Új Néplap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-10 / 8. szám

2013. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK 5 GAZDASÁG Másfél év munka nélkül lehetőség Három hónap ellátás után csak a közmunka marad Munkanélküliségi ráta az EU-ban (2012. november, szezonálisan kiigazított) 1. Ausztria 2. Luxemburg 3. Németország 4. Hollandia 5. Románia 6. Málta 7. Belgium 8. Csehország 9. Egyesült Királyság' 10. Dánia 11. Finnország 12. Svédország 13. Észtország" 14. Szlovénia 15. Franciaország 16. Lengyelország 17. EU27 18. Magyarország 19. Olaszország 20. Eurózóna 21. Bulgária 22. Litvánia 23. Ciprus 24. Lettország"’ 25. Szlovákia 26. Írország 27. Portugália 28. Görögország* 29. Spanyolország * 2012. szept. VG-GRAFIKA ' 2012 okt. ' 2012. III. név. FORRÁS: EUROSTAT Nemzetközi szervezetek a munkanélküliség idejére tanfolyamokat, átképzéseket javasolnak, Magyarországon erre alig fordítanak figyelmet Azexijort és az import is csökkent novemberben a tavalyi év tizenegyedik hónapjában 1,7 százalékkal csökkent az export euróértéke, az importé pedig 2 százalék­kal esett vissza - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Novemberben 704 mil­lió euró volt a külkereskedelmi mérleg aktívuma, ami elma­radt az elemzők által várt kö­zel 800 millióstól. Első becslés szerint a kivitel értéke 2065 milliárd forintot (7,3 milliárd eurót), a behozatalé 1865 milli­árd forintot (6,6 milliárd eurót) tett ki. Az adat jelzi, hogy a fogyasztás továbbra is nyomott Magyarországon, miközben a beruházások is kedvezőtlenül alakulnak. A külkereskedelmi mérleg 1959 milliárd forint ak­tívumot mutatott novemberig. „Az export és az import eu- róértének csökkenése részben a magas bázisnak, részben a kiábrándító ipari adatoknak köszönhető” - vélekedett Sup- pan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. A KSH keddi előzetes adatai szerint novemberben 6,9 százalékkal esett vissza az ipar éves ala­pon, ami három éve a leggyen­gébb adat. Az export közel 2 százalékos csökkenése mellett értük el a többletet, vagyis az import fokozott csökkenésből ered a kivitel és behozatal különbö- zete - mutatott rá Kerékgyártó Imre, a Commerzbank szak­értőié* Árokszállási Zoltán és Nyes­te Orsolya úgy látja, hogy to­vább zajlik tehát a kényszerű adósságleépítés, ami ugyan a külső kitettség csökkenése miatt kedvező, ám a gazdasági aktivitást jelentősen fékezi. Az Erste elemzői szerint „ezt az el­kerülhetetlen folyamatot tom­píthatná egy kiszámíthatóbb hazai gazdaságpolitika”. ■ H. J. A külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) 2012.jan.-nov. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A munkanélküliek átlago­san másfél évet töltenek ál­lás nélkül Magyarországon, ez régóta a legrosszabb adat. Ebben feltehetően szerepet játszik az erőforrások köz­munkára való átcsoportosí­tása is. Braunmüller Lajos A regisztrált munkanélküliek átlagosan 17 és fél hónap alatt találnak újra állást - derül ki a KSH által nemrégiben közölt adataiból. A másfél évnyi ál- lástalanság csupán átlagérték, egyes esetekben ennél jóval rövidebb, de akár jóval hosz- szabb is lehet a munkakeresés­sel töltött idő. Nem egy kisebb, de esélytelen csoport rontja le azonban az átlagot, a jelen­ség általánosnak mondható: a munkanélküliek jelentős ré­sze, 48 százaléka legalább egy éve nem talál állást. Bonyolítja a helyzetet, hogy a munkanélkülieknek járó el­látás csupán három hónapig jár az álláskeresőknek, amely nemzetközi viszonylatban is rendkívül rövid időnek számít. Ráadásul míg az OECD, az ILO és más nemzetközi szerveze­tek ajánlásai szerint a munka nélkül töltött idő leghaszno­sabb kitöltése valamilyen kép­zésben való részvétel, erre egy­re