Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-29 / 253. szám

6 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 29., HÉTFŐ Vártnál jobb árbevétel, de elmaradó profit a Daimlertől A Daimler múlt héten tette közzé harmadik negyedéves eredményét, melyben emel­kedő árbevételről számolt be, azonban az eredmény soron ennek ellenére elmaradt az elemzői várakozásoktól. Az ér­tékesített gépjárművek száma csoportszinten 1 százalékkal emelkedett, a Mercedes eseté­ben 2 százalékos, a teherautók piacán pedig 3 százalékos volt a növekedés, ezzel pedig az árbevétel 6 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Ugyanakkor az előző évhez és a várakozásokhoz képest is alacsonyabb eredményről számolt be. A várakozásoktól 7 százalékkal maradt el az ered­mény, míg a tavalyi év azonos időszakához képest csaknem 15 százalékkal esett vissza, melynek fő okaként a maga­sabb költségszintet nevezte meg a vállalat. A vállalat az eddigi 9 milliárdról 8 milliárd- ra csökkentette év végi üzemi eredmény várakozását. ■ NAGY ANDRÁS Céltartalékolás a Banco Santandemél közzétette negyedéves gyors- jelentését Spanyolország legna­gyobb bankja a Banco Santan­der. Az eredmény jelentősen, 11 százalékkal múlta felül az elemj zői várakozásokat, azonban az előző év azonos időszakához képest még ez is 34 százalékos visszaesést jelentett. A várako­zásokat felülmúló eredmény elsősorban a rosszhitelek után megképzett csökkenő mértékű céltartalékolásnak köszönhető. A második negyedévben még 3,413 millió euró céltartalékot képzett a társaság, a harmadik negyedévben pedig már „csak” 2,994 millió euróra volt szük­ség, azonban még ez is lénye­gesen meghaladja a 2012 előtti értékeket. A társaság rossz hiteleinek állománya Spanyol- országban 6,38 százalék volt, azonban a mutató még továbbra sem tetőzött, arra csak 2014 el­ső negyedévében 7,2 százalék közelében számítanak. ■ NAGY ANDRÁS Komoly dilemma előtt áll­nak a döntéshozók: ha a gazdasági ésszerűséget követve megemelik a táv­hő hatósági termelői árát, akkor aligha kerülhető el a végfelhasználói díj emelése. Ha féken tartják a tarifákat, azzal viszont súlyos károkat okoznak az érintett erőműtársaságok­nak, amelyek nem, hogy a törvényben garantált nye­reségükhöz nem jutnak hozzá, de még a vesztesé­gük is nő. Az inflációt nem meghaladó emelés lehet a vállalható döntés. B. Horváth Lilla A Magyar Energia Hivatal | (MÉH) időben elküldte a Nem- | zeti Fejlesztési Minisztérium- | nak (NFM) a távfő októbertől hatályos, hatósági termelői árára vonatkozó ajánlatát, amely lapunk információi sze­rint erőmű-társaságonként eltérő mértékű, néhány száza­lékos áremelési javaslatot tar­talmazott. Az emelés amúgy is törvényszerű lenne annak ismeretében, hogy a MÉH a kalkuláció alapjául a termelők 2010-es, elismert költségeit vette figyelembe, azóta pedig az infláció mintegy 10 száza­lékos volt, de a hőtermeléshez használt gáz ára pedig átlago­san 2,4-5,4 százalékkal emel­kedett attól függően, hogy versenypiaci, vagy olajár-in- dexált árképlet szerinti árat veszünk-e figyelembe. A gáz ára azért nagyon fontos ténye­ző, mert a hazai távhőtermelés meghatározó része gáz tüzelé­sén alapul, így a gáz ára teszi ki a hődíj 80-85 százalékát. Úgy tudjuk, az NFM kis módosításokkal egyet értett a MÉH áremelési javaslatával. Bár hivatalosan a szakminisz­ter mondja ki a hatósági árak­ról a végső szót, az ügy maga­sabban, a politikusok szintjén akadt el. Ha pedig nincs új termelői ár, akkor érthető, hogy miért nem hirdették ki a termelői áron alapuló, s nyil­ván áremelkedést tartalmazó, október elejétől hatályos vég- felhasználói árait sem. VG-GRAFIKA Az ügy amiatt kényes, hogy­ha a mostaninál magasabb lakossági távhőárakat jelen­tenek be, az ellentétes lenne az emelés szükségtelenségét állító, korábbi, hivatalos nyi­latkozató kkal. Az viszont a hatályos szabályozásba ütköz­ne, ha a hőtermelőknél nem keletkezne 4,5 százalékos, eszközarányos nyereség. 