Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-14 / 11. szám
2013. JANUÁR 14., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Négyszáz róka vadásza hobbi Kövér Gyula korábban már afrikai szafarin is részt vett Kövér Gyula a napokban ejtette el a négyszázadik rókát Egy megtermett szarvas az igazi álma HÍREK Tűzifát osztanak a rászorulóknak a napokban tűzifát osztanak majd Csataszögön a rászorulók részére. Pomázi Ferenc polgármester elmondta, hogy a negyvenöt köbméter tűzifát főként a lakásfenntartási támogatásban részesülők között osztják majd ki. ■ B. B. Két lehetőség van a kút hasznosítására néhány hónapja felmerült a lehetőség Kétpón, hogy a korábban lezárt artézi kutat újra megnyitnák. A hatósági bevizsgálások eredménye azonban kimutatta, hogy az egyébként rendkívül kedvező összetételű víz arzéntartalma határértéken felüli. így két lehetőség maradt: díszkútként fog üzemelni a későbbiekben, vagy amennyiben sikerül költséghatékony megoldást találni az arzénmentesítésre, mégis lehet ivókút a községben. ■ SZ. ZS. Közel 70 millióból újulna meg a templom a református templom teljes körű felújítására pályázott a tiszaszőlősi ön- kormányzat és a református egyház konzorciumban. Kerekes András polgármester elmondta, hogy a hatvanki- lenc millió forintos pályázat, melyet a közeljövőben bírálnak majd el, száz százalékos támogatottságú. ■ B. B. Lajtos kocsi jár majd Palóczi-Pusztára szelevényen nincsen gond az ivóvíz minőségével, de a közeli Pálóczi-Puszta harmincöt lakójának érdemes figyelnie a csapból folyó vízre, annak arzéntartalma ugyanis magasabb a megengedettnél. Legalábbis az Európai Unió év elején közzétett listája szerint. Pánczél Ferenc polgármester lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta, a napokban megegyeztek a helyi vízszolgáltatóval, hogy lajtos kocsi jár majd a területre Csépáról, így biztosítva az ott lakóknak az egészséges ivóvízhez jutást. A vizet Csépáról viszik Pálóczi-Pusz- tára. ■ J.ZS. Okos, ravasz állat a róka, ezt mindenki tudja, aki ismeri Vük történetét. Csakhogy amit Fekete István örökbecsű művében elnézünk neki, azt a való életben nemigen. Szilvási Zsuzsa A róka ugyanis nem csak a mesében tizedeli meg alaposan a baromfiudvar lakóit, felbosz- szantva ezzel Vahurt és a Simabőrűt, hanem a valóságban is. Kövér Gyula főként ezért szakosodott a rókákra vadászként, immár négyszáz vörös bundás négylábú élete „szárad a lelkén”.- Alig néhány nappal ezelőtt lőttem ki a négyszázadik rókát, ami ha rekordnak talán nem is számít, de mindenképpen komoly teljesítmény egyetlen vadásztól - mondja. - Persze megkönnyítette a dolgomat, hogy míg a legtöbb állatnak megvan a maga vadászati szezonja, rókát bármikor lehet lőni. Nekem pedig közel 35 esztendő alatt jócskán volt lehetőségem rá. Kövér Gyula ugyanis még tizenévesen ismerkedett meg a vadászat szépségeivel.- Még nagyon fiatal voltam, amikor 1975-ben elkezdtem kijárni a természetbe a vadászokkal, s 1977-ben döntöttem úgy, hogy magam is hivatásos vadász leszek - emlékszik vissza.- A szolnoki és újszászi társaságnak tizenhét éven át voltam a vadásza, s hobbiként azóta is § rendszeresen járom az erdőket. | Sokan nem értik, mi a szép a J vadak leölésében. Pedig a vadá- £ szat célja nem a gyilkolás.