kevesebb lehetőség jut. „A három havi ellátásom alatt mindössze egy kétórás csoportos tréningen kellett résztvennem, amely az állás- keresés módszertanát próbál­ta megvilágítani. Ez hasznos volt, de ezen túl semmiféle képzésben nem vettem részt” - nyilatkozta lapunknak egy magasan képzett budapesti férfi, aki öt hónapja állásta­lan. Hozzátette: „a három hó­nap alatt, ha fel tudtak volna ajánlani munkát, be kellett volna mennem, de egyszer sem hívtak be. Amennyire tu­„aggasztó, hogy a munka- nélküliek hozzávetőleg más­fél évig nem tudnak elhe­lyezkedni, és különösen problémás, hogy sok zár­tabb csoportnak minimális esélye van arra, hogy bármi­kor is munkát találjon" - nyilatkozta a témával kap­csolatban lapunknak Pata- ky Péter. A Magyar Szak- szervezetek Országos Szö­vetségének (MSZOSZ) elnö­ke hozzátette: azzal, hogy a szakszervezeti konföderáci­dom, ez a diplomások esetében általánosnak mondható. Nem csoda, hogy nem tudtak állást ajánlani, az adatfelvétel során csupán azt kérdezték, mit dol­goztam korábban, de egyéb képességekről, például nyelv­tudásról szó sem esett” - fo­galmazott. A munka nélkül töltött idő kitolódásában persze kulcs­szerepet játszik a recesszió, és a munkahelyek alacsony kíná­lata. A munkanélküli ellátás lerövidítésekor azonban egyes szakértők attól tartottak, hogy az álláskeresők nehezebben találnak vissza a munkaerő- piacra. ót más érdekképviseleti szervekkel együtt „kizárták” a Munkaerőpiaci Alap irá­nyító testületéből és a mun­kaügyi tanácsokból, már csak kívülállóként látnak rá a viszonyokra. PATAKY KIJELENTETTE: „több­ször elmondtuk: rugalmas munkaerőpiacról akkor be­szélhetnénk, ha az álláske­resők sokkal rövidebb idő alatt, például 3-4 hónap alatt tudnának munkát ta­lálni.” „Ahhoz, hogy tudjuk, a mun­ka nélkül töltött idő megnöve­kedésében mennyiben játszik szerepet a szolgáltatások meg­szűnése, ki kellene szűrni a válság hatását. Nem jelenthető ki tehát, hogy egyértelműen a munkanélküli ellátás változá­sa miatt töltenek hosszabb időt munka nélkül az álláskeresők” - szögezte le a Világgazdaság­nak Scharte Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: „annyi.ugyanakkor kijelenthe­tő, hogy a munka nélkül töltött idő alakulása nem cáfolta meg a korábbi félelmeket, amelyek a munkanélküli ellátás átalaku­lását övezték.” A szakértő lapunknak el­mondta: „a korábban munka- nélküliekre fordított forrásokat és ügyintézői kapacitást jelen­tős részben a közmunkára, va­lamint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal új irodahá­lózatára csoportosították át.” A nemzetközi példákról szólva Scharte Ágota kijelentette: „a válság hatására több ország is igyekezett kiadást csökkenteni az álláskeresőket segítő szolgál­tatások terén. Az ugyanakkor, hogy Magyarország milyen mértékben támaszkodik a köz­munkára, nemzetközi összeha­sonlításban kirívónak számít.” JÓ TANÁCS Nem kértem számlát, megbántam BIZONYLAT NÉLKÜL Olvasónk meghibásodott hűtőgépéhez hívott szerelőt, de nem ragasz­kodott hozzá, hogy a kisiparos számlát adjon. A fridzsider pár nap múlva ismét elromlott, ám a szerelő nem jött vissza kijavítani a hibát. HÁNYSZOR HALLANI: mindig, minden esetben ragasz­kodni kell a bizonylathoz, ha az ember vásárol va­lamit, vagy szolgáltatást vesz igénybe. Ez a kis papír ugyanis a dokumentum, a bizonyíték arról, hogy a szolgáltatást a vállalkozó valóban elvégezte. A jót­állás, illetve a szavatossági jog, ami a hölgyet meg­illetné, bizonylat híján nem érvényesíthető. nyilván csábítóan hang­zik, hogy ha a megrendelő nem kér számlát, akkor a vállalkozó nem számolja fel az áfát. Ez azonban mind­két fél részéről gazdasági bűncselekmény, aminek az eredménye a megrendelőre nézve az, hogy baj