Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-23 / 274. szám

2012. NOVEMBER 23., PÉNTEK 15 ZÖLDOLDAL Jelenleg a menyhal vezet, de egyre inkább erősít a leánykoncér verseny December 31-éig a Magyar Haltani Társaság honlapján leadott szavazatok nyomán eldől, hogy 2013- ban melyik őshonos faj kerül reflektorfénybe az Év hala szavazáson. Mint arról dr. Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság tiszafüredi elnöke tájékoztatott, 2010-ben a nyúl- domolykó, 2011-ben a kősüllő, idén pedig a széles kárász lett az év hala. Ezúttal is három jelöltre lehet voksolni. Jelen­leg a menyhal vezet, második a leánykoncér, míg mögöttük erősen lemaradva áll a kurta baing. Kétségtelen, ezen halak közül a legismertebb a meny­hal, amely extrém életmódja - nyári álmot alszik - és most kezdődő horgászati szezonja miatt lehet favorit. Nem védett, de régen több volt belőle. A kurta baing az álló- és lassan áramló vizek hala, planktono­kat, lárvákat eszik, és a kifej­lett példányok sem hosszabbak 6-8 centinél. Védett - ahogyan a leánykoncér is, amely a ka­vicsos-sóderes medrű folyókat szereti, és legföljebb 40 centi- méteresre nő. ■ Környezettudatos mintát ad majd a községháza beruházás Környezettuda­tossági mintának újítják fel a dögéi községháza épületét, amely arra ad majd példát a helyieknek, hogyan tehetik energiatakarékossá és kör­nyezetkímélővé otthonaikat - írta az MTI. A polgármesteri hivatal környezettudatos és energiatakarékos átalakításá­hoz uniós támogatást nyertek. A támogatásból kicserélik az ajtókat, ablakokat, illetve leszigetelik az épület külső falát. Az épület tetejére nap­kollektorrendszert helyeznek. Teljesen korszerűsítik a köz­ségháza fűtésrendszerét is. A vizesblokkot is átalakítják, víztakarékos csaptelepeket, tartályokat építenek be. Az épület tetőcsatorna-hálózatát átépítik, hogy begyűjthessék és hasznosíthassák a csapa­dékvizet, például öntözésre. ■ Pénzt hoz a palackprés környezet A társasházban élők odafigyelnek a takarékosságra A környezettudatosság ki­fizetődő. Erre példa az a szol­noki, Széchenyi-lakótelepi társasház is, amely pályá­zaton nyert 300 ezer forin­tot, amiből palackpréseket vásároltak. Használatukkal egyszerre érvényesülnek környezetvédelmi és költség­takarékossági szempontok. Baranyi György A Karczag László út 5. szám alat­ti, tízemeletes épület már kívül­ről is eltér a szomszédjaitól mu­tatós, színes homlokzatával. Az épület előtti gondozott élőkért is vonzza a szemet, a lépcsőházba belépve pedig tisztaság, kultu­rált környezet fogad - látszik, hogy a lakók valóban maguké­nak érzik a helyet, ahol élnek.- Ennek talán az is oka, hogy mind a 87 lakás magántulajdon­ban van - fogad Kovács Antalné közös képviselő, s azonnal rá is térünk jövetelem okára: a lépcső­ház az OTP Bank Nyrt. társas­házi pályázatán 3. helyezettként, környezetvédelem kategóriában nyert vissza nem térítendő támo­gatást, 300 ezer forint értékben. ■ „Összepréseljük a palackokat, amihez a feltétel adott, a lakóknak ez semmibe sem kerül.”- Ezt olyan palackprések beszer­zésére fordítottuk, amelyekkel műanyag (PÉT) palackokat lehet laposra összenyomni, így a ku­kában nem foglalnak el nagy he­lyet. Magyarán ne a „benne lévő levegőért” kelljen hulladékszállí­tási díjat üzemünk. A díjazottakat közel ezer pá­lyázó közül választották ki, és a lépcsőház közössége az Észak- és Dél alföldi Régióban egyedüli­ként tudott helyezést elérni.