2013. első negyed évétől ráadásul további költség ra­kódik a hőtermelőkre ami­att, hogy beindul az EU új szén-doixod kvótakereskedel­mi rendszere. Ekkortól a mos­taninál kevesebb ingyenes kvóta osztható szét az erőmű- társaságok között, vagyis töb­bet kell fizetniük üvegházha­tású gáz kibocsátásuk után. A lapunkhoz eljutatott szakmai számítások szerint összes­ségében a fenti, hőár-emelő tényezők mellett átlagosan mintegy 8 százalékos terme­lői áremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a termelőknél megjelenjen a 4,5 százalékos nyereség. A termelőknek a nyeresé­gük mellett közelgő tulajdo­nosváltásuk miatt is fájhat a feje. „Középtávon elérendő cél a hőtermelés és a hőtováb- bítás/értékesítés egy kézbe, lehetőleg önkormányzati tu­lajdonba kerülése” - szere­pel a szakmai közönség előtt Holoda Attila energiaügyi helyettes államtitkár által bemutatott a Távhőfejleszté- si Cselekvési Tervben. Már a meglévő önkormányzati-tör­vény is önkormányzati fel­adatnak jelöli ki a távhőellá- tást, de az önkormányzatok e feladatukat piaci szereplőkkel való szerződéseken keresztül is teljesíthetik. Változást tehát a tulajdonviszonyok változása hozhat. Ennek részleteiről ­A gáz csak drágább lesz az orosz importból szárma­zó olajár-indexált árképlet az év utolsó negyedében 560 dollárt határoz meg ezer köb­méterenként az előző negyed évi 490 dollár után, vagyis nem sok jót ígér a továbbiak­ra nézve sem. Igaz, a két nagykereskedő (E.On, Tigáz) nem ezt az árat fizeti, ha­nem egy olyat, amelybe bele­keverik a 20-40 százalékkal alacsonyabb spotpiaci árat is. Az erőműtársaságok per­sze vásárolhatnának tisztán a szabadpiacról is, Ausztria felől beérkező, olcsóbb piaci gázt is, ám az ezt lehetővé tévő kapacitások nagy részét hány év értendő középtávon, hogyan és milyen forrásból történne az eszközök átadá­sa - még nem sok hangzott el, részletek a november 30- ra elkészülő, végleges tervtől várható. Ez utóbbi, szakmai egyeztetés után még az idén a kormány elé kerülne. Ma a hazai távhőtermelők döntő többsége belföldi és külföldi magáncégek birtokában van, a távhőszolgáltatók többsége viszont már települési ellen­őrzés alatt működnek. az E.On Földgáz Trade és az MVM Partner számára külö­nítette el a szabályozás, a közintézményi és lakossági gázárak alacsonyan tartása céljából. mindössze egy évig élt (te­hát már nem él) az a rend­szer is, amelyen keresztül a biztonsági gáztárolóban lévő készletből lehetett vételezni az MVM Partneren keresz­tül. (Piaci forrásaink szerint az MVM Partner eladta a rá bízott gáz egészét a hőterme­lőknek annak ellenére, hogy a tavaly júliusban indult gáz­év elején még szerény keres­lettel találkozott.) Kevés iPad fogyott, csalódtak az Apple befektetői eredmény A vártnál gyengébb negyed évvel zárta üzleti évét a piaci érték alapján a világ legnagyobb vállalatának szá­mító Apple. Bár a társaság az árbevétel soron nem okozott csalódást, hiszen a közel 36 milliárdos forgalom az egy esztendővel korábbinál 27 szá­zalékkal magasabb, s megfelel az elemzői előrejelzéseknek is, a nyereség alacsonyabb lett a konszenzusnál. Gyors- jelentésének tanulsága alapján a július és szeptember közötti három hónapban 8,2 milliárd dolláros adózott eredményt könyvelhetett el. Ez majdnem a negyedével nagyobb a 2011 hasonló időszakában mértnél, a szakértők azonban ennél is erőteljesebb növekedést vár­tak: a tényadatnál nagyjából 1 százalékkal magasabb profitot. A társaság iPhone-eladási adataival kellemes meglepetést okozott, hiszen okostelefonjá­ból majdnem 27 millió fogyott a negyed év során, szemben az elemzők 25-26 milliós várako­zásával. Táblagépből azonban jóval kevesebbet értékesített annál, mint amire szakértők számítottak. Az előrejelzés 15,3 millió eladott iPadről szólt, a tényadat azonban csak 14 millió lett. Utóbbit az elem­zők azzal magyarázzák, hogy a harmadik negyed év vége felé a fogyasztók már inkább kivártak a vásárlással, miután számítani lehetett arra, hogy a cég ősszel piacra dobja leg­újabb modelljét, amit az múlt hét kedden meg is tett. Az elhalasztott vásárlások ellenére a kaliforniai válla­lat kifejezetten pesszimista előrejelzést fogalmazott meg a folyó negyedévre. A prognózis szerint az árbevétel mindösz- sze nyolcadával nőhet, s így a szekértők által várt 55 milliárd