Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-05 / 258. szám
5 2012. NOVEMBER 5., HÉTFŐ MEZŐTÚR ÉS KÖRNYÉKE A feketeöves gazdálkodó portré Egyszerre szakma és családi örökség ez a munka Barna Géza legkisebb fia, Tomi szívesen lábatlankodik a gazdaságban Gyerekeket edz a karatemester Korszerűbbé válhat az óvoda, a közösségi ház és a sportcsarnok pályázat Épületenergetikai fejlesztéseket tervez Mezőtúr városa, mert egy pályázat keretében vissza nem térítendő támogatás formájában lehetőség nyílik a kiválasztott épületek hőtechnikai adottságainak javítására, az energiahatékonyság és -takarékosság fokozására. A Zrínyi úti óvoda, a Közösségi Ház és a városi sportcentrum épületének energetikai korszerűsítésére (többek között fal- és födém hőszigetelése, nyílászárócsere, radiátorszelepek cseréje és szabályozása, a fűtőkör korszerűsítése, kazánok cseréje, valamint a melegvíz-ellátás rásegítéseként napkollektor felszerelése) kerülhet sor. A támogatás mértéke várhatóan 85 százalék, melyhez 15 százalékos saját forrás biztosítása szükséges. A benyújtandó pályázat várható összköltsége mintegy 236,5 millió forint. Ebből több mint 200 millió forint az igényelt támogatás, a saját erő pedig 35,5 millió forint lesz a tervek szerint. Az önerőhöz szükséges összeget az önkormányzat a 2013-as költségvetés terhére biztosítja. ■ Öt település tartozik majd a mezőtúri járáshoz megállapodás A járási központok közül nyolcadikként a Mezőtúri Járási Hivatal kialakításáról szóló megállapodást írta alá Mezőtúr polgármestere, Herczeg Zsolt és dr. Kállai Mária kormánymegbízott. A mezőtúri járáshoz összesen öt település tartozik majd, Mezőtúr, Túrkeve, Kétpó, Mesterszállás és Mezőhék. A járásban 28 ezer 239 lakó él. Ezzel a megyében a Mezőtúri járás a hetedik legnépesebb járás. Túrkevén kirendeltség működik, míg Kétpón, Mesterszálláson, Mező- héken ideiglenes ügysegéd dolgozik majd. A jegyzőktől átvett feladatokkal a járási hivatalok átveszik azokat a közszolgálati tisztviselőket, akik jelenleg ezeket az államigazgatási feladatokat eddig a polgármesteri hivatalokban végezték. ■ Egyre több fiatal vállalja manapság, hogy tanyára költözik, s félig-meddig önellátóként éli életét családjával. A mesterszállási Barna Géza esetében azonban ez nem egyfajta újkeletű „divat", neki egyszerre szakmája és családi öröksége a gazdálkodás. Szilvási Zsuzsa Mesterszállás határában vadonatúj tanya figyeli az idő múlását, ablakszemei mesz- szire tekintenek a végtelenbe nyúló Alföldön. Szépen rendezett környék övezi a településtől alig ugrásnyira lévő épületet, a színben halmokban áll a betakarított gabona, az udvaron korszerű gépek jelzik, az itt élők számára bizony elsősorban a mezőgazdaság nyújtja a megélhetést.- Eredetileg növényvédő agrármérnök a végzettségem, s kis túlzással mióta az eszemet tudom, a családi gazdaságunkban dolgozom, jelenleg közel 200 hektáron - meséli Barna Géza. - Gyakorlatilag belenőttem a gazdálkodásba, hiszen sokáig édesapám mellett végeztem a mindennapi teendőket, mostanra pedig teljesen átvettem tőle a munkát. Remélem, tőlem is örök- lik majd a gyermekeim a föld szeretetét, mindenesetre úgy látom, a legjobb úton haladunk efelé. A legkisebb fiú, Tomi ugyan még csak két és fél éves, de ha csak teheti, itt lábatlankodik körülöttem a gépek, termények között. Testvérei, a hatéves Kriszti és a nyolc esztendős Szabolcs ugyan már óvodába, illetve iskolába járnak, de a nagyfiam például bármikor szívesen jön velem, ha valamelyik géppel dolgozom. Mintha csak igazolni akarná az édesapja által elmondottakat, máris nyílik a ház ajtaja és a legkisebbik Barna-csemete, a nemegészen három esztendős Tomi szalad felénk, faképnél hagyva édesanyját. Az ebéd utáni alvás helyett inkább a gabonával telt raktárát választja délutábarna Géza a gazdálkodás és a közéleti tevékenység mellett még egy dologról ismert a faluban. O ugyanis kétdanos, feketeöves karatemester. Az iskola tornatermében tart ezdést, főként a fiatalabb korosztálynak, s a sportkör elnökeként a falu gyerekeinek szervez sportprogramokat, illetve a Mesterszállás Gyermekeiért Alapítványon keresztül kirándulásokat, táborokat, egyéb szabadidős programokat rendeznek a kicsiknek. Sportolói múltja tiszteletre méltó, hiszen részt vett 1994-ben a tokiói világbajnokságon, 1997- ben pedig Milánóban. Több Európa-kupán járt: egyszer a sho- tokan karatéban első, egyszer pedig harmadik volt, és csapatban is nyertek bronzérmet. ni játszóhelyül, s nyomban térdig-könyékig merül a kukoricahalomba. A jórészt saját földet, de emellett bérelt területet is művelő fiatal gazda panaszkodhatna ugyan az idei esztendő időjárására, mint annyi más gazdálkodó joggal teszi manapság, de inkább nem foglalkozik a körülményekkel. Ahogy mondja, épp annyi eső mindig