Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-21 / 298. szám

8 nr'i /—> 2012. DECEMBER 21., PENTEK HÍHSÁV Jócskán csökken az infláció jövőre A magyar Nemzeti Bank új inflációs előrejelzése sze­rint az idei átlagos infláció 5,7 százalék lesz, a jövő évi 3.5 százalékra csökken, a 3 százalékos inflációs cél 2014 második felére érhe­tő el. Ez jóval kedvezőbb a szeptemberi prognózisnál, amikor 5 százalékos inflációt jeleztek előre 2013-ra. Ennek hátterében a kormány által bejelentett tízszázalékos ház­tartási energiaár-csökkentés és a jövedéki adószabályok módosulása áll. A jegybank szerint a fogyasztás s a be­ruházások 0,2 százalékkal csökkennek. ■ MTI Majdnem teljes a konszolidáció eddig 1700 ötezernél keve­sebb lakosú település ön- kormányzatának 80 milliárd forint összegű adósságát vál­lalta át az állam, mindössze 14 olyan település maradt még ki a sorból - közölte Or­bán Viktor Nyíregyházán. A miniszterelnök hozzátette: az önkormányzatok adóssá­gának egyéves törlesztési kötelezettsége 150 milliárd forintot igényelt, ami bevéte­lük harmada. ■ MTI * .m Tiltakoznak a borászok AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ fordulnak a borászok, mert legalább két ponton az alap­törvénybe ütközőnek tartják a hétfőn elfogadott új hegy­községi törvényt, a bead­ványt a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsa készíti. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára kiemelte: az eddigi egy gaz­da, egy szavazat elve helyett a tanács tiltakozása ellenére hektáronként jár majd egy voks. Nem tisztázott a hegy­község és a hegybíró kapcso­lata sem - tette hozzá. ■ NÉPSZAVA 95 milliárd forint agrártámogatásra újabb, mintegy 95 milliárd forintos támogatási forrás kifizetésének jóváhagyásáról született döntés az agrá- riumban, a pályázati pénzek legnagyobb része, 80 milli­árd forint, állattartó telepek korszerűsítésére fordítható - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Az összegnek a negyedét a sertéstartók kapják. Mikro- vállalkozás fejlesztésére 7,4­7.6 milliárd forint jut. ■ MTI Fazékas Sándor Csúcsot döntött a kifizetés eu-pénzek A múlt héten 70 milliárd forintot utaltak ki a nyertes pályázóknak Csepreghy Nándor: a kormány azon dolgozik, hogy Brüsszel a források hatvan százalékát közvetlenül a vállalkozásoknak fizesse ki A kormány által nyár óta bevezetett intézkedések­nek tulajdonítja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért fe­lelős helyettes államtitkára, hogy az utóbbi hetekben jelentősen felgyorsult az uniós források kifizetésének üteme. Csepreghy Nándor el­mondta: a kabinet azt szeret­né elérni Brüsszelnél, hogy a források 60 százalékát közvetlenül a vállalkozások kaphassák meg. Tar Gábor- Szinte pontosan három évünk van arra, hogy az ország teljes mértékben felhasználja a ren­delkezésre álló 8200 milliárdos forintos uniós fejlesztési for­rást, miután a 2007-2013-as költségvetési ciklusban a pro­jektek pénzügyi zárására plusz két év van. Eszerint a következő három esztendőben évente át­lagban 1600 milliárdot kellene kifizetni a nyertes pályázóknak, miután eddig csupán 3300 mil­liárd talált gazdára. Képes lesz megbirkózni ezzel a feladattal a hazai pályázati intézmény- rendszer?- A legfrissebb kifizetési számok alapján azt kell mon­danom, minden reményünk megvan arra, hogy teljesen le­hívjuk a 8200 milliárdos kere­tünket, ugyanis a múlt héten rekordszintű összeget, 70 mil­liárd forintot utaltunk ki. Ko­rábban az intézményrendszer lassúságát hangoztató bírálók azt mondták, hogy mintegy 35 milliárdos heti átlagos ki­fizetési ütemre van szükség ahhoz, hogy az utolsó fillérig felhasználjuk a 2007-2013-as forráskeretet.- Az év vége hagyományo­san olyan időszaknak számít, amikor felgyorsul a számlák beérkezési, illetve kifizetési üteme. Ez a múlt heti adat nem egyszeri kiugró tétel? Hosszabb intervallumban is érzékelhető a kifizetési ütem gyorsulása?- Az elmúlt egy hónap szá­mai is igen kedvezőek, heti átlagban több mint 60 milli­árdot utalt ki a Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség. Termé­szetes, hogy ciklikus hatások is szerepet játszanak, ám a kifizetési ütem gyorsulása döntően annak köszönhető, hogy beértek a kormányzat, a Nemzeti Fejlesztési Kormány- bizottság által nyár óta beve­zetett gyorsító intézkedések. Ilyen az önerő alap felállítása, a 30 százalékos szállítói elő­leg alkalmazása, illetve a pro­jektfelügyeleti rendszer bein­Névjegy CSEPREGHY NÁNDOR (29) 1983-ban született Kolozsváron 2008-ban szerezte diplomáit a Szegedi Tudományegyete­men kommunikáció-történe­lem szakokon 2011 MÁJUSÁTÓL 2012 NO­VEMBERÉIG: a Nemzeti Fej­dítása. Ha sikerül tartanunk az utóbbi hetek kifizetési üte­mét, valóban elérhető, hogy az uniós források 100 százalékát le tudjuk hívni, és egyetlen euró sem ragad Brüsszelben. nesz lesi sß .biß/r>- Mostanában egyre többször hallani a kormányzat részéről, hogy a következő, 