Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-11 / 9. szám
HÍRSÁV Bérkompenzációs adókedvezmény havi 135 ezer forint összegű munkabérig 2013-ban is érvényesíthető a bérkompenzációs szociális hozzájárulási adókedvezmény, amelyben azok a cégek is részesülhetnek, amelyek tavaly nem hajtották végre az elvárt béremelést - hívta fel a figyelmet közleményében a nemzetgazdasági tárca (NGM). 2013-ban már nincs elvárt béremelés, hiszen az idei adóváltozások csak keresetnövekedést, vagy munkáltatói köztehercsökkenést eredményezhetnek. Czomba Sándor államtitkár ugyanakkor egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, az idén a versenyszférában 64 milliárd, a közszférában pedig 87 milliárd forintból valósul meg a bérkompenzáció. Egyszerűsödnek a hatósági céges eljárások februártól sokkal egyszerűbb lesznek a hatósági céges eljárások - hívja fel a figyelmet a Microsec Zrt. Azok a cégek, amelyek bármilyen hatósági kérelmükhöz eddig cégkivonatot, aláírási címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát voltak kötelesek csatolni, februártól nem kötelezhetők erre. Andy Vájná marad kormánybiztos orbán Viktor kormányfő Andrew G. Vájná kormány- biztosi megbízását meghosszabbította, olvasható a Magyar Közlönyben. Vájná feladata a többi mellett felügyelni a Magyar Mozgókép Közalapítvány tartozásállománya konszolidációjának lezárását. Brüsszelt is kiakasztotta, az ügyészséget nem Reding: Halló, ez itt Európa! ELFOGADHATATLANNAK MINŐSÍTETTE az Európai Bizottság alelnöke Bayer Zsolt közíró cigánysággal kapcsolatos mondatait. Viviane Reding hangsúlyozta, rasszizmusnak, gyűlöletbeszédnek nincs helyük az EU-ban. Minden uniós polgár emberi méltóságot tiszteletben kell tartani - hangsúlyozta. Örömének adott hangot, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elítélte Bayert. Josef Weidenholzer osztrák és további három szocialista EP-kép- viselő fordult az ügyben a bizottsághoz. A budapesti XIV. és XVI. kerületi ügyészség szerint Bayer Zsolt cikkével nem követte el a közösség elleni izgatás bűntettét. Van-e gátja a közbeszerzéseknek? válaszok Jelentős tételeket költenek a minisztériumi háttérintézmények A legjelentősebb járműbeszerzések a tárcáknál, illetve háttérintézményeiknél 1. Belügy 1890 7496,0 2. Nemzetgazdasági 223 969,0 3. Nemzeti fejlesztési 120 92,3 4. Honvédelmi 90 260,0 5. Vidékfejlesztési 27 125,9 6. Közigazgatási, igazságügyi 12 47,9 7. Külügyi 5 37,2 8. Emberi Erőforrás 0 0 FORRÁS: PARLAMENT.HU, A KÉPVISELŐI KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN, EGYES TÁRCÁKNÁL, PÉLDÁUL A NEMZETI A kormányzati közbeszerzési stopnak a tárcák igyekszenek külsőleg megfelelni, azonban a hozzájuk tartozó háttérintézmények és gazdasági társaságok jelentős összegeket költenek gépjárműre,bútorra, telefonra és informatikai eszközökre - derül ki a Józsa István MSZP-s képviselőnek megadott válaszokból. Éber Sándor A Belügyminisztérium tavaly | 1890 járművet vásárolt, mint- 3 egy 7,496 milliárd forint érték- | ben - közölte Pintér Sándor Belügyminiszter Józsa István kérdéseire válaszolva. A szocialista honatya többek között azt firtatta, hogyan érvényesül a kormányzati takarékosság a jármű-, a bútor, a telefon-, vagy az informatikai beszerzéseknél 2012. augusztus 7. óta. A tárcák eltérő részletességgel tettek eleget válaszadási kötelezettségüknek. Egyes minisztériumok pontos, rendbeszedett táblázatok alapján válaszoltak, mások szerény, vagy áttekinthetetlen adatokat, felületesebben adtak meg. Az Orbán Viktor kormányfő által meghirdetett első gazdasági akcióterv egyik eleme volt