Új Néplap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-09 / 262. szám
2012. NOVEMBER 9., PÉNTEK 13 KÖRKÉP Csilla, a csicskatartó Kanada Vonzó lehetőség helyett éhbért adott a kicsalt ismerősöknek Az útlevél Is gyorsan eltűnt, pénze, nyelvtudása se volt a srácnak A közös képzőművészeti projekt csak álom maradt A település karácsonyfáját keresik Cegléden is ünnep Több településen is a lakók által felajánlott fenyőkből választják ki egy-egy város karácsonyfáját. Ez szép gesztus a lakók részéről, és már hagyomány is több helyütt. Nincs ez másként Cegléden sem, ahol az önkormányzat minden évben ilyen fenyőfát állít, amely aztán egy hónapig díszíti a főteret. Lehet luc vagy ezüst, a lényeg hogy arányos, szép, mutatós legyen és persze kellően magas. Tavaly egy 41 éves ezüstfenyő lett a város karácsonyfája, egy Deák utcai lakos ajánlotta fel - írta a Ctv. hu. Évtizedekig nevelgette, végül úgy döntött: gyönyörködjön benne minden városbéli. 2010- ben egy idős házaspár, Pákozdi János és felesége ajánlotta fel féltve őrzött fáját. Ők meg is siratták a fenyőt, mikor kivágták az önkormányzat munkatársai, de azt akarták, hogy mindenki örülhessen neki. A helyére egy új kis fa került. ■ Választhatunk: melyik fajjesz jövőre az Év hala? verseny A kitüntető címért a kurta baingr a menyhal és a leánykoncér verseng, de hogy melyikük nyeri el, az csak december 31-én dől el véglegesen, közönségszavazatok alapján. A Magyar Haltani Társaság honlapján nemrég kezdődött versenyben pillanatnyilag a horgászok és az ínyencek által nagy becsben tartott, elsősorban téli zsákmányként ismert menyhal vezeti a mezőnyt, megelőzve a második helyen álló leánykoncért. Utóbbi nem tartozik a fogható fajok közé, már tíz éve védettséget élvez - közölte lapunkkal dr. Harka Ákos, a társaság tiszafüredi elnöke. Úgy tűnik, hogy a harmadik helyen álló kurta baing nemigen szól bele az elsőségért folyó küzdelembe, de a hátralévő időben még javíthat. A társaság honlapja (www.haltanitar- sasag.hu), ahol szavazni lehet, a jelölt fajok jellegzetességeiről, természeti értékéről, élőhelyi igényeiről és elterjedéséről is tájékoztatást nyújt. ■ B. GY. Feltehetően orosházi földijeit csábította Mississaugába egy kanadai magyar műgyűjtő, Csilla Yit. Sajtóértesülések szerint a középkorú nőt a helyi rendőrség pénzmosással, emberkereskedelemmel, és a bevándorlási törvény megsértésével vádolja. Egy volt szerelme is a nő bűvkörébe került, őt is kicsalta magához. A fiatalember nagybátyja erről is mesélt lapunknak. Csete Ilona Döbbenetes bűncselekményekkel, három rendbeli emberkereskedelemmel vádolja a kanadai rendőrség a 39 éves, Orosházán született, de ma már Kanadában élő Csilla Yitet. A nő a gyanú szerint jó néhány honfitársának kínált munkalehetőséget és megélhetést 2011 óta. Ám a vonzó lehetőségek helyett az útlevelüktől megfosztottakat egydolláros „bérért” dolgoztatta a Mississaugában lévő Taste of Portugal (Portugália íze) nevű éttermében, illetve több ingatlanában kellett felújítási munkálatokat végezniük. Az g átvertek napi egyszeri élelmet £ és pár szál cigarettát kaptak, % szálláshelyként víz és ágy nél- I küli szoba várt rájuk. Aki iá- | zadni mert, azt letartóztatással | és kitelepítéssel fenyegette meg. J A rendőrség szerint legalább \ három nőt és hat férfit tartott s sakkban a vádlott, akinek ügye = úgy pattant ki, hogy az egyik 45 éves áldozat - nem bírva tovább a megaláztatásokat - a hatósághoz fordult segítségért. ■ Az átvert magyarok a Kanadában élő nő éttermében is dolgoztak egytálételért.