Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-29 / 303. szám

Belülről nyitható börtönajtó Idén a börtönben karácsonyoz- tam. Persze - „persze”? - nem igaziból, csak vendégként Ez­zel együtt nyomasztó volt újabb és újabb „zsilipeken "áthaladni, sorra elszakadni mindentől, ami a külvilághoz köt S aztán megérkezni a börtönkápolnába, és - boldog embereket látni Rabokat és szabadokat egy­aránt. Mert a börtönlelkésze­ken, a segítő önkénteseken (sőt­volt velünk egy nemrég szaba­dult rab, aki csak az alkalomra várt, hogy visszatérhessen, ha csak pár órám is, a volt társai közé) - nem a kényszer látszott, hanem az otthonosság, a meg talált hivatás öröme és elége­dettsége. Két pap gyóntatott; a szertartást itt-ott bizony a körül­ményekhez kellett igazítani; volt három elsőáldozó, ünnepi mű­sor, pásztorjáték. Mint „oda­kint". De azért, amikor Székely János püspök arról beszélt a ho- miliában, hogy van egy fest­mény, amelyen Jézus kopogtat az ajtón, amin kívülről nincs ki­lincs - egy kicsit félve néztem föl ezekre az emberekre, akiket naponta zárnak be háromszoro­san. De ők - némelyik könnyes szemmel - bólogattak. Én pedig megértettem: ha valaki, hát ők aztán tudják, hogy a kilincs - az a kilincs, amelyik számít - mindig belül van. Hogy: csak mi magunk engedhetjük be a szí­vünkbe az Istent (mb) Isten ezt a világot bízta ránk ünnep Beer Miklós megyéspüspök újévi köszöntője Az egyházi évben meg­szoktuk, hogy - Adventtői Krisztus Királyig - mintegy átíveli a polgári évet a mi hitben való emlékezésünk és megújulásunk. De nem­csak a saját életünkre - a világra is reflektálnunk kell. A Karácsony már a mi „új évünkbe” esik. 2012-13-ban a világegyházban ehhez kapcso­lódik a Hit éve; még tovább hangsúlyozva az idő nagyobb léptékű értelmezését. A mi egyházmegyénkben, mindeze­ken felül, elkezdődött a zsinat, több évre szóló feladatként, hogy a megváltozott körülmé­nyek között újra felnőtté vál­junk Isten-kapcsolatunkban. Nekem pedig azért is külön­leges ez az időszak, mert a tize­dik évemet kezdem meg a Váci Egyházmegyében. Nézegetve a névtárunkat, megdöbbentem, hogy« tíz év alatt hány papunk ment ét az égi hazába, ezentúl onnét erősítve bennünket; és a mindig újrakezdés, a jövő irán­ti felelősség jegyében, hány új pap lépett szolgálatba. De ami számomra talán a legnagyobb egyház-élmény ez alatt a tíz év alatt: hogy a szolgálati papság mellé becsatlakoztak a diakó­nusaink és nagy számban a lektorok, akolitusok; akik a saját munkájuk, családjuk mellett vállalnak feladatot az Egyház szolgálatában, áldozat­tal és felelősséggel. Legutóbb éppen ott voltam az akolitus- fekollekción; az a száznál több figyelmes, elszánt férfiszem­pár mindennél ékesebben mu­tatta számomra a mi hitünk elkötelezettségét és komolysá­gát. De itt szeretném elmondani azt is, hogy az elmúlt tíz év hozadékaként, idén már min­den egyes bérmáláson felnőtt, felelős, dönteni képes embe­rekre hívtuk le a Szentleiket. Szent Pál szavaival: kinőttünk a kisgyerekkorból, amikor még csak tejjel táplálhattak minket: immár az érett hit szilárd táp­lálékát vesszük magunkhoz. Csodálatos látnom a bérmálta- kon, és a mellettük álló felnőt­teken - kezeseken, oktatókon - ennek az érett hitnek a fel­nőtt felelősségét. Tíz év után, olyan jó mind­ezekért hálát adni az Úristen­nek! Érezni, ahogy vezet min­ket; s mégis újra és újra megle­pődni azon, ahogy végtelen figyelmességével és jóakaratá­val újabb és újabb távlatokat nyit meg előttünk! Persze azért ilyenkor, a vilá­gi év végén, a minket körülve­vő világ eseményeire is szok­tunk reflektálni. Hát - megvál­tozott a világ körülöttünk. Aggodalommal tölt el bennün­ket ez a változás; ez a hitét, keresztény gyökereit vesztett Európa ésv világ. Elszomorítja az embert a gazdasági válság, és annak gyökere: az emberi önzés, kíméletlenség és hata­lomvágy. Újra és újra megjele­nik az Isten nélküli világ elbi­zakodottsága, gőgje és önpusz­títása. Keresztény emberként azon­ban meg kell értenünk: Isten ezt a világot bízta, és éppen miránk. Ennek a világnak kell reménységet adnunk, ezt kell az örök élet távlataival fölemel­nünk és megtisztítanunk a rossztól. Segíteni ezt a magyar társadalmat is, hogy magára találjon. Egészségügy? okta­tás? munkanélküliség? - mind­mind nagy problémák. De nem akkorák, hogy meg ne tud­nánk oldani őket - ha