Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-03 / 257. szám
V D. EGYHÁZMEGYEI mvw.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu III. évfolyam, 11. szám 2012. november Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK NOVEMBER ÜZENETE: „Az igazaknak az Úr ad szabadulást, Ő a védelmük a szükség idején ” (Zsolt 37,39). Mit jelent a Hit Éve? Ternyák Csaba egri érsek gondolatai a megnyitón A Hit Eve egyházmegyei megnyitóján - amelyen részt vett az egyházmegye papsága - Ternyák Csaba egri érsek tartott szentbeszédet az Egri Bazilikában, október 11-én. Mint emlékeztetett rá, azért hirdetik meg most ezt a tematikus évet, mert éppen 50 évvel ezelőtt kezdődött az egyház életében mérföldkőnek számító II. Vatikáni Zsinat, amely összefonódik a katolikus hit modern megfogalmazásával. Mi is ennek az évnek az üzenete? A választ keresve, az érsek beszédéből idézünk. „XVI. Benedek pápa azért hirdette meg a Hit Évét, hogy újra felfedezzük a hit útját. A mai nappal tehát egy olyan időszak kezdődik, amikor újra felfedezhetünk valamit, ami már a miénk, mindennapjaink szerves része, ami teljesen kitölti életünket és egyúttal örök célt is ad neki. A hit számunkra olyan, mint a levegő, amelyet a nélkül lélegzünk be, ahogy arra külön gondolnánk. A hit életünk nagy kalandja, amire mi papok mindent feltettünk, amire rátettük egész életünket... Mindez olyan időszakban történik, amikor maga a pápa is többször szólt a hit válságáról... A hit kérdését sok ember a nem fontos kérdések kategóriájába helyezi. Lebegteti saját válaszát, úgy gondolja, hogy még később is ráér ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Ennél sokkal fontosabbnak és sürgősebbnek ítélt ügyei töltik ki életét, amelyet úgy rendez be, mintha ez a földi élet örökké tartana. Amikor mi a hitről beszelünk, nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy a mi hitünk nem csupán általános pozitív hozzáállás az élethez. Mi nem csupán abban hiszünk, hogy a világ dolgai jobbra fordulnak, és a jövő kilátásai jól alakulnak. Sőt, a hit számunkra nem is csak a transzcendens világba vetett hitet jelenti, amely arra vonatkozik, hogy a látható világon túl van egy láthatatlan világ, amelynek dimenzióit jelen létállapotunkban csak a hit segítségével tudjuk megragadni. Hitünk túlmutat azon is, hogy létezik egy, a világot létrehozó és azt fenntartó szellem, egy minket sokszorosan felülmúló intelligencia, amely a látható világ ősoka. Mi hisszük azt, hogy ez az intelligencia személyes tulajdonságokkal rendelkezik, akinek neve van, aki kapcsolatot keresett az emberrel, feltárta magát, annak ellenére, hogy az ember fellázadt ellene. Szövetséget kötött előbb egy néppel, majd amikor lézus Krisztusban eljött közénk, szövetséget ajánlott az egész emberiségnek. Benne teljesen feltárta magát és meghívott minket, mint fogadott fiait az isteni életre. Azáltal, hogy saját életébe von minket, szeretetből örök életet is ajándékoz nekünk... A Hit Eve során fedezzük fel napról napra hitünk mélységeit és szépségét, hogy általa egyre mélyebb kapcsolatba kerüljünk a mi Urunk Jézus Krisztussal és keresztény hivatásunk szerint éljünk." ■ G. L. Pyrker-kiállítás Egerben A Múzeumok Őszi Fesztiválja egri rendezvényeinek keretében október 13-án nyitotta meg Ternyák Csaba egri érsek a „Pyrker 185" című tematikus kiállítást Egerben, a Főegyházmegyei Könyvtár barokk termében. A kiállítás apropóját az adja, hogy a főpap egri beiktatásának 185. évfordulóját ünnepeljük idén. Az egyházmegye és a könyvtár is sokat köszönhet Pyrker János egri érseknek - mondta a kiállítás-megnyitón Löffler Erzsébet igazgató. Ternyák Csaba érsek szerint Pyrker János László nemcsak főpapként, hanem a kultúra, az irodalom művelőjeként és mecénásként is kiváló volt. Új lendületet hozott a városba. Felépítette az érseki palota déli szárnyát. Itt mutatta be a gyűjteményét, azokat a képeket, amelyeket Velencéből hozott magával. Később ugyanezt a gyűjteményt felajánlotta az akkor alapított Magyar Nemzeti Múzeum javára. Képes volt a közösség érdekében alkotni, adakozni, javairól lemondani. A