- Mindig is nagy hangsúlyt helyeztünk a környezetvédelem­re. Egy ideje ugyanis a konténe­rek felét szinte csak a műanyag palackok tették ki. Már régen gondolkodtunk erről, csak nem találtunk ennek megoldásához megfelelő pályázatot. Korábban részt vettünk a panelprogram­ban, kicseréltük a nyílászárókat, elvégeztük a fűtéskorszerűsítést, a teljes homlokzatszigetelést. Az is szerencsénk többek között, Kovács Antalné a felszerelt palackpréssel. A tízszintes épületben minden emeletre jutott egy-egy belőle. hogy itt olyan tulajdonosok lak­nak, akik partnerek mindebben - mondta Kovács Antalné, aki idén nyáron „folytatta” a lakók kérésére a közös képviselőséget a férje után, aki sajnos elhunyt, s aki szíwel-lélekkel végezte ezt a munkát... Visszatérve a palackprésekre, melyekből minden emeleten el­helyeztek egyet, a közös képvíse­A TÍZEMELETES LAKÓHÁZ elő- kertjéről is érdemes szólni, hi­szen már kétszer is díjazták azt. A Széchenyi Lakótelepért Egyesület által meghirdetett Vi­rágos erkély-, élőkért versenyen tavaly elnyerték a lakótelep leg­szebb előkertje címet, idén pe­dig ugyanezen a versenyen má­sodikok lettek. Ihják, szép virá­gok, gondozott gyep, mutatós kinézet jellemzi jelenleg is a kertet.- én TERVEZTEM, bár nem va­gyok kertész, de rákényszerül­tem - teszi elém Kovács Antalné az asztalra a kert tervrajzát. lőtől megtudom: most heti négy kukát ürítenek, míg korábban hetet kellett, ami nem mindegy, mivel 5216 forint egy 1100 literes hulladékgyűjtő ürítése.- Összepréseljük a palacko­kat, amihez a feltétel megvan, a lakóknak ez egy forintjába sem kerül - hangsúlyozta Kovács Antalné. - Összegyűjtjük ily mó­don az összepréselt palackokat,- Megcsinálom a rajzot, bemu­tattam a lakóknak, akiknek na­gyon tetszett. Megcsináltuk a járdaszegélyt is, és kisebb kerí­téssel kellett körülvennünk. Igaz, ez utóbbit nem terveztük, de rákényszerültünk, mert meg kellett védeni az oda bekerék­pározó, beszaladgáló suhanc gyerekektől, az oda beengedett kutyáktól, hogy a munkát ne tegyék tönkre. Még kerékpár- tároló is került mellé. Ezt na­gyon sok lakó ápolja. Előszóra férjem és én gondoztuk, most a házkezelő ápolja, de besegíte­nek az itt lakók is. és további tervünk az, hogy el­adjuk a Remondisnak. Ezt már megtárgyaltam a céggel. Márpe­dig keletkezik üres ásványvizes palack, hiszen gondoljunk bele: a 87 családból naponta ha csak két üveggel isznak ásványvizet, akkor már az sem lenne kevés mennyiség. Azt szeretném, hogy összegyűjtsük egy nagy zsák­ban - amit megigényeltem a Re- mondistól - az összepréselt pa­lackokat, és akkor 60-70 forintos kilónkénti áron átveszik. Lehet, ez nem tűnik túl nagy pénznek, de nálunk minden forint számít. Abból tudunk a kertbe virágot venni például. S érdemes számolni: koráb­ban azt vezették be, hogy mielőtt bedobják a kukákba a PET-pa- lackokat, összetapossák a lakók. Ezzel máris kevesebb kuka után kellett űzetni. A palackpréssel a műanyag palackok nem kerül­nek be a kukákba - vagy csak nagyon összepréselt állapotban -, és a havi szemétdíj akár húsz­ezer forinttal is kevesebb lehet. A ház így évente körülbelül 240 ezer forintot spórolhat meg a pa­lackprések használatával. Előkertjüket már többször is díjazták Kevés felszíni vizünk ökológiai állapota jó Magyarország felszíni vizei­nek mindössze 11 százaléka van jó ökológiai állapotban. A folyóvizek egyharmada és a tavak kétharmada esetében a jelenlegi állapot minősíté­sére nem is volt lehetőség az adathiány miatt. Jól állunk viszont európai összeha­sonlításban a felszín alatti vizek mennyiségi készleteit tekintetve. Mindez az Euró­pai Unió vízgazdálkodási po­litikájának értékeléseként a Blueprint Jelentés című doku­mentumban látott napvilágot. Hazánk towábra is GMO-mentes marad MAGYARORSZÁG ELSŐKÉNT mondott nemet a genetikai­lag módosított szervezetek termelésbe vonására, és ez az álláspont nem változott: az országnak GMO-mentes- nek kell lennie - mondta Budai Gyula, a VM parla­menti államtitkára Gödöllőn. Budai annak kapcsán tette a fenti kijelentését, hogy a Vidékfejlesztési Miniszté­rium a gazdálkodók és az érdeklődők tájékoztatására GMO Roadshow-t szervez az ország nyolc helyszínén. Újabb antarktiszi gleccser szakadhat le miután védelmező tengeri- jég-korlátja elolvadt, az ant­arktiszi Pine Island-gleccser még közelebb került ahhoz, hogy New York méretű jég­hegyet engedjen az óceánba. A