a közszférára vonatkozó eszközbeszerzési stop meghirdetése volt. Józsa szerint ennek ellenére a kormányzás első két hónapjában kormányzati szinten több mint 1,4 milliárd forintot költöttek telefon-, bútor-, gépjárműbeszerzésre és informatikai fejlesztésre, azóta pedig mintegy 70 milliárd forintra becsli a hasonló beszerzések, valamint a külsős foglalkoztatásra és tanácsadói díjakra költött pénzeket. Pintér precíz válaszában kiderül, hogy a Belügy például a büntetésvégrehajtásnak 110 személygépkocsit és egy teherjárművet vásárolt ösz- szesen 538 millió forint értékben. A rendőrség 1750 autót kapott 6,7 milliárd forintért. A Terrorelhárítási Központnak 1190 új bútor jutott 57,8 millió forintért. A rendőrség 3219 új, zömében irodai bútort kapott 100,5 millióért. A tárcához összesen 4491 új bútor került 217.8 millió forintért. A tárcához került 336 új mobiltelefon, 8.7 millióért. Augusztus óta 7832 új informatikai eszközt (PC, laptop, nyomtató) vettek 434.9 millió forintért. Ebből csajt, a rendőrség kapott 7571 darabot. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a folyamatban lévő beszerzésekkel együtt, tavaly 969 millió forintot költött személygépkocsikra, beszámítva a háttérintézményeket is. Folyamatban van még mintegy 948 a nemzeti fejlesztési tárca Józsa Istvánnak adott válaszában szinte áttekinthetetlen fénymásolatokat is átküldött. A rengeteg irat között például van egy járműbeszerzésekre való összegzés, mely szerint a különféle háttérintézmények és cégek erre 92,3 milliót költöttek mintegy 120 autó esetében. A válasz szerint bútorbeszermillió forint értékben beszerzés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére, ami mintegy 194 autót érint. A tárca bútorra 398,7 milliót költött. Ebben van majdnem 100 ezer forintos forgószék vagy egy 9 ezres pelenkázó is. A mobilokra mintegy 58 milliót költöttek. A háttérintézmények és a gazdasági társaságok informatikai beszerzései mintegy 3,4 milliárdba kerültek. Kiemelkedő tétel volt az adóhatóság adattárához kapcsolódó fejlesztések 778 milliós költsége. A Microsoft-liszenszenek 717 millióba kerültek. A honvédelmi tárca (közvetett vagy közvetlen) tulajdonába tartozó társaságok (Arzenál, Currus, El és főként az Elektronikai, Logisztikai és zésre a háttérintézményeknél 14 milliót költött a tárca, az informatikai beszerzésekre 44,2 millió forintot. Az új telefonok 6,62 millió forintba kerültek. az egyéb intézményeknél a sok kaotikus irat között a különböző nonprofit és egyéb háttérintézményeknél találtunk egy 1,6 milliárdos bútor, telefon, vagy informatikai beszerVagyonkezelő Zrt. 61 darabbal) mintegy 90 járművet vettek közel J millióért. A tárca érdekeltségei és projektjei mintegy 112 milliót költöttek bútorokra. Az Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. telefonokra, 1,3 milliót, míg informatikai eszközökre 24,5 milliót szánt. Az Emberi Erőforrások Minisztérium egy autót vásárolt, 7 millióért. Mobiltelefonokra nulla forintot, informatikai eszközökre 128 milliót, bútorokra 107 milliót költött. A vidékfejlesztési tárca táblázattengeréből 27 darab jármű- beszerzést találtunk, melynek értéke mintegy 125,9 millió forint. Főként a nemzeti parkok kaptak járműveket: buszokat, tehergépjárműveket, személy- gépkocsikat, több közöttük zést összegző táblázatot. A Balaton Bútor Kft-től külön van egy 49 milliós vásárlás, de a papírhalmazban megfigyelhető egy egymilliárdos informatikai számla, eszközökről és szoftverekről. ebben például egy tárolórend- szer fejlesztése 120 millióba kerül, vagy az A-SMGCS upg- radje fejezetben 297,7 millió használt volt. Összesen 226,1 millió forintot költöttek az említett beszerzésekre. