Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-18 / 295. szám
2012. DECEMBER 18., KEDD MEZŐTÚR 15 Cserediákprogramban vesznek részt a túri diákok A régi betyárélet varázsa hagyományőrzés Gulyás nagyapja nyomdokain jár Papp Ferenc kapcsolat Török diákok látogatnak el hamarosan Mezőtúrra. A Mezőtúri Közoktatási és Közgyűjteményi Intézmény a Comenius-program keretében látta vendégül a napokban az Ankarából érkezett, ismerkedő, előkészítő úton járó vendégeket. A török iskola igazgatója és a program szakmai vezetője többek között a Kossuth iskolában járt, ellátogattak a Túri Fazekas Múzeumba, a Bodoki-Fodor Helytörténeti Egyesület székházába, majd a Badár-emlékházba is, illetve részt vettek a Rákóczi Úti Általános Iskola adventi ünnepségén. A program keretében az ankarai iskolából tavasszal húsz diák és öt pedagógus érkezik Mezőtúrra tíz napra, majd novemberben a mezőtúri felső tagozatos tanulók és tanárok hasonló létszámban utaznak Törökországba. A projekt teljes időtartama két év, elsődleges célja pedig, hogy a gyerekeket nyitottságra nevelje, azaz ismerjék meg egymás kultúráját, nevezetességeit, szokásait, fejlesszék nyelvtudásukat, amely a mai mobil világban elkerülhetetlen.» ■ Kérdőíven gyűjtik a városlakok elképzeléseit fejlesztés Integrált városfejlesztési stratégia és a városközpont fejlesztési pályázata készül Mezőtúron. Ezzel kapcsolatban az önkormányzat társadalmi egyeztetést kezdeményezett, amelynek keretében vállalkozói fórumot rendeztek. Az integrált városmegújítási stratégia kialakításában nagy segítséget jelent majd a város lakóinak véleménye is. Az önkormányzat célkitűzése, hogy a mezőtúri polgárokkal közösen alakítsa ki az ezzel kapcsolatos elképzeléseket. Ezért egy városfejlesztési kérdőívet készítettek, amely fontos eszköze lehet a további fejlesztéseket megalapozó kutatásnak. Olyan aktuális információkat gyűjtenek, amelyek a település megújításának folyamatát, a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. ■ Papp Ferenc első karikás ostorát még háromszor bontotta szét. Ma már gyakori, hogy javításra is visznek hozzá ilyen eszközt. Az egykori betyárok viszontagságos életére manapság egyfajta romantikával tekintünk vissza. Pedig ők nap mint nap a túlélésért küzdöttek annak idején, épp ezért arra rendezkedtek be, hogy bármikor pillanatok alatt szedhessék a sátorfájukat, ha úgy hozza a sors. Szilvási Zsuzsa Papp Ferenc a hétköznapokban úszómesterként dolgozik a mezőtúri uszodában, egyébként azonban a nomád élet bűvöletében él. Pedig egykor talán maga sem gondolta volna, hogy így alakul.- Fiatalon jártam az országot, arra mentem, amerre a munka vetett Dunántúltól egészen a Nyírségig - idézi fel a múltat. - Akkoriban még nemigen vonzott a nomád életmód, pedig a gyökereim alapján történhetett volna így is. Nagyapám ugyanis egykor gulyás volt. Aztán 15 évvel ezelőtt végleg hazajöttem Mezőtúrra, megnősültem, és sorban megszületett három gyermekünk. Azóta fedeztem fel a hagyományőrzés szépségeit, különösen a betyárélethez szükséges dolgokat szoktam készíteni. Ha végiggondoljuk, vajon mi volt az, amire egy betyárnak mindenképpen szüksége volt? Csupán apróságokra, amelyeket bármikor összeszedhetett és továbbállhatott: főként bicskára, karikás ostorra, tuzszer- számra, legénybotra. A pusztai élethez szükséges dolgok többségét saját kezűleg készítették a nomádok, s ugyanígy tesz Papp Ferenc is. A bőrművesség, a fazekasság ugyanúgy nem fog ki rajta, mint a kovácsolás. Ez utóbbi igazán érthető, hiszen eredeti szakmája szerint géplakatos. A legszívesebben azonban ostorokat készít, lehetőleg karikás ostort.- Az első ostor még a nagyapámé volt, azóta több tucatot készítettem, illetve javítottam - mondja. - Amikor az elsőt csináltam, háromszor kellett szétszedni és újra összerakni, mert hiába tűnt jónak, egy-két csettintés után azonnal szétA fazekasság sem áll távol tőle Ládikó őrzi a legféltettebb kincseket papp Ferenc legféltettebb dolgait egy viharvert utazóláda őrzi, melyben számos használati eszköz kap helyet. Ezzel járja a különböző rendezvényeket tavasztól őszig. egyre jobb falunapra, hagyományőrző rendezvényre hívják, ahol bemutatóival színesíti a programot. Természetesen ott is elsősorban a gyerekek nézik szájtátva, milyen varázs latokra képes karikás ostorával, emellett az öregek is szívesen idézik fel segítségével fiatalkoruk emlékeit. Ahogy mondja, a kicsik akár órákon keresztül képesek álldogálni mellette, figyelve meséjét, mozdulatait, az idősebbek pedig régi