Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-12 / 264. szám
4 2012. NOVEMBER 12., HÉTFŐ KÖRKÉP Új Munkácsy a Munkácsyban gyűjtemény Békésen festette le Tóth Matildot a világhírű művész Groo Henriette, Munkácsy Mihály modelljének ükunokája mutatta be a festményt, fülében üknagymamájának jellegzetes fülbevalójával Újszilvás is kapott eisimerést a „legvirágosabb” versenyen siker Városként Hévíz, faluként Csopak nyerte el az idén a fődíjat a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen, amelyre ezúttal országszerte 298 település nevezett. Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága Kaposvárt és Újszilvást jutalmazta. A hévízi díjkiosztó gálát megelőző sajtótájékoztatón Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettese elmondta: egy-egy település képe a vendégek közérzetét, benyomásait jelentősen befolyásolja, de ugyancsak fontosnak tartják a környezetüket is ápoló vendéglátóhelyek elismerését, számukra idén is kiosztották kilenc régióban a Rozmaring-díjat. A települések értékelésében három fő szempontot vettek figyelembe: a zöldfelületek, növénytársítások gondozottságát és harmóniáját, a közösségek, civilek, vállalkozások részvételét a településszépítésben, valamint az általános településképet, vagyis a tisztaságot, a meghatározó épületek és a környezet rendezettségét. ■ Kisebb mértékű lesz a helyi cégek adója Fegyvemeken döntések Odafigyelnek a helyi cégekre Fegyvemeken. Mindezt bizonyítja, hogy január elsejétől 1,9 százalék helyett 1,8 százalék iparűzési adót kell fizetniük a vállalkozóknak a településen. Erről a közelmúltban döntött a képviselő-testület. A községvezetés számára mindemellett természetesen az is nagyon fontos, hogy a közbiztonság megfelelő legyen. Ennek érdekében ez év szeptember 1-jétől 2013. május 31-éig 2 fő létszámnövekedést hagyott jóvá a testület településőr munkakör ellátására. Ráadásul kötelezettséget is vállalt a 2012. évi költség- vetés terhére 390 300, a 2013. évi költségvetés terhére pedig mintegy 780 600 forint ösz- szegben a bérköltségek ötven százalékára. ■ R. Á. Új Munkácsy-képpel gazdagodott a világhírű festő nevét viselő békéscsabai múzeum. A Tóth Matildot ábrázoló olajfestményt családi hagyatékból vásárolta meg az intézmény. A frissen szerzett alkotással immáron tízre emelkedett az egykori békéscsabai asztalosinas, festőzseni nevével fémjelzett alkotások száma. Molnár Pál Márton- Családi hagyatékból vásárolt Munkácsy-festményt a múzeum. A vászonra festett, 63x50 centiméter nagyságú olajportré Munkácsy fiatalkorából - 23 esztendős volt ekkor az alkotó -, 1867-ből származik. Békés városában készült, az eladó apai ági dédnagyanyját, Tóth Matildot ábrázolja - tájékoztatta a megjelenteket Szatmári Imre múzeumigazgató kedden Békéscsabán, a festmény bemutatásán. Elmondta, a vásárlást hosszas kutatás előzte meg. A modernkori nyomozás során egykorú visszaemlékezésekből és a kutatások során elérhető adatok vizsgálatakor kiderült, hogy Munkácsy Mihály Békésen ebben az időszakban két női olajportrét festett. Nagy Irmáról készült alkotása régóta ismert szakmai körökben, Tóth Matild portréjának sorsát viszont balladái homály övezte eleddig. Reök István, Munkácsy nagybátyja és nevelője egy napon véletlenül összefutott régi ismerősével Tóth Istvánnal. Reök Tóth figyelmébe ajánlotta unokaöcsét, mondván, festessen képet a tehetséges fiúval. Tóth válaszul annyit közölt, csúnya, ráncoktól barázdált arca nem való a vászonra. Lánya, Matild viszont kiváló modell lehetne. Megegyeztek hát, és az ifjú, 23 esztendős Munkácsy a Tóth család házát felkeresvén, le is festette a gyönyörű leányzót. Tóthéknál vendégeskedett akkoriban a körösladányi főszolgabíró fiának, Nagy Józsefnek ugyancsak elragadó szépségű lánya, Irma. Nagy Józsefnek annyira megtetszett Munkácsy, Matildról készített portréja, hogy megbízta a művészt, készítsen leányáról is egy hasonló képet. így végül Munkácsy két portrét festett békési tartózkodása idején. Ennek a ténynek emlékét egyébiránt Békésen, az egykori családi fészek helyére épült, úgynevezett „Lepkeház” falán egy tábla is őrzi. Az 1867-ben, a Kiegyezés évében készült festmény kalandos utat járt be. Túlélte például a második világégés során a drezdai szőnyegbombázást is. Érdekes adalék, hogy a Tóth Matildról készült portrén, egy míves nyakék és egy egyedi hajdísz mellett, egy jellegzetes fülbevaló is látható. Ez utóbbit viselte kedden ükunokája, Groo Henriette is, amikor édesanyja, a tulajdonos társaságában személyesen hozta el a képet Bécs- ből a békéscsabai múzeumba. Szatmári Imre elmondta, a festmény eredetiségének vizsgálatával a múzeum négy szakértőt bízott meg, akik egymástól függetlenül, egyöntetűen eredeti Munkácsy-alkotásnak minősítették a képet. A vételárról megtudtuk, a múzeum „korrekt áron” vásárolta meg a képet. Az összeg kétharmadát arról a közadakozási számláról fizették, amelyet az