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium intézményei nyár óta 12 járművet vettek - terepjárót, mezőgazdasági vontatót, traktort is - 47.93 millióért. Többek között az intézményfenntartó központok és kormányhivatalok bebútorozására 109 milliót költöttek. Az új mobilok 9,5, a?, informatikái eszközök 306,5 millióba kerültek. A külügyi tárcánál 5 jármű- beszerzés történt, vagy van még folyamatban, a külképviseletek számára 37,2 millió forint értékben. 6,7 millió költöttek, hogy bebútorozzanak két külképviseleti irodát, hét telefon egymillió forintba került. forint szerepel, vagy az új Integrált Vállalatirányítási Rendszer bevezetése, támogatása 5 évre 297 millió forint. olyan cégek is szerepelnek egyes összegzésekben mint a vagyonkezelő, a Posta, a Szerencsejáték Zrt., a különféle közlekedési társaságok is, a bútorbeszerzéseknél például sokmillió forintos tételekkel. Áttekinthetetlen irattenger: a nemzeti fejlesztési tárca kusza fénymásolatokat is küldött Alkotmányellenes lehet a kényszemyugdíjazás kormányhatározat Két vélemény: több sebből vérzik az emberek tízezreit érintő szabályozás Több szempontból is az alaptörvénybe ütközik a közszférában dolgozók kényszernyugdíjazásáról szóló szabályozás - két alkotmányjogász is így nyilatkozott lapunknak. Úgy tudjuk, az egészségügyi érdekvédők között többen is fontolgatják az Alkotmánybírósághoz fordulást. Kolláth György, aki szerint a kormányhatározat megsemmisítéséhez egy kifogás is elegendő lenne, emlékeztetett: az életkor szerinti diszkrimináció miatt semmisítette meg tavaly a bírák nyugdíjazásáról szóló jogszabályt tavaly az Alkotmány- bíróság és luxemburgi Európai Bíróság. Emlékeztetett: egy korábbi alkotmánybírósági döntés szerint a nyugdíj szerzett jog, amit sem megvonni nem lehet, sem olyan helyzet állítani jogosultját, hogy döntenie kelljen, nyugdíját vagy munkabérét tart- ja-e meg. Az érintetteknek olyan nyilatkozatok alapján kellene dönteniük, amelyek szerint - például az egészségügyben - ha a továbbfoglalkoztatást választják, az emiatt elveszített nyugdíjuknak megfelelő összeggel egészítik ki majd a fizetésüket. Csakhogy erről semmilyen jogszabály nem rendelkezik. A döntés alapvető hatással van a nyugdíj mellett dolgozók életére, de még egy hónapot sem biztosít rá az érintetteknek a kormány, ami szintén alaptörvénybe Ki tudja, lesz-e elég orvos ütköző - mondja Kolláth. Szerinte a problémákat csak tetézi az egyéni mentesség, amelyről senki nem tudja, ki és milyen szempontok alapján jogosult. Háttérszámítás nélkül matolcsy györgy nemzetgazdasági miniszter egyik korábbi nyilatkozata szerint 20 milliárd forintnyi megtakarítás érhető el azzal, hogy kényszernyugdíjazzák a 62 évnél idősebb közalkalmazottakat. Ezzel kapcsolatban azonban sem háttérszámítás, sem hatásvizsgálat nem készült, még az érintettek számát is most mérik fel. Sepsi Tibor ügyvéd, az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének előadója az életkor szerinti diszkrimináció megállapíthatósága tekintetében nem ért ugyan egyet Kolláth Györggyel, de abban igen, hogy sérti a jogbiztonságot, ha a szabályozásból nem derül ki egyértelműen, ki és milyen alapon kaphat alóla mentességet. Az alkotmányjogász is elégtelennek, egy jogállamban megengedhetetlenül rövidnek tartja a felkészülési időt egy olyan döntés esetében, amely az érintettek egész későbbi életét meghatározza. Sepsi Tibor álláspontja szerint mindezek alapján egyértelműen alkotmányellenes a szabályozás. ■ H. É.