dollártól akár 3 milliárddal is elmaradhat. ■ J. Z. Apple (milliárd dollár, a szeptember 30-án záródó üzleti év utolsó negyedéve) 2011 2012 Árbevétel 28,27' 35,97 Üzemi eredmény 8,71 10,94 Adózott eredmény 6,62 8,22 Saját töke 76,62 118,21 Hosszú lej. köt. 10,10 16,66 Mérlegfőösszeg 116,37 176,06 FORRÁS: CÉGKÖZLÉS Mégis lesz Magyarországon is 112-es segélyhívó? pályázat Az Invitel nyerheti meg a mentős tendert, a fő rivális ajánlata nem ment át a rostán Nokia: Átváltható kötvényeket bocsát ki A Nokia 750 millió euró ér­tékben bocsát ki átváltható kötvényeket, hogy őrizze kész­pénzpozícióját. A kötvények 2,61 eurós árfolyamon lesznek átválthatok. A 2017-ben lejáró kötvények 5 százalékos kamat- szelvénnyel rendelkeznek, amely euróbán elég attraktív­nak számít. Számításaink sze­rint a 2,61 eurós átváltás 287 millió új részvény kibocsátását jelenti, amely 7,1 százalékos hígulás. A bejelentés után a részvény árfolyama csaknem hat százalékot esett. ■ M. J. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Hosszú huzavonák után úgy tű­nik, mégis megvalósulhat jövőre az egységes, 112-es segélyhívó­szám informatikai háttérberu­házása. A mentősök tenderén információink szerint az Invitel adta a bírálóbizottság értékelése szerint a legjobb ajánlatot. A pá­lyázat eredményes lebonyolítása azért is kulcskérdés, mert a fej­lesztésre adott uniós támogatás­sal a kormánynak jövő év végéig el kell számolnia. Ehhez azon­ban decemberig meg kell kötni a szerződést a kiválasztott beru­házóval, amely így jövő nyárra elkészülhet a fejlesztéssel. Az egységes 112-es segély­hívószám működtetése uniós követelmény, amelynek ma már gyakorlatilag csak Magyaror­szág nem tesz eleget az EU-n be­lül. A 112-es hívószám működik ugyan, ám az egységes informa­tikai háttér hiányában a szolgál­tatás meg sem közelíti az elvárt színvonalat, ami a gyakorlatban a segélyhívásokra adott reakció késését jelenti. Ennek következ­ménye pedig emberéletekben mérhető. A mentősök tenderén az Invi­tel fő versenytársa a T-Systems volt, ám a cég műszaki meg­oldása nem ment át a rostán, a meglévő Siemens technológiára alapozó megoldás technikailag is elavult, fejlesztése nehézkes lett volna, ráadásul a katasztró­fahelyzetekben elvárt működési biztonsági szempontoknak sem tett eleget. A pályázat eredmény- hirdetése ennek ellenére hosz- szan csúszott, vélhetően a hát­térben zajlott lobbi csatározások következtében is. Ezzel függhet össze, hogy maga a T Systems is már a tenderfolyamat közben cserélte ki a korábban ajánlott technikai megoldást a Siemens később lepontozott rendszerére. A pályázat végső lezárásához már csak egy apró adminiszt­ratív akadály van hátra. Az In­vitel ajánlata 59 millió forinttal drágább, mint a tenderkiírásban eredetileg megjelölt 2,269 milli­árdos becsült keretösszeg. így a döntéshozók jóváhagyására vár, hogy az 59 millió forint túllépést engedélyezik-e. A lobbi csatáro­zások eközben nem értek véget, a mentősök egyik vezető tiszt­ségviselője már jelezte, hogy nincs forrásuk az 59 milliós túl­lépésre, ami ugyanakkor ellent­mond minden korábbi informá­ciónak. A támogatási szerződés ugyanis tartalmaz mintegy 100 millió forint körüli tartalék kere­tet, amiből eddig 25 millió forin­tot költöttek el a T-Systems egy korábbi szinten kerettúllépéssel beadott ajánlatának kiegészíté­sére. Az „adminisztratív” nehézsé­gek ellenére sürgető a döntés, hiszen az eredménytelen tender­rel a teljes, több mint 2,3 milli­árdos uniós támogatástól eshet el Magyarország. A pályázat si­keres lezárása ezért a kormány­zópártnak is érdeke, a Fidesz informatikai kabinetje épp a na­pokban jelezte, hogy mindent el­követnek a folyamatban lévő IT tenderek sikeres lezárásáért, el­kerülendő, hogy milliárdos uni­ós forrásoktól essen el az ország. ■ VG Invitel Zrt. 2010 2011 Árbevétel 51,0 54,8 Üzemi eredmény 0,2 6,0 Adózás előtti eredmény 0,8-4,2 Adózott eredmény 0,8-4,2 Adózott eredmény 0,8-4,2 Saját tőke 29,5 16,6 Kötelezettségek 108,2 130,1 FORRÁS: OPTEN A I A Elakadt a távhőár-képzés terv Középtávon hőerőmű-tulajdonossá válhatnak a hazai önkormányzatok

Next

/
Thumbnails
Contents