segíte­nénk egymást. Olyan szépen élhetnénk, ha az irigység és az önzés nem választana el min­ket egymástól! Istenáldotta föld ez a mi Kárpát-medencénk; bőségben el tudná tartani a lakóit. De meg kell tanulnunk - újra - gondoskodni, magunkról és egymásról. Családtagok a csa­ládról, falu a városról, város a faluról. Rendbe tudjuk tenni a dolgokat - ha akarjuk. Ha a hitünkben felnőtté válunk. Mert Isten megáldja a törekvé­sünket - ha az ő szándékának megvalósítására törekszünk. ■ Megújult a www.vaciegyhazmegye.hu média Többek között az egyházmegyei zsinathoz is hozzászólhat bárki az új honlapon keresztül Hosszas és megfontolt tervezés és előkészítés után, Szent Miklós nap­ján útjára indult a Váci Egyházmegye honlapjá­nak új formátuma. A hon­lap a régi címen érhető el (www.vaciegyhazme- gye.hu), tehát akinek el van mentve a hivatkozás a böngészőjében, az auto­matikusan az új felületet látja. A portálon egy sereg új, fontos, de eddig nem, vagy csak részben működő szolgáltatást is megtalálnak azok, akik a világhálón követik egy­házmegyénk eseményeit, így például az Egyházmegyei Hírek cik­keit is, általában bővebb formában és természete­sen sokkal több képpel. Magyar Bertalan - Nagy Zoltán A fejlesztők - szakítva az eddi­gi minimalista hírportál-kül- lemmel - egy jól tagolt, átte­kinthető, ugyanakkor az eszté­tikára is nagy súlyt helyező dizájnt alakítottak ki, amely konzervatív tipográfiára és a liturgiában használt színekre (az arany és a zöld) épül. A képernyő egy keresztet for­máz. Fő mezőjében a legfris­sebb cikkek fejléce, vagy az éppen olvasott cikk látható, két oldalt pedig az almenük és az egyéb szolgáltatások gombjai helyezkednek el. Az egyik leg­fontosabb újítás, hogy jobbra, folyamatosan frissülve, az egy­házmegye öt éppen aktuális programja látható; köztük ter­mészetesen a közeli ünnepek­kel, amelyeket a hagyományos piros színnel jelölnek. A honlap összes eddigi szol­gáltatása megtalálható az új felületen az intézmények, közösségek hivatkozásaitól a név-és címtárig. Ezeken kívül azonban egy sor, ma már nél­külözhetetlen elemmel gazda­godott a vaciegyhazmegye.hu. Csak címszavakban említünk egy párat: Videótár. Web- és nagyfel­bontású videók az egyházme­gye fontosabb eseményeiről. Képtár (keresővel). A cikke­ket illusztráló képsorozatok ezentúl kattintásra, a cikk fö­lött jelennek meg, lapozható formában. Önálló képgalériák is feltölthetők; a képeket több paraméter szerint vissza lehet keresni. Egyházi ünnepek, hivatalos imádságok. A napi olvasmá­nyok és a teljes zsolozsma a dátumnak megfelelően egy kattintásra olvasható. A címla­pon látható a napi evangélium. A soron következő egyházi ünnepről rövid leírást is közöl a honlap. Igen hasznos lehet az egyházmegyei miserend, a- melyben az éppen kezdődő misét is meg lehet találni; de templomra, helységre, időpont­ra is rá lehet keresni. Külön menüpontból érhető el az éppen folyó Egyház- megyei Zsinat oldala. Az olda­lon a zsinat aktuális híreit, ese­ményeit olvashatják. Legion­'S tosabb része a Fórum, amely- s ben - egyszerű előzetes < regisztrálás után - bárki hoz- § zászólhat a zsinat tíz témaköre közül az őt érdeklő témához, és elolvashatja mások vélemé­nyét, észrevételeit. Ezáltal min­denki részt vehet az egyház­megyénk jövőjéről szóló tanácskozásban. Végül, de nem utolsó sorban megemlítjük az Egyszerű hír­beküldési lehetőség szolgálta­tását. A menüpontra kattintva, a honlap által felkínált űrlap kitöltése után egy kattintással, automatikusan bárki elküldhe­ti a szerkesztőknek a saját hírt, cikket, eseményre szóló meg­hívót, amelyet nemsokára szer­kesztett formában, a központi honlap megfelelő helyén láthat viszont. így élő kapcsolat épül nemcsak a helyi és a központi sajtó, de a közösségek között is. Ezzel is erősítve annak érzését és megvalósítását, hogy hatalmas egyházme­gyénk bármely pontja egy­aránt fontos, a legkisebb közösségben is nagy értékek születhetnek; és akkor va­gyunk krisztusi közösségben, ha ezekre odafigyelve, meg­szívleljük és továbbadjuk a belőlük sugárzó Örömhírt. ■ Hívek könyörgése a karácsonyi időben: Urunk, segíts, hogy zsinatunk résztvevői a Szűzanya hité­vel, Szent lózsef felelősségével, a pásztorok örömével és a Háromkirályok nagylelkűségével vigyék el születésed Jóhírét a világnak! (Hallgass meg, Urunk!)

Next

/
Thumbnails
Contents