esett, ami feltétlenül szükséges volt a növények növekedéséhez, fejlődéséhez, így a napraforgó húsz mázsa feletti termést adott, bár a kukorica tíz mázsa alatt maradt. Persze vevő is akad rá, s az árakra idén nem lehet panasz, legfeljebb a mennyiségre. Barna Géza ugyanakkor némi újításra is kapható adott esetben, így legutóbb például mustárt vetett egy kisebb területen. Ez azonban nem hozta a várt hasznot, ezért a helyére azóta már repce került. A későbbiekben azonban elképzelhető, hogy újabb és újabb, ritkának számító haszonnövények termesztésébe is belefog majd, remélhetőleg nagyobb sikerrel. Bár a föld épp elég munkát ad reggeltől estig, a fiatal gazdálkodó már régen bekapcsolódott a kicsiny település közéletébe is. Ez iránti fogékonyságának jelentős részét szintén édesapjától örökölte, aki képviselőtestületi tag volt, ifjabb Barna Gézát azonban már alpolgármesterré is megválasztották az elsősorban mezőgazdasági jellegéről ismert községben. Mindemellett úgy véli, a helyi közbiztonság megteremtésében és fenntartásában sem kell csak a hatóságokra várni, így a helyi polgárőrség elnökeként tevékenyen részt vesz önkéntes társaival a mindennapi ellenőrzésben, járőrözésben. Nagy segítséget jelent ebben a sportolói múltja is, egykor ugyanis versenyszerűen karatézott. A fizikai fel- készültséggel Barna Géza esetében tehát nincs baj. Ami pedig a lelkieket illeti, azt már eddig is megtapasztalta: aki ma kis hazánkban konokul a mezőgazdaságból szeretne megélni, bizony igen nagy fába vágta a fejszéjét... Saját magának fonta egykor a legelső kosarat kézművesség Erdélyi származású szomszédjától tanulta meg a mesterség alapjait Kötél Antal Eredetileg egyetlen kosárra volt szüksége, de még azon a télen negyevenet „gyártott le" belőlük Kötél Antal. Ennek immár 27 esztendeje. A tősgyökeres mezőtúri származású kosárfonó eredeti szakmája a kő- művesség, manapság azonban már inkább vesszőből font használati tárgyai eladásával egészíti ki nyugdíját. Pedig korábban maga sem gondolta volna, hogy ilyesmivel foglalkozik majd egyszer.- Csupán egy nagy kerti kosár kellett a kertészkedéshez otthonra, s az erdélyi származású szomszédom felajánlotta, hogy megmutatja, hogyan kell elkészíteni - idézi fel a kezdeteket Kötél Antal. - Magam is meglepődtem rajta, hogy már az első próbálkozásom jobban sikerült, mint az ő kosarai. A sikeren felbuzdulva még azon a télen több tucatot csináltam belőle, hiszen a nagy hidegben az építőiparban úgysincs munka. Az évek során aztán számos más forma kialakítását is elsajátította. így manapság már a bevásárlókosártól a gyümölcsaszalóíg, tésztaszá■ A mezőtúri kosárfonó eredeti szakmája a kőművesség. Kötél Antal különböző kiállításokon is szívesen vállal bemutatókat rítóig bármit megcsinál, illetve mostanában a kandalló mellé való fatároló kosár számít egyre kapósabbnak. Ám ahogy mondja, összességében nem lehet arra számítani, hogy ebből gazdagszik meg az ember, bár mióta nyugdíjas, már komolyabban foglalkozik a kosárfonással. Sőt, most már saját területen termeszti a nyersanyagként szolgáló aranyfüzet is. Egyre kevesebb a vásárló, jórészt inkább a rokonok, barátok keresik fel „megrendeléseikkel". Emellett különböző kiállításokon szokott szerepelni, ahol szívesen bemutatja a kihalófélben lévő mesterség fogásait. ■ í 1 i HÍREK Hamarosan lezárulhat az átadás-átvétel rövid időn belül lezárulhat az átadás-átvétel időszaka, ezt követően veheti át a református egyház a mezőtúri Bíró Kálmánná Bakos Ilona Idősek Otthonát. A város önkormányzata már korábban határozatot hozott arról, hogy az egyház 49 évre átveheti az intézmény fenntartását. A kormányhivatal által előírt ütemterven végighaladva veheti át a református egyház a fenntartói jogokat. Eredetileg október eleje volt a kitűzött dátum, ez azonban csúszik néhány hetet. Összegyűjtötték a veszélyes hulladékot elektronikai hulladékgyűjtést szerveztek a napokban Mezőtúron. Ennek keretében lehetőség nyílt rá, hogy a helyiek szabáíyos módon „megszabaduljanak" attól a veszélyes hulladéknak számító szeméttől - többek között háztartási gépek, számítástechnikai berendezések, eletronikus gépek, világítótestek, akkumulátorok, elemek -, melyet egyébként év közben a háztartási hulladék közé nem lehet bedobni. Kulturális rendezvények megvalósulását segíti A város egyik legnagyobb mecénásként tartják számon Gonda Sándort, az egyik legismertebb mezőtúri vállalkozót. Az üzletember éveken keresztül támogatta a több évtizedes múltra visszatekintő művésztelepet és számos egyéb kulturális rendezvény megvalósulását segíti. Gonda Sándor lelkes gyűjtő Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Mezőtúr térségének településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 30-64-74-716-os telefonszámot hétköznapokon!