- Főként a természetjárás, a vad becserkészése vagy éppen a lesen való várakozás adja ennek a szépségét, ezért is szerettem meg ezt az időtöltést - magyarázza a ma már nagypapa korú férfi. - Sokszor csak megfigyeljük, csodáljuk az állatokat, aztán futni hagyjuk őket. A hivatásos vadászatnak pedig a fő célja sokkal inkább a tervszerű vadgazdálkodás, esetleges kényszerű selejtezés és nem a szórakozás. A rókavadászat pedig olykor tényleg kényszer. Ha ugyanis egy területen túlságosan elszaporodnak a rókák, akkor a környékbeli szárnyasok nincsenek biztonkövér gyula számos területen vadászott már. Jó néhány esztendővel ezelőtt arra is lehetősége nyílt, hogy igazi afrikai szafari vadászaton vegyen részt. Akkor többféle állatot is lőtt, főként antilopféléket, a kedvence azonban a mókás varacskos disznó lett, tudtuk meg. itthon pedig rendszeresen járja a tőlünk távolabb eső erdőket is, az egyik legnagyobb vágya pedig az, hogy egyszer egy igazán megtermett, szép szarvast lőhessen. Egy ilyen agancs ugyanis még hiányzik a trófeák közül. sokszor azonban csak puska nélkül indul a természetbe, mivel egyik kedvenc időtöltése az elhullajtott agancsok gyűjtése. Ebben manapság már segítsége is akad, sokszor elkíséri ugyanis kirándulásaira két nagyobbik unokája, akiket szintén megfertőzött már a háborítatlan természet szeretete. Ők jelenthetik majd az utánpótlást, no meg idősebbik fia, aki szintén hivatásos vadász lett. ságban a falusi portákon. Arról nem is beszélve, hogy számos betegséget terjeszthetnek, ami különösen veszélyes lehet. így természetesen a rókáim többségét még a hivatásos időszakban ejtettem el, azóta csak olykor-olykor akadnak puskavégre, bár előfordult olyan nyár, amikor húsz rókát lőttem ki. Tavaly például szülőfalumban, Jászboldogházán csináltak nagyon sok kárt, minden éjszaka fosztogatták a baromfiudvarokat. Megkértek hát a helyiek, hogy segítsek megszabadulni tőlük. Engem is érint a dolog, hiszen van ott egy tanyám, ezért esténként kimentem rókalesre. Egyszer csak meséli a feleségem, hogy amíg én kinn a határban a rókát figyelem, addig ő látja, hogy a saját udvarunkban, a kutyánk orra elől eszi el a vacsoráját a vakmerő jószág! Ennek az állatnak ma már nemigen van haszna. Húsát nem esszük, legfeljebb egy-egy különösen szép példány bőrét érdemes díszként kikészíttetni. ■ Szólt a feleségem, hogy amíg én a rókát figyelem, addig az a kutyánk orra elől eszi el a vacsoráját. Ahogy Kövér Gyula mondja, évtizedekkel korábban még szép pénzt adtak érte, ma azonban már eladhatatlan. Mégis élvezetes dolog a rókavadászat, talán épp azért, mert ravasz, értelmes állatról van szó. A négyszázadik azonban megcáfolta ezt a legendát.- Nem is gondoltam volna, hogy ennyire bután fog viselkedni - meséli a vadász, miként ejtette el ezt a példányt. - Kora reggel mentem ki egy nádas területre a csatornaparton, s nem is foglaltam el leshelyet, csak nézelődtem. Hirtelen láttam, hogy jó néhány száz méterre tőlem kidugja a fejét egy róka. Semmit sem csináltam, csak álltam mozdulatlanul és vártam, mit fog tenni. Egyszer csak elindult felém, jött egyre közelebb. így csupán annyi dolgom volt, célozzak és a megfelelő pillanatban leterítsem. Ezek után rókavadászat terén már csak egy célja lehet Kövér Gyulának: hogy puskavégre kapja az ötszázadikat is. JEGYZET A kenyér ára és becsülete NÉGY EMBERÖLTŐVEL ezelőtt az aratócselédek fizetségként zsák búzával térhettek haza a tarlóról. Útjuk a malomba vitt, majd haza. Otthon az asszony teknőt ragadott, felgyűrte a ruha ujját... Három emberöltővel ezelőtt főkötős gazdasszo- nyok dagasztották a tésztát. Majd1 sütöttek ropogós kenyeret. Két emberöltővel ezelőtt egy falat belőle életet menthetett a második világégés poklában. a szűkös időkben újra előkerült a főkötő. Tésztába ne hulljon hajszál! A kemencét sok helyen sparherd váltotta. Az évtizedek során csak a jó kenyér illata, „zamata” nem változott. A KENYÉR TISZTELETÉRŐL már