Új Néplap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-11 / 289. szám

2012. DECEMBER 11., KEDD A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 15 Jól sikerült az elszármazottak találkozója rendezvény Zagyvarékason 18. alkalommal tartották meg nemrég az elszármazottak talál­kozóját. A meghívó kézhezvétele után nagy izgalommal készül­tünk férjemmel a rendezvényre. Ő ugyan nem rékasi, de már úgy fogadják, mintha ott született volna. Részt vettünk a szentmi­sén, majd a művelődési házban köszöntött bennünket Földes Imre főszervező, Jánosi József polgármester és a ház igazga­tója. Ezután megtekintettük a kultúrműsort Az általános isko­la néptáncosai után a Kékibolya Műkedvelő Művészeti Csoport számai következtek, nagy sikert aratva. Az ebédnél feltálalt töl­tött káposzta ízét nem lehet elfe­lejteni, mint ahogy a sok kedves­séget, a baráti beszélgetéseket, a közös táncot sem. Köszönet a Kékibolya minden tagjának és a közreműködőknek a szervezé­sért és a lebonyolításért. További tevékenységükhöz jó egészséget, sok sikert kívánunk. ■ TŐTHNÉ PINCZI MÁRIA, ZAGYVARÉKAS Szép sikereket értek el a szolnoki lányok HASTÁNC Kiváló szolnoki eredmények születtek a Nyolcadik Szolnoki Országos Hastáncversenyen a közel­múltban. Több kategóriában lehetett nevezni, gyermektől egészen a profi kategóriáig, egyéniben és csapatban egy­aránt. A verseny az eddigiek­től eltérően nem színpadon zajlott, hanem közvetlen a zsűri és a közönség előtt mutathatták meg a zömében hölgy versenyzők a tudá­sukat. Az idei verseny kü­lönlegessége, hogy egy férfi versenyző is a profik között volt. A szolnoki lányok (Ga- rai Csilla tanítványai) az idei évben is nagyon szép sikere­ket értek el: kezdő csoportos kategória: Shilla lányai II. és III. helyezés, közép haladó kategória egyéni: Fehér Van­da I. helyezés, profi csopor­tos kategória: Shilla lányai II. helyezés. Gratulálunk nekik és további sikereket kívánunk! ■ FEHÉRNÉ GITTA, SZOLNOK Születésnapi bál. „30 évesek lettünk” volt a mottója a közelmúltban megtartott születésnapi bálnak, ahol szülők, pedagógusok és egykori diákjaink együtt szórakozhattak a szolnoki Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolában. A jó hangulatú rendezvény bevételét az iskola külső és belső arculatá­nak megújítására fordították. A mellékelt kép a második „a" osztály régi korok iskoláit megidéző nyitóműsorán készült. Aukszné Vágó Ibolya Csodás napokat töltöttünk Nagyváradon kirándulás Utunk során XVII. századi Váradi Bibliát is megcsodálhattuk A közelmúltban Nagyváradon és környékén járt a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szak­iskola Jendrassik György Gép­ipari Tagintézményének 43 tanulója. Kirándulásunkat a Lorántffy Zsuzsanna Reformá­tus Gimnáziumban kezdtük, ahol Takács Zoltán, az iskola történelem-földrajz szakos ta­nára várt bennünket. A kétna­pos kirándulásunk alatt ő volt az idegenvezetőnk. Az iskola megtekintése után a Partiumi Református Múzeumot néztük meg. Itt láthattuk a szilágysom- lyói református templom ka­zettás mennyezetéről készült fotómásolatot, amelyiket a mú­zeum mennyezetére szereltek fel. A falak mentén elhelyezett tárlókban a kiállított tárgyak között láthattunk vallásos te­matikájú kiadványokat, kanná­kat. A múzeumlátogatás után városnézésünket a római ka­tolikus székesegyházban foly­tattuk, ahol megnéztük Szent László