Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-05 / 258. szám

5 2012. NOVEMBER 5., HÉTFŐ MEZŐTÚR ÉS KÖRNYÉKE A feketeöves gazdálkodó portré Egyszerre szakma és családi örökség ez a munka Barna Géza legkisebb fia, Tomi szívesen lábatlankodik a gazdaságban Gyerekeket edz a karatemester Korszerűbbé válhat az óvoda, a közösségi ház és a sportcsarnok pályázat Épületenergetikai fejlesztéseket tervez Mezőtúr városa, mert egy pályázat kere­tében vissza nem térítendő tá­mogatás formájában lehetőség nyílik a kiválasztott épületek hőtechnikai adottságainak javítására, az energiahatékony­ság és -takarékosság fokozásá­ra. A Zrínyi úti óvoda, a Közös­ségi Ház és a városi sportcent­rum épületének energetikai korszerűsítésére (többek között fal- és födém hőszigetelése, nyílászárócsere, radiátorsze­lepek cseréje és szabályozá­sa, a fűtőkör korszerűsítése, kazánok cseréje, valamint a melegvíz-ellátás rásegítéseként napkollektor felszerelése) ke­rülhet sor. A támogatás mér­téke várhatóan 85 százalék, melyhez 15 százalékos saját forrás biztosítása szükséges. A benyújtandó pályázat várható összköltsége mintegy 236,5 millió forint. Ebből több mint 200 millió forint az igényelt támogatás, a saját erő pedig 35,5 millió forint lesz a tervek szerint. Az önerőhöz szüksé­ges összeget az önkormányzat a 2013-as költségvetés terhére biztosítja. ■ Öt település tartozik majd a mezőtúri járáshoz megállapodás A járási köz­pontok közül nyolcadikként a Mezőtúri Járási Hivatal kiala­kításáról szóló megállapodást írta alá Mezőtúr polgármestere, Herczeg Zsolt és dr. Kállai Má­ria kormánymegbízott. A mező­túri járáshoz összesen öt tele­pülés tartozik majd, Mezőtúr, Túrkeve, Kétpó, Mesterszállás és Mezőhék. A járásban 28 ezer 239 lakó él. Ezzel a megyében a Mezőtúri járás a hetedik legnépesebb járás. Túrkevén kirendeltség működik, míg Kétpón, Mesterszálláson, Mező- héken ideiglenes ügysegéd dol­gozik majd. A jegyzőktől átvett feladatokkal a járási hivatalok átveszik azokat a közszolgálati tisztviselőket, akik jelenleg ezeket az államigazgatási fel­adatokat eddig a polgármesteri hivatalokban végezték. ■ Egyre több fiatal vállalja manapság, hogy tanyára költözik, s félig-meddig önellátóként éli életét családjával. A mester­szállási Barna Géza ese­tében azonban ez nem egyfajta újkeletű „divat", neki egyszerre szakmá­ja és családi öröksége a gazdálkodás. Szilvási Zsuzsa Mesterszállás határában va­donatúj tanya figyeli az idő múlását, ablakszemei mesz- szire tekintenek a végtelenbe nyúló Alföldön. Szépen rende­zett környék övezi a település­től alig ugrásnyira lévő épüle­tet, a színben halmokban áll a betakarított gabona, az udva­ron korszerű gépek jelzik, az itt élők számára bizony első­sorban a mezőgazdaság nyújt­ja a megélhetést.