ugyanez nem mondható el. Nagyszülém még maga sütötte. Édesanyám pedig beosztotta. Amikor száradt, prézli lett belőle. Vagy bundáskenyér. Csak a haja került a tyúkok elé, a karéja soha. Aztán egy ideig gyárak ontották. Olcsó volt. Finom, csak ritkán. Könnyű szívvel kerültek kilószámra a kukába. ÚJBÓLI BECSÜLETÉT a rendszerváltás hozta el. Utcára került emberek jelentek meg a szeméttárolók környékén. Képletesen is kenyér után kutatva. Volt, akinek a lakását vitték el, volt akinek az állását vették el. De akiknek megmaradt, azok sem ugrálhattak. Lapos hassal és bukszával csak élesztőt ritkán látott, adalékokkal „fűszerezett” kenyérutánzatok jutottak. A SZAKMA BECSÜLETE forgott kockán. A pékek hát nekiláttak, mint száz éve dédanyáink. A technika ugyan változott, ám a technológia tradicionális. Most viszont ott tartunk, hogy az alapanyag- és az energiaköltségek az égig röpítheti mindennapi betevőnk árát is... csak hát, időközben elfelejtettünk kenyeret sütni. Nálunk is sokan használnak SZEP-kártyát cafetéria Meghosszabbították a pénz felhasználásának határidejét A bérek alakulása mellett a cafetéria, azaz a béren kívüli juttatások kérdése foglalkoztatja a munkaváüalókat +az év első hónapjaiban. Annál is inkább, mivel ez a terület számos módosításon esett át az óév utolsó időszakában. A változások közül az egyik legfontosabb, hogy a juttatások adóterhe 35 százalék fölé nő, de így is megmarad az előnye a bérhez képest. A munkavállalókat ennél is jobban érdekli, hogy januártól nyolcezer forintra nőtt a havonta igényelhető Erzsé- bet-utalvány mértéke. A részletekről beszámolva Majthényi László, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány főtitkára elmondta, 2013-tól jelentősen emelkedik az Erzsébet-utalvány keretösszege, a munkaadók az eddigi havi 5 ezer helyett már 8 ezer forint értékben is adhatják dolgozóiknak, vagyis az éves maximum összeg 96 ezer forintnyi juttatás lesz. Szakértők az új a hazai munkaképes korú lakosság csaknem egyharmada kap valamilyen béren kívüli juttatást cégétől. Érdekes, hogy a fiatalabb (18-29 év közötti) korosztály mindössze egyötöde élhet a lehetőséggel, az idősebb generációnál (30-40 év) már duplája a felhasználók aránya. adószabályok ismeretében úgy nyüatkoznak, még mindig sokkal jobban megéri Erzsébet-utal- ványban adni ezt a juttatást,mint munkabérben. A SZÉP-kártyán lévő pénz felhasználási határidejét megAmi az egyes eszközök népszerűségét illeti, magasan vezet az Erzsébet-utalvány, amit a SZÉP-kártya követ. A „dobogóra” tavaly ért oda az egészség- pénztári befizetés, aminek az egészségügy fizetős része kapcsán idén további erősödését jósolják a terület szakértői. hosszabbították, december 31-e helyett május 31-ig költhető el az előző évben feltöltött összeg. Vagyis a 2011. évi feltöltéseket 2013 május végéig lehet majd felhasználni például szállásra, vendéglátásra, pihenésre. A meghosszabbított határnapig fel nem használt összeget a munkáltatók visszakapják, és akár újra odaadhatják a munkavállalóknak. Megyénkben a tavalyi év első kilenc hónapjában a szálláshely szolgáltatások díjának 7 százalékát üdülési csekkel, 17 százalékát pedig Széchenyi Pihenőkártyával fizették a belföldi vendégek, összesen 251 millió forint értékben. ■ Kaszás E. Az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb Tésztaszobrok. Magyar Szabolcs mesterszakács, világbajnoki aranyérmes ételszobrász alkotásai láthatók a rákóczifalvai Bocs D' Art Galériában. Az egyik látogató, Sebestyén Boglárka épp azt nézi, hogy a köretként ismert étel, a tészta hogyan alakul át a gasztronómus művész munkáin.