kiállítást Kiss Klaudia művészettörténész-hallgató rendezte. A Pázmány Péter Egyetem hallgatója azzal foglalkozik, hogy milyen szerepet töltöttek be az egyházi főméltóságok a magyarországi mecenatúrában. A rendezvényen az Urbán Péter karnagy által dirigált Egri Bazilika kórusa énekelt, a H. J. Pyrker János érsek Az apostoli nuncius látogatása Sárospatakon Szent Erzsébet beragyogja életünk Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte Alberto Bottari de Castello érseket Öt éve, hogy XVI. Benedek pápa a sárospataki plébániatemplomot pápai kis bazilika rangra emelte. Ebből az alkalomból az évfordulón, október 19-én az apostoli nuncius, Alberto Bottari de Castello érsek - a Szentatya magyarországi követe - mutatott be ünnepi szentmisét. „A bazilikái rang megtiszteltetés, egyben kötelezettség is, mert csak a legkiválóbbakat illeti meg” - hangsúlyozta az apostoli nuncius. Hozzáfűzte végül azt is, hogy azt tapasztalta, hogy az itteni hitélet minden szempontból megfelel az öt évvel ezelőtt megkapott magas elismerésnek. Az őszi búcsú rózsafüzérrel, majd Kálmán Peregrin ferences atya lendületes előadásával, tanító jellegű katekézisével kezdődött. Az ünnepélyes bevonulást követően Ternyák Csaba egri érsek köszöntötte Alberto Bottari de Castello érseket a királyi városban, amely Szent Erzsébet szülőhelye. Mint mondta, nagy megtiszteltetés az apostoli nuncius jelenléte ebben a fővárostól távoli városban. A pápai követ személye különleges módon összekapcsolja a jelenlévőket a Szentatyával, Krisztus földi helytartójával, akinek sajátos küldetése, hogy megerősítse testvéreit a hitben. A nunciustól is azt kérjük a Hit Évében, hogy erősítsen meg minket katolikus hitünkben - mondta az egri érsek. Az apostoli nuncius megköszönte a meghívást, és örömét fejezte ki, hogy a latin és görög szertartású püspökökkel, papokkal és hívekkel ünnepelheti a bazilikái rang elnyerését. Aláhúzta, hogy a város nagy szülöttét, Szent Erzsébetet a világon mindenütt ismerik és tisztelik, az ő példája is segíthet abban, hogy méltó módon indítsuk el a Hit Évét. Latin nyelvű szentmiséjének prédikációjában is a nagy magyar szent alakját idézte fel, akinek emléke - mint mondta - megérinti szívünket. Élete a hit és a szeretet csodálatos példája, ezért még ma is beragyogja az életünket. Feleség, anya és Jézus Krisztus szerelmese, aki a szegényekben szolgálta Őt. Sokat szenvedett özvegy, akitől nemcsak királynéi címét, de gyermekeit is elvették. A sokszor felidézett rózsacsoda méltó jelképe egész életének. Sárospatak királyi városában született és élte le első éveit. A nuncius hangsúlyozta, hogy látogatásával ki akarja fejezni az iránta való tiszteletét. A továbbiakban arról beszélt, hogy a világ számos helyén megfordult, amíg a Szentatya magyarországi apostoli nunci- ussá nevezte ki. Összevetve más országokkal, ez az ország olyan ezeréves keresztény tradícióval rendelkezik, amelyek rangos épületekben is kifejeződnek. A bazilika rangot csak a legkitűnőbbek kaphatják meg, mert fejedelmi méltóságot jelent - Krisztus királyságát jelképezi. A Sárospataki Bazilika méltó az elnevezésre, dicsőséges múltja és a városban született szent miatt is. Mivel ez az ünnep egybeesik a Hit Évének kezdetével, a pápa követe arra biztatott mindenkit, hogy járjanak tovább az úton, amelyet a történelem és Szent Erzsébet alakja kijelölt. A mise végén Kecskés Attila plébános köszönte meg a biztató szavakat, megerősítve, hogy az itt élő emberek feladatnak és szolgálatnak tekintik a bazilikái rangot. Alberto Bottari de Castello érsek végül apostoli áldást adott a híveknek, hozzáfűzve, hogy mély benyomást tett rá az itt tapasztalt hitélet, amelyről beszámol majd a Szentatyának is. ■ Gábor László Felújított templom az egri Szervita Fájdalmas Anya templom idén 260 éves. A felújított épület megáldására október 7-én került sor. Az új cserépfódém felrakása, a toronysisak rézlemez fedése, külső kőrestaurálási munkálatok és végül a külső homlokzat kőműves és festési munkálatai történtek meg. A szentmisét Ternyák Csaba érsek végezte. Az ünnepségen a város