Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-18 / 295. szám

2012. DECEMBER 18., KEDD MEZŐTÚR 15 Cserediák­programban vesznek részt a túri diákok A régi betyárélet varázsa hagyományőrzés Gulyás nagyapja nyomdokain jár Papp Ferenc kapcsolat Török diákok láto­gatnak el hamarosan Mezőtúr­ra. A Mezőtúri Közoktatási és Közgyűjteményi Intézmény a Comenius-program keretében látta vendégül a napokban az Ankarából érkezett, ismerke­dő, előkészítő úton járó vendé­geket. A török iskola igazgatója és a program szakmai vezetője többek között a Kossuth is­kolában járt, ellátogattak a Túri Fazekas Múzeumba, a Bodoki-Fodor Helytörténeti Egyesület székházába, majd a Badár-emlékházba is, illetve részt vettek a Rákóczi Úti Ál­talános Iskola adventi ünnep­ségén. A program keretében az ankarai iskolából tavasszal húsz diák és öt pedagógus érkezik Mezőtúrra tíz napra, majd novemberben a mező­túri felső tagozatos tanulók és tanárok hasonló létszámban utaznak Törökországba. A pro­jekt teljes időtartama két év, elsődleges célja pedig, hogy a gyerekeket nyitottságra nevel­je, azaz ismerjék meg egymás kultúráját, nevezetességeit, szokásait, fejlesszék nyelv­tudásukat, amely a mai mobil világban elkerülhetetlen.» ■ Kérdőíven gyűjtik a városlakok elképzeléseit fejlesztés Integrált városfej­lesztési stratégia és a városköz­pont fejlesztési pályázata készül Mezőtúron. Ezzel kapcsolatban az önkormányzat társadalmi egyeztetést kezdeményezett, amelynek keretében vállalkozói fórumot rendeztek. Az integrált városmegújítási stratégia kiala­kításában nagy segítséget jelent majd a város lakóinak vélemé­nye is. Az önkormányzat célki­tűzése, hogy a mezőtúri polgá­rokkal közösen alakítsa ki az ezzel kapcsolatos elképzeléseket. Ezért egy városfejlesztési kérdő­ívet készítettek, amely fontos eszköze lehet a további fejleszté­seket megalapozó kutatásnak. Olyan aktuális információkat gyűjtenek, amelyek a település megújításának folyamatát, a la­kosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. ■ Papp Ferenc első karikás ostorát még háromszor bontotta szét. Ma már gyakori, hogy javításra is visznek hozzá ilyen eszközt. Az egykori betyárok viszon­tagságos életére manapság egyfajta romantikával tekin­tünk vissza. Pedig ők nap mint nap a túlélésért küzdöt­tek annak idején, épp ezért arra rendezkedtek be, hogy bármikor pillanatok alatt szedhessék a sátorfájukat, ha úgy hozza a sors. Szilvási Zsuzsa Papp Ferenc a hétköznapok­ban úszómesterként dolgozik a mezőtúri uszodában, egyéb­ként azonban a nomád élet bű­völetében él. Pedig egykor ta­lán maga sem gondolta volna, hogy így alakul.- Fiatalon jártam az orszá­got, arra mentem, amerre a munka vetett Dunántúltól egé­szen a Nyírségig - idézi fel a múltat. - Akkoriban még nem­igen vonzott a nomád életmód, pedig a gyökereim alapján tör­ténhetett volna így is. Nagy­apám ugyanis egykor gulyás volt. Aztán 15 évvel ezelőtt végleg hazajöttem Mezőtúrra, megnősültem, és sorban meg­született három gyermekünk. Azóta fedeztem fel a hagyo­mányőrzés szépségeit, különö­sen a betyárélethez szükséges dolgokat szoktam készíteni. Ha végiggondoljuk, vajon mi volt az, amire egy betyárnak mindenképpen szüksége volt? Csupán apróságokra, amelye­ket bármikor összeszedhetett és továbbállhatott: főként bics­kára, karikás ostorra, tuzszer- számra, legénybotra. A pusztai élethez szükséges dolgok többségét saját kezű­leg készítették a nomádok, s ugyanígy tesz Papp Ferenc is. A bőrművesség, a fazekasság ugyanúgy nem fog ki rajta, mint a kovácsolás. Ez utóbbi igazán érthető, hiszen eredeti szakmája szerint géplakatos. A legszívesebben azonban os­torokat készít, lehetőleg kari­kás ostort.- Az első ostor még a nagy­apámé volt, azóta több tucatot készítettem, illetve javítottam - mondja. - Amikor az elsőt csináltam, háromszor kellett szétszedni és újra összerakni, mert hiába tűnt jónak, egy-két csettintés után azonnal szét­A fazekasság sem áll távol tőle Ládikó őrzi a legféltettebb kincseket papp Ferenc legféltettebb dol­gait egy viharvert utazóláda őrzi, melyben számos haszná­lati eszköz kap helyet. Ezzel járja a különböző rendezvé­nyeket tavasztól őszig. egyre jobb falunapra, hagyo­mányőrző rendezvényre hív­ják, ahol bemutatóival színesí­ti a programot. Természetesen ott is elsősorban a gyerekek nézik szájtátva, milyen varázs latokra képes karikás ostorá­val, emellett az öregek is szí­vesen idézik fel segítségével fiatalkoruk emlékeit. Ahogy mondja, a kicsik akár órákon keresztül képesek álldogálni mellette, figyelve meséjét, mozdulatait, az idősebbek pe­dig régi történetekkel