gleccseren először a NASA kutatói szúrtak ki egy óriási repedést 2011-ben. Az eredeti hasadék már kevesebb, mint egy kilométerre jár attól, hogy 770 négyzetkilométeres jéghegyet hozzon létre. Gyűlnek a vádlód sokadalom főszereplői REKORDRA KÉSZÜLNEK Tatán! A legfrissebb adatok alap­ján mintegy 30 ezer vadlúd gyűlt össze a tatai Öreg-ta­von. A vadludak tiszteletére minden évben megrendezés­re kerülő fesztivál november 24-én várja az érdeklődőket. A vadludak az eurázsiai tundrák vidékéről érkeznek minden évben Tatára, hogy a telet itt töltsék. Huladékot gyűjtenek a partokon természetvédők Felhívják a figyelmet a szemetelés kockázataira Fali gyíkok tanyája a gátoldal hüllők Védelmet kérnek és érdemelnek ezek a kedves állatok Számos Tisza-menti településsel partnerségben kezdte meg év vé­gi hulladékgyűjtését a Közép-Ti- sza vidéken a túrkevei Herman Ottó Természetvédő Kör a Vidék- fejlesztési Minisztérium pénz­ügyi támogatásával, és a Horto­bágyi Nemzett Park Igazgatóság szakmai segítségével. A tetemes mennyiségű hulla­dék elszállításában és kezelésé­ben a települési önkormányzatok is segítik a civil szervezetet. Pél­daértékű szerepet vállaltak fel környezetük megtisztításában például Kőtelek, Törökszentmik- lós, Tiszapüspüki, Nagykörű, Csataszög önkormányzatai. A program célja, hogy az egész évben, a turisták és a sporthor­gászok által vízparton hagyott szemetet összegyűjtsék,ártal­matlanítsák. Továbbá általános szemléletformáló tevékenységgel hívják fel minden korosztály szá­mára a ügyeimet a szabad termé­szetben hagyott hulladékok koc­kázataira. Sajnos több évtizednyi kam­pány és akció, a „Nem bántja a szemét a szemét?” program sem érte el célját a mai napig sem. Folyamatosan szükség van arra, hogy a környezetkultúra fejlesz­tésével évtizedek alatt megvaló­suljon az a minimum, hogy senki nem hagy szemetet maga után a természetben.- Iskolákban tartottunk elő­adásokat az elmúlt két hétben, igyekszünk a helyi lapokban cik­keket megjelentetni, közforgalmú helyeken szórólapokat osztani, hogy felhívjuk a ügyeimet az ille­gális hulladéklerakás veszélyeire - mondta Szász Béla, az egyesü­let programvezetője. - Nem riad­hatunk el nyilvánvaló esetekben a feljelentésektől sem. Azonban mindenképpen a leglátványosabb elem a víztér felől történő hulla­dékgyűjtés. Ebben a munkában nagyon fontos a lerakó helyek lo­kalizálása, amiben a Hortobágyi Nemzeti Park adataira támasz­kodunk. Minden jóérzésű ember közreműködésére számítunk a programban, hiszen a települé­sek környezetének jó állapota va­lamennyiünk érdeke. Mindenképpen figyelemreméltó egy olyan hüllőnek a jelenléte Szolnokon, amelyről talán nem is hinnénk, hogy köztünk él. A szolnoki Tisza-parti sétány kö­vezetén ugyanis gyakran látni összesen több százezer forint ter­mészetvédelmi értékű fali gyíko­kat. Az arra járók vagy éppen a kutyasétáltatók rácsodálkozhat­nak ezekre a 10-17 centiméteres, védett állatokra, melyeknek ter­mészetvédelmi éréke egyeden­ként 10 ezer forint. Erről az Élet i és lúdomány közölt nemrég egy | érdekes cikket, melyben leírják: 5 a fali gyík főként a középhegysé- % gek köves, száraz, sziklás, napos ! oldalain fordul elő, így szolnoki I megjelenése több mint érdekes. A fali gyík Szolnokon is jól megél Az aktív időszakuk általában márciustól októberig tart, de egyes meleg januári napokon is megjelenhetnek. A cikk szerző­je először 2010-ben végzett a Ti- sza-híd és a vízi rendőrség közöt­ti gátoldalban egyedszámlálást, akkor a legnagyobb egyedszám 85 volt, s idén márciusban ismét ugyanennyit sikerült megszám­lálnia. Szolnok árvízbiztonsága miatt elengedhetetlen a gátre­konstrukció, ám arra szeretné a cikk írója felhívni a ügyeimet, hogy jó lenne megoldást találni arra, hogy e területről ne tűnje­nek el a fali gyíkok - akár úgy is, hogy az építkezésekhez közel néhány kőrakást alakítanak ki számukra. ■

Next

/
Thumbnails
Contents