- Csilla Yitet október 31-én őrizetbe vettük - közölte Richard Rollings, a kanadai rendőrség sajtókapcsolatokért felelős őrmestere. A nőről lapunk megtudta, Csilla Yit több mint tíz éve él a messzi országban, hajdan rúdtáncosként kereste a kenyerét, majd egy kínai férjet talált magának. Ma már több ingatlana, étterme van. Orosházán N. Csillaként sokan ismerik. Jónás zoltán a modern magyar, absztrakt és kubista művek között felnővegyűjtötte a XX. századi magyar és a kortárs magyar mesterek, így Lő- rincz Vitus, Nagy János, Gyar- mathy Tihamér, Rádóczi Gyar- mathy Gábor, Tóth Menyhért, Barabás Géza, Könnyű Attila János, Boros Viola, Bolla Pál alkotásait. Foglalkozott kortárs művészeti események szervezésével is. Ezek közül az egyik legjelentősebb a 2010 szeptemberében megrendezett, az Orosházi Petőfi Művelődési Központ és a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum közös programjaként létrejött Mesterek nyomában... Egy új világ kapujában címmel, K. A. J. Könnyű Attila János, kortárs expresszionista festőművész tárlata. A kiállítás díszvendégének sikerült megnyerni a nemzetközileg elismert, legnagyobb Munkácsy-gyűjteménnyel rendelkező Pákh Imrét is. Az artportal.hu oldalon ezt olvastuk: „Jónás Zoltán 2011-ben Kanadába költözött és az orosházi származású, de már több mint egy évtizede Kanadában élő N. Csilla (Csilla Yit) műgyűjtővel együttműködve megkezdték egy közös képzőművészeti projekt felépítését.” A nő sok évvel ezelőtt, orosházi lányként szeretett a szintén orosházi Jónás Zoltánba - ezeket már a férfi nagybátyja, Jónás József mesélte, aki az utóbbi hetekben szinte napi kapcsolatban áll a Kanadában pórul járt rokonával. ■ Az orosházi férfi közös galériájuk alapításához képeket küldött Kanadába.- Csilla itthon volt 2011-ben. Akkor ismét fellobbant a szerelem a nő és Zoli között. Kecsegtette minden jóval, közös galériával is. A srácnak mehetnékje volt. A nő adta a repülőjegyre a pénzt, de már előtte Zoli kiküldött neki száz képet, zömében kortárs képzőművészek alkotásait, abban a reményben, hogy ezekkel megalapozhatják közös vállalkozásukat és a jövőjüket. Zolinak itthon jó élete volt. Művészeteket pártoló emberek között is élt, remek kapcsolatai voltak, kiállításokat szervezett. Ezeket a kapcsolatokat és ismereteket szerette volna Kanadában kamatoztatni. Úgy érezte, nagy lehetőség előtt áll. Kinek ne tetszene egy Niagara közelében lévő galéria?! Zolinak tetszett az ötlet. Kiutazása után azonban a nő éttermére kellett éjszaka ügyelnie, betörők ellen. Ott is aludt. Kapott más feladatokat: segédmunkásként a nő érdekeltségeinek felújítási munkáiban kellett részt vennie. A paradicsomi ígéretek nem akartak valóra válni. Úgy tudom, az útlevél is gyorsan eltűnt, pénze, nyelvtudása se volt a srácnak. A kiküldött festmények sorsáról se tudott. Kalandosan telt számára ez az elmúlt egy év sok rosszal, sok tapasztalással. Hol elmérgesedett Csilla és Zoli között a kapcsolat, hol kibékültek. Közben érkeztek Kanadába mások is, orosháziak, akiknek szintén Csilla ajánlott munkát. A feketén dolgozókról és a körülményeikről akkor szerzett tudomást a kanadai rendőrség, amikor Csilla és Zoli között nagyon eldurvult a helyzet, és a srác a rendőrségen kitálalt. Zoli egy segélyszervezetnek köszönhetően elkerült a nő környezetéből, ők segítik. A többiről én is a sajtóból értesültem. 5 PERCES INTERJÚ Az elmúlás kultúrájáról szólt az előadás gyász és temető, halál és túlvilág a paraszti világképben címmel tartott tegnap előadást Szolnokon Gecse Annabella néprajzkutató. Ennek kapcsán az előadót az elmúlás kultúrájának változásáról kérdeztük.