2014-2020- as uniós költségvetési periódus­ban a jelenleghez képest több forrást fognak kimondottan gaz­daságfejlesztésre elkülöníteni. Az Ön által felsorolt intézkedések, amelyek közvetlen célzottjai nem a vállalkozások, hanem a közcélú kedvezményezettek, mennyiben tudják ezt a célkitűzést szolgálni? lesztési Ügynökség kommu­nikációsfőosztályvezetője és szóvivője 2012. NOVEMBER 5-TŐL a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­riumfejlesztési programo­kért felelős helyettes állam­titkára- Úgy gondolom, hogy a két szektort nem lehet különválasz­tani. Amikor az önerő alap ré­vén elősegítjük, hogy az elakadt önkormányzati, állami projek­tek végre beinduljanak, áfthak közvetett hatását a vállalkozók is érzik, hiszen az infrastruktu­rális beruházások beindításá­val ők is kivitelezői megrende­léshez jutnak. A szállítói előleg esetében pedig a kedvezménye­zett állami szereplők kihagyá­sával közvetlenül a kivitelező cégek kapják a hazai költségve­tésből a forrásokat. A következő hétéves ciklus hazai tervezése már javában zajlik, a kormány azt szeretné elérni az Európai Bizottságnál, hogy a források 60 százalékát közvetlenül gaz­daságfejlesztésre használhas­suk fel. A jelenlegi állás szerint a források 40 százalékát közvet­lenül a cégek kapják, míg továb­bi 42 százalékhoz közvetetten, mint a közszféra projektjeinek kivitelezői férnek hozzá.- A közép-magyarországi régió a jelenlegi ciklushoz képest jelentős forrást veszít majd, hi­szen az utóbbi években kinőtte a kevésbé fejlett régiók beso­rolását a fejlettségi szintjének növekedésének köszönhetően. Nem lenne célszerű ismét vitát nyitni arról, hogy Pest megye leváljon Budapestről, hogy a főváros környéki települések ne járjanak pórul a fejlesztési források terén azzal, hogy Bu­dapesttel együtt alkotnak egy régiót.- A megye leválasztása nem oldaná meg a problémát, egy önálló Pest megyei régió vagy a megye különböző térségei­nek a környező régiókhoz tör­ténő csatolása mindössze azt jelentené, hogy az eddigiek­hez képest többfelé kellene osztani az általuk kapott for­ráskeretet. Emellett a kérdés azért sem időszerű, mert a régiók besorolását már sem­miképpen sem lehet megvál­toztatni a következő hétéves időszakra, miután erről már a 2014-2020-as időszak kere­téről szóló tárgyalások előtt meg kellett egyezni. A jogi és közgazdászképzés jövőre is fizetős lesz szakok Az intézmények 24 milliárdos többlettámogatása nem érinti a hiánycélt Döntött Balog Zoltán tegnap a magyar állami ösztöndíjas szakokról, vagyis arról, hogy az általános felvételi eljárás­ban felsőoktatási szakképzés­ben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben mely sza­kokon vehető igénybe állami ösztöndíj. A tárcavezető idén kizárólag a ponthatárok mini­mumát határozza meg, amely a kapacitás és az esetleges túljelentkezés függvényében felfelé módosulhat - közölte az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma (EMMI). Mint ismert az Országgyűlés december 17-i döntése nyomán a miniszter határozza meg a szakokra ér­vényes ponthatárokat, ám a tárca közleménye hozzáteszi: Balog Zoltán ezzel a jogával csak 2014-ben kíván élni. A mostani döntéshez mellé­kelt dokumentumból kiderül: sem az egyes jogi, sem a kü­lönböző gazdaságtudományi képzések esetén nem érhető el állami ösztöndíj. A felsőoktatás jövő évre be­jelentett 24 milliárd forintos többlettámogatása - legalább részben - a költségvetés már meglévő előirányzatainak felső- oktatási célú felhasználásával, átcsoportosításával biztosítha­tó - felelte újságírói kérdésre a csütörtöki online tájékoztatón Banai Péter Benő, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) Balog Zoltán döntött költségvetésért felelős helyettes államtitkára. Mindez a 2013. évi hiáiíycél teljesíthetőségét nem veszélyezteti - tette hoz­zá. Giró-Szász András szerdán jelentette be, hogy 55 ezerre emelkedik az államilag támo­gatott helyek száma a felsőokta­tásban, ezzel párhuzamosan 24 milliárdos többlettámogatás­hoz jutnak az intézmények az ideihez képest. Fábián István a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja azonban akkor lapunknak kijelentette: ezek a források működési kiadásokra nem fordíthatók. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma (EMMI) tegnap bejelentette azt is, hogy 1,4 milliárd forintot visszajuttat a felsőoktatási intézményekhez a 2011. évi pénzmaradványból. A Semmelweis Egyetem 2013. évi kincstári költségve­tésén belül az EMMI előzetes tájékoztatása szerint az előző évhez képest a felsőoktatásra, közoktatásra, intézményfenn­tartásra kapott költségvetési támogatás közel 1,3 milliárd fo­rintos, azaz 14 százalékos csök­kenést mutat, melynek összeté­tele még nem ismert. A súlyos támogatáscsökkentés ellenére az egyetem vezetése biztosítja a személyi juttatások, a mun­kaadókat terhelő járulékok és a hallgatói juttatások kifizetését. ■ B. L. - H. É. / l

Next

/
Thumbnails
Contents