intézmény A kis Jeanne című, azóta már a gyűjteményben látható festményének megvásárlására nyitott, és tartott fenn, az intézményt anyagilag támogatóknak a sikeres akció után is. A vételár fennmaradó részét a Békés Megyei Kormány- hivatal Megyei Intézményfenntartó Központja biztosította. Sárfelhordást okozhatnak a mezőgazdasági gépek az utakon közlekedés A nedvesebb időjárás nyomán egyre több helyen hordhatják fel a mezőgazdasági járművek a közutakra a sarat, így balesetveszélyes, csúszós útszakaszok alakulnak ki - int fokozott óvatosságra a Magyar Közút Nonprofit Zrt. A jogszabályok alapján, aki beszennyezi az utat, köteles az útszakasz megtisztításáról is gondoskodni, ha ennek nem tesz eleget, akár 30 ezer forintos bírság is kiszabható rá. Az érvényben lévő jogszabályok egyértelműen rendelkeznek arról, hogy aki beszennyezi az országos közutakat vagy a közlekedés biztonságát bármilyen módon veszélyezteti, köteles a keletkező veszély elhárításáról gondoskodni. A járművezetőnek kötelező a földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a járművéről letakarítani a rátapadt sarat. Ha ez valamilyen oknál fogva mégsem kivitelezhető azonnal, akkor a közlekedőket jelzőtáblákkal tájékoztatnia kell a veszélyről. Azonban ez sem mentesíti a szennyeződés eltakarítása, illetve az ezzel ösz- szefüggésbe hozható balesetek következménye alól. A járművezető felelősségén kívül a közúti közlekedésről szóló 1988. évi törvény a szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút, ingatlan tulajdonosát is kötelezi arra, hogy akadályozza meg a közútra történő sárfelhordást. Amennyiben a szeny- nyezést okozó személye nem állapítható meg, úgy az 1988. évi törvény 40. paragrafusa értelmében az ingatlan tulajdonosát terheli mindennemű felelősség és kártérítés a szennyezéssel kapcsolatban. A Közút a kezelésében lévő országos közutakon útellenőri szolgálatot működtet. Az útellenőrök a rendőrséggel közösen is végeznek ellenőrzéseket, amikor kiemelten figyelnek a sárfelhordásokra. Ha munkájuk közben találkoznak ilyen esettel, akkor felszólítják a szennyezőt az út tisztítására, valamint a veszélyre figyelmeztető táblák kihelyezésére. Ezzel együtt szabálysértési feljelentést kezdeményeznek az illetékes rendőrkapitányságon, aminek büntetési tétele 30 ezer forint is lehet. ■ A közönség már megtekintheti az új Munkácsy-festményt ■ Jelige: „Szeretlek”, 7 éves kisfiú rajza Kedves Nagymama! Mindkét beküldött rajzon ugyanazok az ábrák láthatók, kevés formai eltéréssel. A kisfiú nem használ erős színeket és a satíro- zás nyomatéka sem hangsúlyos. A formák ott is szögletesek, ahol az életben nem, ilyen például a fa lombja. A merev formák merev, beszabályozott cselekvést és lelkületet takarnak. Az épületek bizonytalanul magasodnak, csak a kis virágok állnak stabilan, kiemelve, hogy mennyire fontos számára a szeretet. A kis ÍRJON NEKEM! FILÓ MELINDA GRAFOLÓGUS KÉZ- ÉS GYERMEKRAJZELEMZÉSE lelkében összeköti ezzel az apai és anyai oldalt. A nagy épületek ellenére a fehér felület túlsúlya jellemzi a rajzot. Úgy tűnik, a kisfiú egyedül van a problémáival. Barni finom lelkületű kissrác. Minden változásra érzékenyen reagál. Szeret a háttérben maradni, nem a tettek embere. Nem tudja úgy kifejezni az érzéseit, ahogyan ő szeretné. Korlátozva érzi magát, ezért is satírozott fekete keretet magának. Ezt erősíti, hogy a lábak nem kaptak akkora hangsúlyt, mint a kezek. Az apai oldalon magasodó fák betegnek tűnnek, nem sugallnak erőt és biztonságot. Úgyszintén a házak is ingatagok, méretük kicsi, a zárt szerkezet védekezést, elzárkózást sejtet. A fák törzsén lévő erős körkörös satírozás, illetve szúrós ágak lelki sérülés nyomaira utalnak. De nem zárható ki, hogy az apa betegségét jelzik, ami a családot és a kisfiút is megviseli. A bal oldalon megjelenő, leselkedő alak, nyugtalanító, a feje átsatírozva, ismeretlen. Ha a kis unoka rajzolta oda, vajon mi okból tette? küldje be három-tizenkét éves gyermeke rajzát vagy legalább öt-hat soros saját kézírását - mely tartalmazza az aláírását és életkorát - az Új Néplap Szerkesztősége címére. Ne felejtsen el jeligét írni! elérhetőség: Új Néplap Szer- kesztőség, 5000 Szolnok, Mészáros Lőrinc utca 2. TELEFON: 56/516-757 A kisgyerekek szimbólumokban beszélnek hozzánk a rajzaikon keresztül. A rajz ebben a korban úgynevezett „gyógyító-rendező” szerepet tölt be. Az alkotás folyamatában újjáteremtik, és saját maguk számára érthetővé és elfogadhatóvá teszik az érthetetlen dolgokat, történéseket. A rajz színhasználata nagyon jónak mondható, önmagát vidámnak jeleníti meg a kisfiú és az anyához való erősebb kötődését érzékelteti. Logikus dolgokat keres, támaszra vágyik, érzelmi biztonságra, amit a kisgyerekbe vetett bizalommal, lelki odafordulással, öleléssel, beszélgetéssel, helyzetek játékos megoldásával, meséléssel tud megadni egy szülő. Üdvözlettel: Filó Melinda * i I I k «