vezetői és a hívek közösen adtak hálát a Jóistennek. Hároméves munkálatok fejeződtek be ezzel az ünnepi alkalommal. Húszéves a hittanári szak október 20-án öregdiák-ta- lálkozót tartottak az Egri Hittudományi Főiskolán azok számára, akik az elmúlt két évtizedben az intézményben szereztek hittanári diplomát. A találkozó a Szent János Továbbképző Központ kápolnájában szentmisével kezdődött, majd pedig „osztály- főnöki órával” folytatódott az Érsek udvari tanteremben. A szentmise celebránsa és a beszélgetés vezetője Dolhai Lajos, a főiskola rektora volt. Szőlős búcsú az idei Szent Vencel-napi szőlős búcsú pincemustrával kezdődött Tállyán, A borszeretőket 14 pincészet nyitott kapukkal várta. A szépen feldíszített plébániatemplomban az előesti koncerten Sebestyén Márta és a Gryllus testvérek szerepeltek, díszvendég Seregély István nyugalmazott egri érsek volt. A vasárnapi szentmisét Mikolai Vince pápai prelátus, diósgyőri plébános mutatta be Szent Vencel tiszteletére. N emcsak Rómában, hanem a helyi egyházakban is ünnepélyes formában megkezdődött a Hit Éve, ami egészen 2013. november 24-éig, Krisztus király ünnepéig tart. XVI. Benedek pápa néhány hónappal ezelőtt egy külön dokumentumban megfogalmazta ennek a sajátos, tematikus évnek a céljait. A Szentatya szerint a „kegyelem nagy pillanata” lesz a Hit Éve, amikor még teljesebben fordulhatunk Istenhez, megerősíthetjük hitünket, és örömmel hirdethetjük Őt az embereknek. A pápa reméli, hogy ez új lendületet adhat az egyház missziójának, és kivezetheti az embereket abból a sivatagból, amelyben gyakran találják magukat hit és vallásosság nélkül. Nyilvánvaló, a legfőbb cél az, hogy megerősödjünk hitünkben és jobban megismerjük hitünk tartalmát: „fölfedezni a megvallott, ünnepelt, megélt és megimádkozott hit tartalmát, és reflektálni magának a hitnek az aktusára, olyan feladat, amelyet minden hívőnek vállalni kell, főként ebben az esztendőben” (A hit kapuja, 9). Ezért a most kezdődő évben többet beszélünk és írunk a hitről, illetve a keresztény hit sajátosságairól. Mit jelent hinni? Miért és mit hiszünk? Mi katolikus hitünknek, vallásosságunknak a lényege? Jó alkalom lesz számunkra is, hogy a Szentatya buzdításának eleget téve, keresztény hitünkről gondolkodjunk és elmélkedjünk. A Hit Évében gyakran beszélünk majd arról, hogy különbséget kell tennünk a hit, mint személyes magatartás és a hit tartalma között, vagyis a hit, amellyel hiszek, nem ugyanaz, mint a hittartalom, amit hiszek. Azután arról sem feledkezhetünk meg, hogy a kettőt nem lehet és nem is szabad elválasztani egymástól. Amikor a Szentatya meghirdette a Hit Évét, tulajdonképpen két dologra szerette volna fölhívni a figyelmünket. A II. Vatikáni Zsinat előtt - ami a hit gyakorlását illeti - az egyik probléma az volt, hogy a hit alatt azt értettük, hogy van sok hitigazság, azt megtanuljuk a katekizmusból, és aki ezeket igaznak elfogadja, az a jó katolikus. A zsinat rámutatott arra, hogy ez önmagában kevés, mert a hit mindenekelőtt személyes magatartás, amellyel rábízzuk magunkat a kinyilatkoztató Istenre, elfogadjuk a Tőle adott kinyilatkoztatást. A zsinat utáni években aztán újabb egyoldalúság jelentkezett. Jogosan hangsúlyoztuk, hogy a legfontosabb az Istennel, Krisztussal, a Kinyilatkoz- tatóval való személyes kapcsolat, de mindeközben a kinyilatkoztatás tartalma mintha elhalványult volna. Sokan úgy gondolták, hogy ez nem is olyan fontos, csak az a lényeges, hogy higgyünk. Az már nem számít, hogy mit. Ennek a szemléletmódnak és a vallási tudatlanságnak lett az eredménye, hogy nagyön sokan csak a „magunk módján”, a saját elgondolásuknak megfelelően gyakorolják a vallásukat. A Szentatya és a Hit Éve most arra hívja fel a figyelmünket, hogy a teljes igazságot kell látnunk, a hit tartalmát is, ami nem más, mint maga az igazság, amit Krisztus kinyilatkoztatott, mert csak arra lehet építeni az életünket. Adja Isten, hogy a Hit Évében megerősödjünk hitünkben, és a hitoktatás különböző formái által egyre jobban megismerjük hitünk tartalmát! ■ Dolhai Lajos Megerősödni a hitben V« « 4 4 1