szóra­koztatják. esett. Azóta persze rájöttem, mik a fortélyai, illetve alapo­san kiművelődtem könyvekből és az internetről. A legtöbbet azonban azoktól az idős em­berektől tanulok, akikkel egy-egy bemutatón, vagy ép­pen vásáron találkozva kez­dünk beszélgetni. Manapság egyre nagyobb a keletje az ősi magyar nomád élethez kötődő tárgyaknak, az ostorokat pedig elsősorban a barantások keresik, illetve főként ők hozzák javításra is. Az íjászok is gyakran jelent­keznek, akik fogókesztyűk, tarsolyok készítésére kérik fel. Feri persze saját használatra is készít szépen díszített esz­közöket, ennek főként gyerme­kei örülnek. Mindhármuknak van egy-egy kedvenc ostora, különleges díszítésekkel. A családapa ezért otthon, csalá­di, baráti körben is gyakran tart bemutatókat, melyek per­sze előbb-utóbb fergeteges bir­kózásban végződnek.- Egyre jobban érdeklődnek gyerekek is a hagyományok iránt, főként a legidősebb fiam - meséli Ferenc. - Nagyon örü­lök, hogy ennyire foglékonyak, hiszen így legalább ők nem olyan későn „ébrednek”, mint egykor én tettem. Önzetlen véradókat köszöntöttek A magyar Vöröskereszt me­zőtúri területi szervezete a véradók napja alkalmából szervezett ünnepséget a na­pokban, melyen sokszoros véradókat köszöntöttek. Összesen hatvanhárom önkéntes véradót tüntetet­tek ki, közülük Pályi lános százharmincszoros, Szűcs Miklós száztízszeres, Erdei Mihály pedig százszoros véradó. Tárlatok színesítik az advent időszakát az adventi készülődést idén is sok színes rendezvény, illetve kiállítás teszi még színvonalasabbá Mező­túron. A „Régi öltés új vá­szonra” gobelin és a IV. Kistérségi Pillanatok című fotópályázat eredmény- hirdetésével egybekötött tárlata egyaránt különleges élményt nyújthat az érdek­lődőknek. A városé lehet a Túri Fazekas Múzeum A mezőtúri önkormányzat több alkalommal is tárgyalt az elmúlt időszakban az ál­lami és az önkormányzati feladatok átadás-átvételével kapcsolatban. Határozat született arról, hogy a Túri Fazekas Múzeumot a ko­rábbi állami fenntartótól a Közművelődési és Sport Kft. szervezetén belül fogja a továbbiakban működ­tetni. A képviselő-testület döntött az óvoda és a könyvtár további működ­tetéséről is, mivel a közne­velési feladatok (általános iskola, pedagógiai szakszol­gálat, alapfokú művészet- oktatás) állami feladattá válnak. Átveszik a múzeumot Ameddig van miből és mivel, szívesen segít támogatás A városi díjak mellett a nagycsaládosok is elismerték Zuppán Zoltán tevékenységét Manapság Mezőtúr egyik leg­nagyobb mecénásának számít, nemigen akad olyan rendezvény a városban, amelyet ne támogat­na. Emellett főként a nagycsalá­dosokat segíti. Nem véletlenül, hiszen Zuppán Zoltán maga is így nőtt fel.- Heten voltunk testvérek, így jól tudom, hogy a nagy család szép­ségei mellett meny­nyi lemondással is járhat az élet ilyen formában - mondja a vállalkozó, aki nemrégiben ve­hette át a Mezőtúr városért dí­jat. - Ezért aztán már évek óta segítem a sok gyermeket neve­lő szülőket, főként a karácsony előtti időszakban. De nemcsak őket, hanem akár az iskolai, óvodai rendezvényeket is támo­gatom, ha tehetem, kisebb-na- gyobb mértékben. Zuppán Zoltán mostani díja csak egy a sok közül, koráb­ban már a Mező­túr Szolgálatáért címet is átvehette, a Nagycsaládosok Egyesületétől pe­dig megkapta az Arany Bölcső-díjat. Zuppán Zoltán elve az, hogy ameddig van miből és mivel, addig se­gít másoknak. Szeréncsére úgy alakult az élete, hogy mindezt megteheti. Egykor egy hús­bolttal kezdte, ma már sertés­■ Korábban az Arany Bölcső díjat is megkapta tevékenységéért. Zuppán Zoltán egykori családi háza ma étteremként üzemel telepén 4-500 állatot nevelnek, nemrégiben pedig átadták a te­lep mellett épült vágópontot is. Összességében mintegy húsz embernek ad folyamatos mun­kát, így komoly foglalkoztató­nak számít Mezőtúron. Mindemellett egyre népsze­rűbbé válik éttereme a város­ban, melynek ötszáz adagos konyhája látja el a kórház be­tegeit is. A helynek valóban családias a hangulata, hiszen Zuppán Zoltán egykori családi házát alakították át a vendéglá­tásra, bár ma már nyomaiban sem emlékeztet korábbi formá­jára. így a tulaj gyakorlatilag egykori nappalijában látja ven­dégül a betérőket. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Mezőtúr térségének [ településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, [ vagy egyszerűen panaszát még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 30-64-74-716-os telefonszámot hétköznapokon! Űj Néplap I MOB*«»™** SS. ' ~ ■ you Hanságra Benépesülnek a vízpartok jj L*

Next

/
Thumbnails
Contents