- Nyomaiban megvan még ugyan a régi temetkezési kultúra - mondja a néprajz- kutató -, de már nem tud úgy működni, mint virágkorában, amikor egy általános világkép részeként létezett. Mára sok más régi hagyományhoz hasonlóan ezt is erősen fellazította, átalakította az életformaváltás.- Ettől függetlenül vannak-e olyan közösségek, ahol még eredeti formájában létezik?- Igen, kisebb közösségekben még felellhető, ahol többé-kevésbé változatlanul követik az elődök gyakorlatát. Másutt meg a régi szokások elhagyását követően ma már ismét tudatosan igyekeznek visszanyúlni az ősök szellemiségéhez. Ettől függetlenül a temetőkultúrában a hagyományba beágyazva már ezeken a helyeken is megjelennek modern elemek, mint a sírkövek, fényképek.- Miben különbözött a hagyományos paraszti temetkezés a modern ember gyakorlatától?- Alapvetően abban, hogy ott csak az egyéniség tűnik el a halállal, de az élet nem ér véget a Földön. Ezzel szemben áll a modern ember felfogása, ahol pontosan rögzítik az elhunyt személyes adatait, emlékére sírkövet állítanak, melyet többnyire gondoznak is, de ebben a kultúrában a halált a semmi követi, nincs folytatása a földi életnek. ■ SZATHMÁRY A Kispál és a Borz egykori gitárosa ezúttal színésznek áll kispál andrás „Ha felhalmozódik bennem egy albumnyi zene, megcsinálom magam” - hangsúlyozza a zenész A Kispál és a Borz egykori gitárosának, Kispinek megszűnt az új együttese, a Velőrózsák. Az élet megy tovább, a zenész ezen a héten már egy színdarabban folytatja. Mészáros B. Endre- Lovasi András egyik koncerteteken a baranyai Santaná- nak nevezett. Hogy kezeled az ilyen összevetéseket?- Nem a műfajom sem a dzsessz, sem a latin zene. Ez csak egy vidám Lovasi-be- szólás volt. De ha már szóba kerültek a nagy gitárosok, nekem a kezdet mindig is Ritchie Blackmore a Deep Purple-ből, illetve David Gilmour a Pink Floydból.- A „Kispál” márkanévvel ma szinte minden rockbandát el lehetne adni, a Velőrózsák mégis megszűnt?- Talán a kétlakisága volt a legfőbb ok. A csapat fele ugyanis fővárosi volt, így sok gond akadt a próbákkal. Azért kellemes két év volt, s kiadhattunk úgy egy CD-t, ahogy | korábban soha: kedvünkre | kísérletezgethettünk rajta bár- 1 mennyit a stúdióban. J- Akkor most jön egy újabb Kispál András: én nem együttesek- rockzenekar? ben gondolkodom- Többféle zenei projektben gondolkodom, de nem együttesekben. Nekem az nem megy, hogy egyedül vigyem a hátamon a csapatot. Egyébként máris nyakig benne vagyok egy új programban, a Harmadik Színház most pénteken debütáló Haknisokk című előadásában.- Haknizni fogsz?- Ez egy poénos színdarab ismert színművészekkel, Krum Ádámmal és Brunner Mártával, valamint Tóth Árpáddal, aki a játék szerzője is. Régi rádiós cimborám ő, s úgy volt, hogy a Velőrózsákban is benne lesz szövegekkel, de mindkettőben része volt Raktár és rocktár KISPÁL ANDRÁS 1964-ben született Szolnokon. Már Pécsen kezdte az általánost, a Koma- rovban érettségizett 1982-ben. Dolgozott rakodóként, raktárosként, majd a Kispál és a Borz együttes alapító és meghatározó tagja volt, egészen a zenekar 2010-es megszűnéséig. Ezután Velőrózsák néven hozott létre új rockbandát. Felesége, Anita pedagógus, Szabolcs fiuk 17, leányuk, Virág, 12 éves. nem passzoltunk az ironikus egyéniségéhez.- Színészkedsz is benne?- Azt mutatjuk be, hogy mi zajlik egy olyan színfalak mögötti öltözőben, ahol a társaság évek óta ugyanazzal a műsorral járja az országot. Én persze főként gitárosként nyomom a „rutint”, de azért némi prózai betétem is lesz.- Előfordulhat még, hogy ösz- szeraksz egy lemeznyi zenét, és Lovasival összeálltok?- Nem gondolom én ezt. Ha felhalmozódik bennem egy albumnyi ötlet, akkor azt megcsinálom magam.