történetekkel szórakoztatják. esett. Azóta persze rájöttem, mik a fortélyai, illetve alaposan kiművelődtem könyvekből és az internetről. A legtöbbet azonban azoktól az idős emberektől tanulok, akikkel egy-egy bemutatón, vagy éppen vásáron találkozva kezdünk beszélgetni. Manapság egyre nagyobb a keletje az ősi magyar nomád élethez kötődő tárgyaknak, az ostorokat pedig elsősorban a barantások keresik, illetve főként ők hozzák javításra is. Az íjászok is gyakran jelentkeznek, akik fogókesztyűk, tarsolyok készítésére kérik fel. Feri persze saját használatra is készít szépen díszített eszközöket, ennek főként gyermekei örülnek. Mindhármuknak van egy-egy kedvenc ostora, különleges díszítésekkel. A családapa ezért otthon, családi, baráti körben is gyakran tart bemutatókat, melyek persze előbb-utóbb fergeteges birkózásban végződnek.- Egyre jobban érdeklődnek gyerekek is a hagyományok iránt, főként a legidősebb fiam - meséli Ferenc. - Nagyon örülök, hogy ennyire foglékonyak, hiszen így legalább ők nem olyan későn „ébrednek”, mint egykor én tettem. Önzetlen véradókat köszöntöttek A magyar Vöröskereszt mezőtúri területi szervezete a véradók napja alkalmából szervezett ünnepséget a napokban, melyen sokszoros véradókat köszöntöttek. Összesen hatvanhárom önkéntes véradót tüntetettek ki, közülük Pályi lános százharmincszoros, Szűcs Miklós száztízszeres, Erdei Mihály pedig százszoros véradó. Tárlatok színesítik az advent időszakát az adventi készülődést idén is sok színes rendezvény, illetve kiállítás teszi még színvonalasabbá Mezőtúron. A „Régi öltés új vászonra” gobelin és a IV. Kistérségi Pillanatok című fotópályázat eredmény- hirdetésével egybekötött tárlata egyaránt különleges élményt nyújthat az érdeklődőknek. A városé lehet a Túri Fazekas Múzeum A mezőtúri önkormányzat több alkalommal is tárgyalt az elmúlt időszakban az állami és az önkormányzati feladatok átadás-átvételével kapcsolatban. Határozat született arról, hogy a Túri Fazekas Múzeumot a korábbi állami fenntartótól a Közművelődési és Sport Kft. szervezetén belül fogja a továbbiakban működtetni. A képviselő-testület döntött az óvoda és a könyvtár további működtetéséről is, mivel a köznevelési feladatok (általános iskola, pedagógiai szakszolgálat, alapfokú művészet- oktatás) állami feladattá válnak. Átveszik a múzeumot Ameddig van miből és mivel, szívesen segít támogatás A városi díjak mellett a nagycsaládosok is elismerték Zuppán Zoltán tevékenységét Manapság Mezőtúr egyik legnagyobb mecénásának számít, nemigen akad olyan rendezvény a városban, amelyet ne támogatna. Emellett főként a nagycsaládosokat segíti. Nem véletlenül, hiszen Zuppán Zoltán maga is így nőtt fel.- Heten voltunk testvérek, így jól tudom, hogy a nagy család szépségei mellett menynyi lemondással is járhat az élet ilyen formában - mondja a vállalkozó, aki nemrégiben vehette át a Mezőtúr városért díjat. - Ezért aztán már évek óta segítem a sok gyermeket nevelő szülőket, főként a karácsony előtti időszakban. De nemcsak őket, hanem akár az iskolai, óvodai rendezvényeket is támogatom, ha tehetem, kisebb-na- gyobb mértékben. Zuppán Zoltán mostani díja csak egy a sok közül, korábban már a Mezőtúr Szolgálatáért címet is átvehette, a Nagycsaládosok Egyesületétől pedig megkapta az Arany Bölcső-díjat. Zuppán Zoltán elve az, hogy ameddig van miből és mivel, addig segít másoknak. Szeréncsére úgy alakult az élete, hogy mindezt megteheti. Egykor egy húsbolttal kezdte, ma már sertés■ Korábban az Arany Bölcső díjat is megkapta tevékenységéért. Zuppán Zoltán egykori családi háza ma étteremként üzemel telepén 4-500 állatot nevelnek, nemrégiben pedig átadták a telep mellett épült vágópontot is. Összességében mintegy húsz embernek ad folyamatos munkát, így komoly foglalkoztatónak számít Mezőtúron. Mindemellett egyre népszerűbbé válik éttereme a városban, melynek ötszáz adagos konyhája látja el a kórház betegeit is. A helynek valóban családias a hangulata, hiszen Zuppán Zoltán egykori családi házát alakították át a vendéglátásra, bár ma már nyomaiban sem emlékeztet korábbi formájára. így a tulaj gyakorlatilag egykori nappalijában látja vendégül a betérőket. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Mezőtúr térségének [ településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, [ vagy egyszerűen panaszát még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 30-64-74-716-os telefonszámot hétköznapokon! Űj Néplap I MOB*«»™** SS. ' ~ ■ you Hanságra Benépesülnek a vízpartok jj L*