtt a közbiztonságért, egymásért, a városért elnevezésű találkozón elhangzott, hogy a városvezetés számára fontos a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) megerősítése. A szervezet működését ezért szeretnék új tartalommal megtölteni. Ennek érdekében nyolc körzetre osztották a várost, körzetenként egy-egy vezető irányításával tevékenykednek a mozgalom tagjai. A sikeres működés alapja továbbra is az egymásra figyelés. Mindezt Markos György, az Országos Polgárőrszövetség külkapcsola- tokért felelős elnökhelyettese is kiemelte. Mint elmondta, a civilek szerepe nagyon fontos. A közbiztonság növelése érdekében a jövőben térfigyelő kamerák működnek majd Törökszent- miklóson, jelentette be dr. Juhász Enikő polgármester. A városban megfelelően működik a polgárőrség és a SZEM is, mint azt a rendezvényen megjelenő polgár- mesterek és a rendőrség képviselői elmondták: a város példaértékű. Remélik, a megye többi településén is hasonlóan működnek majd a közbiztonság javításáért dolgozó szervezetek. ■ R. Á.