hermáját. Városnézés közben az egyik téren Deák Árpád szobrászművész alkotá­sát, egy szoborcsoportot csodál­tunk meg. Másnap reggeli után a Száldobágyi-tóhoz indultunk. A kétnapos kirándulás a Fé- lix-fürdő megtekintésével feje­ződött be. Megcsodáltuk a tün­dérrózsákat és a lótuszvirágot, sétát tettünk a fürdő területén, majd elindultunk hazafelé. Kö­szönjük mindenkinek ezt a fe­lejthetetlen kirándulást! ■HALÁSZNÉ GERENYI MÁRIA A szegények híres gyógyítója volt múltidéző Méltán tekinthetjük példaképnek a szolnoki orvos házaspárt Dr. Hankiss János, a híres bel­gyógyász professzor szerint két dolog tesz orvossá, a tudás és az emberi magatartás. En­nek igazolására itt egy szolnoki orvos házaspár, dr. Gyurkicza Blanka és dr. Durst János hu­manizmusának, kiemelkedő gyógyító munkájának tanúság­tétele. Dr. Gyurkicza Blanka 1948-tól hosszú éveken keresz­tül egyetlen orvosként dolgo­zott a bel- fertőző osztályon a Hetényi Kórházban. Az orvosi tevékenységen kí­vül a laboratóriumi és a gyógy­szerészeti teendőket is ellátta. Betegei és munkatársai szeret­ték férjéhez, dr. Durst Jánoshoz hasonlóan, aki a szegények orvosa volt. A köztiszteletben álló és népszerű orvos a II. világháború előtt a szolnoki munkásnegyed szegényeit in­gyen gyógyította. Utcát is ne­veztek el róla városunkban. Dr. Durst János fiatalon halt meg, gyermekük nem volt. A korán özvegyen maradt Blanka néni támogatásának köszönhetően férje Jászkiséren lakó testvé­rének mind az öt gyermekét szolnoki otthonába fogadta. A kitűnő stanuló fiúkat az egye­tem elvégzéséig önzetlenül tá­mogatta. Durst Endre a legidő­sebb fiú matematikus, Ferenc belgyógyász, előbb kórházunk­ban, majd a szegedi Belgyó­gyászati Klinikán dolgozott. A Szolnokon lakó János is orvos, bakteriológus. István villamos- mérnöki és a legfiatalabb, Jó­zsef az agrármérnöki hivatást választotta. A hívő orvos házas­párt méltán tekinthetjük példa­képnek. «DR. NEMES ANDRÁS, SZOLNOK A szabad népek ereje a községben rejlik települések Nincsenek könnyű helyzetben mostanság a válasz­tott önkormányzattal irányított kisebb települések, a legkisebb közigazgatási egységek, fal­vak-városok. Az Új Néplap rend­szeresen közöl tudósításokat, ké­peket a kistelepülések életéről: továbbra is Tiszabő a legszegé­nyebb. Viszont egyre önellátób­bá válik a település Tiszaörsön. A lejtőn még meg lehet állni. Sa­ját munkával enyhíthető a mély­szegénység - írta az Új Néplap. Ám ha elveszik az önkormány­zatok bevételeit, vagyonát, ak­kor a települések képtelenek működni. Képtelenek vissza­fizetni a település-fejlesztéséhez felvett hiteleket. Ha a falvakban felszámolják az önkormány­zatiságot, ha nem lesznek intézményeik, bevételeik, a legkisebb településeken még a hivatalos ügyintézés is meg­szűnik. Abszolút tanulságos a községek szerepe Amerikában, Angliában, Franciaországban. Amikor kitört a forradalom Amerikában, a népfelség és az egyenlődég elve kikerült a városházáról és meghódította a kormányt. Valamennyi tár­sadalmi osztály igen sokat kockáztatott miatta, a nevében harcoltak és diadalmaskodtak. A törvények törvénnyé váltak. A közigazgatási élet három cse­lekvési központba sűrűsödött. Első fokon található a község, feljebb a megye és végül az állam. A nagy elvek, a demok­rácia az államban születtek és fejlődtek ki. Ám a politikai, szociológiai kutatók a politikai ^intézmények vizsgálatát