esetén mehet a sóhivatalba. Ha birtokában lenne a bizony­latnak, a vállalkozó nyilván nem merné megkockáztat­ni, hogy nem javítja ki a hibát, amire a garanciális jogról szóló fogyasztóvé­delmi törvény őt kötelezi. Vagy ha mégis megtenné, akkor a megbízó a siker abszolút esélyével igényel­hetne jogorvoslatot. Akár a bíróságon, akár a békéltető testület segítségével. A szolgáltatás ugyanis polgári ügylet - a dokumen­tum a munka elvégzéséről szóló, dátummal ellátott bizonylat. Ezt bármelyik bíróság alapul veszi, és a per minden költsége, plusz a kártérítés a vállalkozót fogja terhelni. De lehet, a bíróságig sem kell elmenni, elegendő volna egy felszó­lító levél, amely törvénybe foglalt kötelezettségeire figyelmezteti az érintett vállalkozót. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu MSZOSZ: Csak kívülállók vagyunk Vietnamot utánozná Phenjan nyitás Német szakértőkkel egyeztetnek a reformokról Német közgazdászok segítségét is igénybe veszi Észak-Korea a tervezett gazdasági nyitás végrehajtásában - értesült a Frankfurter Allgemeine Zei­tung. A phenjani vezetés által alkalmazott német szakértői csapat egyik - neve mellőzését kérő - tagja a lapnak elmond­ta: Észak-Korea nem a kínai, hanem a vietnami modellt kö­vetné. Míg Kínában különleges gazdasági zónákat hoztak létre a külföldi befektetők számára, addig Vietnam a különböző be­ruházásokra választ ki konkrét külföldi cégeket. Az apja halála után 2011 de­cemberében hatalomra került Kim Dzsong Un újévi beszé­Eric Schmidt a piacot mérheti föl dében az ország „radikális” gazdasági megújítását hirdette meg. Erre rá is szorul Észak-Ko­rea, miután a világ utolsó sztá­linista rezsimje nem képes el­látni önmagát, és nemzetközi élelmiszersegélyre szorul. A nyitás egyik jele lehet az is, hogy a héten Észak-Koreá- ba érkezett a Google ügyveze­tő elnöke. Ilyen magas rangú amerikai üzletember még nem látogatott az országba. Bár Eric Schmidt nem fedte fel útjának célját, egyes elemzők szerint a Google potenciális piacát tér­képezi fel az üzletember. Kim Dzsong Un korábban jelezte: fejleszteni kívánja az informá­ciós technológiát. ■ T. G. Aggódik a Fitch a kínai növekedési modell miatt jelzés A beruházásokon ala­puló kínai növekedési modell egyre komolyabb veszélyeket hordoz magában - figyelmezte­tett a Fitch. A nemzetközi hitel- minősítő szerint a fő problémát az okozza, hogy gyorsan bővül az ország hitelállománya, kü­lönösen a helyi, regionális kor­mányzatok adósságállománya. Kína teljes hitelállományának mértéke a 2008 végi 124 szá­zalékos adathoz képest jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 190 százalékát teszi ki. A Fitch előrejelzése szerint ez a tendencia az idén is folyta­tódhat, mivel 2013-ban akár 15 százalékkal bővülhet a teljes hitelállomány. Elemzői becslések szerint a gazdasági növekedés hirtelen lefékeződését (hard landing) elkerülő Kínában idén mintegy nyolc százalékkal bővülhet a GDP. ■ VG A GDP alakulása (százalékos változás az előző év azonos időszakához képest) VG-GRAFIKA FORRÁS: KÍNAI STATISZTIKAI HIVATAL MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. január 9-én: €/Ft 289,50-2,47 Ft 5 $/Ft 221,78-1,61 Ft Íj CHF/R 239,44-2,02 Ft JS «/$ 1,3053-0,002 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.09.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. márc. .69 000 Malmi búza index 2013. márc. 69000 Takarmánybúza 2013. márc. 68600 Takarmánykukorica 2013. márc. 67400 Tak.kukorica index 2013. márc. 67400 Takarmányárpa 2013. márc. 68500 Olajnapraforgó 2013. márc. 133 000 Olajnapraforgó index 2013. márc. 133 000 Repce 2013. márc. 132 500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE

Next

/
Thumbnails
Contents