- Eredetileg növényvédő agrármérnök a végzettségem, s kis túlzással mióta az esze­met tudom, a családi gazdasá­gunkban dolgozom, jelenleg közel 200 hektáron - meséli Barna Géza. - Gyakorlatilag belenőttem a gazdálkodásba, hiszen sokáig édesapám mel­lett végeztem a mindennapi teendőket, mostanra pedig teljesen átvettem tőle a mun­kát. Remélem, tőlem is örök- lik majd a gyermekeim a föld szeretetét, mindenesetre úgy látom, a legjobb úton hala­dunk efelé. A legkisebb fiú, Tomi ugyan még csak két és fél éves, de ha csak teheti, itt lábatlankodik körülöttem a gépek, termények között. Testvérei, a hatéves Kriszti és a nyolc esztendős Szabolcs ugyan már óvodába, illetve is­kolába járnak, de a nagyfiam például bármikor szívesen jön velem, ha valamelyik géppel dolgozom. Mintha csak igazolni akar­ná az édesapja által elmon­dottakat, máris nyílik a ház ajtaja és a legkisebbik Bar­na-csemete, a nemegészen három esztendős Tomi szalad felénk, faképnél hagyva édes­anyját. Az ebéd utáni alvás helyett inkább a gabonával telt raktárát választja délutá­barna Géza a gazdálkodás és a közéleti tevékenység mellett még egy dologról ismert a falu­ban. O ugyanis kétdanos, feke­teöves karatemester. Az iskola tornatermében tart ezdést, fő­ként a fiatalabb korosztálynak, s a sportkör elnökeként a falu gyerekeinek szervez sportprog­ramokat, illetve a Mesterszállás Gyermekeiért Alapítványon ke­resztül kirándulásokat, táboro­kat, egyéb szabadidős progra­mokat rendeznek a kicsiknek. Sportolói múltja tiszteletre mél­tó, hiszen részt vett 1994-ben a tokiói világbajnokságon, 1997- ben pedig Milánóban. Több Eu­rópa-kupán járt: egyszer a sho- tokan karatéban első, egyszer pedig harmadik volt, és csapat­ban is nyertek bronzérmet. ni játszóhelyül, s nyomban térdig-könyékig merül a ku­koricahalomba. A jórészt saját földet, de emellett bérelt területet is művelő fiatal gazda panasz­kodhatna ugyan az idei esz­tendő időjárására, mint annyi más gazdálkodó joggal teszi manapság, de inkább nem foglalkozik a körülmények­kel. Ahogy mondja, épp annyi eső mindig esett, ami feltétle­nül szükséges volt a növények növekedéséhez, fejlődéséhez, így a napraforgó húsz mázsa feletti termést adott, bár a kukorica tíz mázsa alatt ma­radt. Persze vevő is akad rá, s az árakra idén nem lehet pa­nasz, legfeljebb a mennyiség­re. Barna Géza ugyanakkor némi újításra is kapható adott esetben, így legutóbb például mustárt vetett egy kisebb területen. Ez azonban nem hozta a várt hasznot, ezért a helyére azóta már repce ke­rült. A későbbiekben azonban elképzelhető, hogy újabb és újabb, ritkának számító ha­szonnövények termesztésébe is belefog majd, remélhetőleg nagyobb sikerrel. Bár a föld épp elég mun­kát ad reggeltől estig, a fiatal gazdálkodó már régen bekap­csolódott a kicsiny település közéletébe is. Ez iránti fogé­konyságának jelentős részét szintén édesapjától örökölte, aki képviselőtestületi tag volt, ifjabb Barna Gézát azonban már alpolgármesterré is meg­választották az elsősorban mezőgazdasági jellegéről is­mert községben. Mindemellett úgy véli, a he­lyi közbiztonság megteremté­sében és fenntartásában sem kell csak a hatóságokra várni, így a helyi polgárőrség elnö­keként tevékenyen részt vesz önkéntes társaival a minden­napi ellenőrzésben, járőrözés­ben. Nagy segítséget jelent ebben a sportolói múltja is, egykor ugyanis versenysze­rűen karatézott. A fizikai fel- készültséggel Barna Géza ese­tében tehát nincs baj. Ami pe­dig a lelkieket illeti, azt már eddig is megtapasztalta: aki ma kis hazánkban konokul a mezőgazdaságból szeretne megélni, bizony igen nagy fá­ba vágta a fejszéjét... Saját magának fonta egykor a legelső kosarat kézművesség Erdélyi származású szomszédjától tanulta meg a mesterség alapjait Kötél Antal Eredetileg egyetlen kosárra volt szüksége, de még azon a télen negyevenet „gyártott le" belőlük Kötél Antal. Ennek immár 27 esztendeje. A tősgyökeres mezőtúri származású kosárfonó erede­ti szakmája a kő- művesség, manap­ság azonban már inkább vesszőből font használati tárgyai eladásával egészíti ki nyugdíját. Pedig korábban maga sem gondolta volna, hogy ilyesmivel foglal­kozik majd egyszer.