mégis a községeknél kezdik, nem pe­dig a megyénél. A kutatókat érdekelte, hogy az amerikai, angliai, francia lakosok miért ragaszkodnak a községekhez. A község szabad, saját maga intézi főbb ügyeit, képviseli érdekeit. Mert a sza­bad népek ereje a községben rejlik, hiszen a község alulról alapozza, építi a fennálló rend­szert, ami nélkül nincs stabil életminőségű társadalom. A községi intézmények ugyanazt jelentik a szabadság számá­ra, mint az iskola a tudomány számára. Az új-angliai lakos pedig azért ragaszkodik a köz­séghez, mert az erős és függet­len szívén viseli ügyeit, szereti, mert jó sorsot biztosít számára. ■DR. BÁLINT SÁNDOR, SZOLNOK A levelekből válogatunk A ki­választott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, monda­nivalójának tiszteletben tartá­sával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szer­kesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelen­tetése törvénybe ütközik, gyű­löletkeltő tartalmú, sérti a sze­mélyiségi jogokat, az erkölcsö­ket és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a krisztina.matyus@axelsprin- ger.hu e mail címre, illetve az Új Néplap, 5001, Szolnok, Mé­száros L. út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még: Szoljon.hu. Fontos részletek derültek ki történelem Csak a tudományos magyarázatokat fogadjuk el Horthy István főhadnagy halála köré legendák és rejtélyek soka­sága kapcsolódik. 1942. augusz­tus 20-án 5 óra 7 perckor egy hí­res és közkedvelt ember hunyt el repülőbalesetben. A kivizsgálás eredményeit nem hozták nyilvá­nosságra, és a kiszivárgott hiá­nyos információt mindenki saját elképzelése szerint adta tovább. Ebből kerekedtek ki végül a leg­hihetetlenebb magyarázatok. Sajnos jelenleg is a kevés valóság tartalmú történetek formálják a köztudatot. Horthy főhadnagy balesete Szolnok repüléstörté­nek egyik jelentős eseménye, mert a városunk egyik vadász­repülő századában szolgált. Az elmúlt években a város repülés­történetének kutatása során sok fontos esemény részleteit sike­rült kideríteni. Az idei kutatások legfontosabb célja Horthy főhad­nagy balesetének kivizsgálása volt, melyet egy szakemberekből álló csoport végzett el. A munka során felhasználtuk a veterán katonák visszaemlékezését is. A szemtanúk által leírt zuha­nás előtti manővereket az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis két oktató püótája és egy civil bere­pülő pilóta is végrehajtotta nagy magasságban. A gépek ugyan­úgy viselkedtek, mint Horthy fő­hadnagy gépe a lezuhanás előtt, ezért megállapítható, hogy a gép üzemképes volt a földet érés pil­lanatáig. Ha egy gépet valóban lelőnek, akkor üzemképtelenné válik, ezért csapódik a fölbe. Horthy főhadnagy a halála előtt beszélt a feleségével arról, hogy ki kell lépni a háborúból, ezért fel akarta vermi a kapcsolatot az angolokkal. Ennek okán, ha az utolsó leszállásának célja va­lóban a kapcsolatfelvétel lett volna, akkor angol területek fe­lé indult volna, de Moszkva felé semmiképp. Kérem csak azon történteteket kezeljék a baleset­tel kapcsolatban tényként, me­lyekben tudományos alapokra fektetett magyarázatot adnak az eseményre. ■MAGÓ KÁROLY ZÁSZLÓS, A SZOLNOKI REPÜLŐMÚZEUM KUTATÓJA múltban a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium IV/A osztályának egykori diákjai. Már a következőt várják. Tóth Sándor I I

Next

/
Thumbnails
Contents