- Csupán egy nagy kerti ko­sár kellett a kertészkedéshez otthonra, s az erdélyi szárma­zású szomszédom felajánlot­ta, hogy megmutatja, hogyan kell elkészíteni - idézi fel a kezdeteket Kötél Antal. - Ma­gam is meglepődtem rajta, hogy már az első próbálkozá­som jobban sikerült, mint az ő kosarai. A sikeren felbuzdulva még azon a télen több tucatot csináltam belőle, hiszen a nagy hidegben az építőiparban úgysincs mun­ka. Az évek során aztán szá­mos más forma kialakítását is elsajátította. így manapság már a bevásárlókosártól a gyümölcsaszalóíg, tésztaszá­■ A mezőtúri kosárfonó eredeti szakmája a kőművesség. Kötél Antal különböző kiállításokon is szívesen vállal bemutatókat rítóig bármit megcsinál, il­letve mostanában a kandalló mellé való fatároló kosár szá­mít egyre kapósabbnak. Ám ahogy mondja, összességé­ben nem lehet arra számítani, hogy ebből gazdagszik meg az ember, bár mióta nyugdíjas, már komolyabban foglalko­zik a kosárfonással. Sőt, most már saját területen termesz­ti a nyersanyagként szolgáló aranyfüzet is. Egyre kevesebb a vásárló, jórészt inkább a rokonok, barátok keresik fel „megrendeléseikkel". Emel­lett különböző kiállításokon szokott szerepelni, ahol szíve­sen bemutatja a kihalófélben lévő mesterség fogásait. ■ í 1 i HÍREK Hamarosan lezárulhat az átadás-átvétel rövid időn belül lezárulhat az átadás-átvétel időszaka, ezt követően veheti át a református egyház a mező­túri Bíró Kálmánná Bakos Ilona Idősek Otthonát. A város önkormányzata már korábban határozatot ho­zott arról, hogy az egyház 49 évre átveheti az intéz­mény fenntartását. A kor­mányhivatal által előírt ütemterven végighaladva veheti át a református egy­ház a fenntartói jogokat. Eredetileg október eleje volt a kitűzött dátum, ez azonban csúszik néhány hetet. Összegyűjtötték a veszélyes hulladékot elektronikai hulladékgyűj­tést szerveztek a napokban Mezőtúron. Ennek kereté­ben lehetőség nyílt rá, hogy a helyiek szabáíyos módon „megszabaduljanak" attól a veszélyes hulladéknak számító szeméttől - többek között háztartási gépek, számítástechnikai berende­zések, eletronikus gépek, világítótestek, akkumu­látorok, elemek -, melyet egyébként év közben a ház­tartási hulladék közé nem lehet bedobni. Kulturális rendezvények megvalósulását segíti A város egyik legnagyobb mecénásként tartják szá­mon Gonda Sándort, az egyik legismertebb mező­túri vállalkozót. Az üzlet­ember éveken keresztül támogatta a több évtizedes múltra visszatekintő mű­vésztelepet és számos egyéb kulturális rendezvény meg­valósulását segíti. Gonda Sándor lelkes gyűjtő Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Mezőtúr térségének településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 30-64-74-716-os telefonszámot hétköznapokon!

Next

/
Thumbnails
Contents