Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-29 / 253. szám
4 INTERJÚ 2012. OKTÓBER 29., HÉTFŐ balogh szilárd volt, Vujity Tvrtko lett. Szénbányásznak készült, első munkáját Pulitzer-emlékdíjjal jutalmazták. Huszonhárom órás ismeretség után jegyezte el a feleségét. Kacifántos bakugrásokkal van tele az élete. Hiszi, ha megment egy embert, akkor a világot menti meg. TVRTKO EMBERI TÖRTÉNETE Három fiúcska pénteken este rendeltetésszerűen használja a kecskeméti 0 kilométerkövet: csúszkálnak. Benjamin 10, Barnabás 9 éves, Bendegúz 20 hónapos. Édesanyjuk a közelükben figyeli a mókát. Édesapjuk is ott áll és aggódik: Gyöngyike! Megfázol. Odaadom a pulcsimat... Vujity Tvrtko családjával futhattak össze az éppen arra járók. Páncsics Hajnalka Közismert, hogy Tvrtko Pécsett született 40 évvel ezelőtt, Balogh Szilárd néven anyakönyvezték. Édesanyja katymári bunyevác lány volt, fiát születése pillanatától Tvrtkónak szólította - a Szilárd horvát megfelelője - ám annak idején ilyen néven nem anyakönyvezhették a csöppséget. A délszláv kultúrát az anyatejjel együtt szívta magába, édesapja biztatására édesanyja csak horvátul beszélt vele. Tizenhét éves volt, amikor édesapjától kapott 500 forintot arra, hogy az akkor már egyre megengedőbb rendszerben nevet változtasson. A Balogh után furcsán hangzott volna a Tvrtko, így édesanyja lánykori nevét választotta hozzá - tudom meg Vujity Tvrtkótól, akivel Kecskeméten beszélgetek. A közismert újságíró felesége, Zsolnay Gyöngyi kosárlabdázó révén kötődik a hírős városhoz. A beszélgetés ideje alatt a párja és három fiuk Gyöngyi édesanyjának születésnapját ünnepli.- Nagyon szerettem édesapámat. Ő volt a példaképem, a Férfi. Szénbányász volt, így nagyon sokáig eszembe sem jutott, hogy más szakma is van a világon. Olyan akartam lenni, mint ő. De bezárt a bánya... Bementem az MTV pécsi körzeti stúdiójába, hogy szívesen fordítok, beszélem a szerb és a horvát nyelvet is. Ekkor 1991 volt. Naponta jártunk át Eszékre. Ott akkor még nem volt háború. Egyszer lent aludtam, nem volt kedvem már hazaautózni. Reggel pedig arra ébredtem, hogy a támadó csapatok körbezárták a várost. Rajtam kívül egyetlen külföldi sem maradt, akinek bármiféle kapcsolata lett volna a médiával, így aznap este én számoltam be a Híradóban a körülöttem zajló eseményekről. A telefon- vonalak még éltek. Felhívtam édesanyámat, aki nekeme- sett, hogy mióta vagyok én az MTV tudósítója?! Mondtam neki, hogy nem vagyok. Aztán rám parancsolt, hogy azonnal menjek haza! Mondtam neki, hogy mennék én, de nem tudok - meséli vidáman, csintalan mosollyal Tvrtko. - Aztán kerestek telefonon a BBC-től azzal, hogy kellene nekik egy tudósítás. Az nem volt kifogás, hogy nem beszélek angolul. A magam nyolcvan szavas készletével próbáltam elmondani a világnak, hogy mi történik körülöttem. Persze azóta- ■: ,.,:p •_ . i 1 < ' - > '., /■ rP wmm Tvrtko hátán Bendegúz, mellette Gyöngyi, Barnabás és Benjamin megtanultam rendesen angolul, Miamiban tanultam az ottani egyetem média szakán.- És ezért az első munkádért megkaptad a magyar újságírók egyik legkomolyabb elismerését, a Joseph Pulitzer-emlékdíjat.- Igen, 1992-ben'. Édesapám Budapesten született, így tőle annyit már tudtam, hogy Pesten a föld alatt is járnak vonatok - kezd bele Tvrtko a díjátadás napjának felelevenítésébe.- Akkor volt rajtam életemben először öltöny. Bementem a Gellért szállóba és mondtam, hogy hová mennék. Azt válaszolták, hogy nem lehet, mert fent most egy rendezvény van. De nem ácsoroghattam sokáig, rám kérdeztek, hogy beszélek-e oroszul. Mondtam, igen. Akkor menjek fel a 213-as szobába, mert az ott lakó orosz telefonált és nem értik, hogy mi a baja. Felmentem, megkérdeztem, visszamentem. Mondtam, hogy elromlott a hajszárítója. Akkor mindjárt hoznak egyet, azt vigyem fel. Mondtam, hogy nem lesz ez jó, nekem más dolgom lenne. Megismételték, hogy az emeletre nem mehetek fel, mert ott rendezvény van. Lehet, hogy elmarad, mert nekem kellene átvennem a díjat, mondtam, és elővettem a meghívómat. No, ekkor már nem néztek londinernek, hanem sűrű elnézést kérve kísértek fel a díjátadóra - nevet Tvrtko.- Egy ilyen díj elnyerése után mi hajt? Mi a célod?- Én sohasem a díjakért dolgoztam. Megfog egy történet, aztán a mögötte álló ember. Mint Weisz Fanni. Egy 20 éves lány, aki siketen született, akit soha nem fogadott el, sőt megalázott az apja, aki maga sem hitte, nem tudta, hogy lehet máshogyan is élni. Fannit már nagyon régóta ismerem, családtag nálunk. Persze kellett neki segítség, de megvalósította az álmait, megállja a helyét a normális, ép emberek világában. Pedig iszonyatos hátránybemutatni, hogy ha Fanninak sikerült megváltoztatni a sorát, akkor mindenkinek sikerülhet. Hiszen neki sokkal nehezebb dolga volt. Az hajt, hogy ezeket a történeteket bemutassam, azt, hogy kellő akarattal és kitartással minden elérhető. Hiszem, ha egy ember életét megmentjük, az egész világot mentjük meg. 99 Szolnokon november 10-én 18 órától a kulturális központban lesz Vujity Tvrtko előadói estje, ahol a tévés személyiség vendége Weisz Fanni siket szépségkirálynő lesz. nyal indult ő és a szintén siket öccse is. Az ő kitartása, akarata csodálattal tölt el, amit meg akarok mutatni mindenkinek. Ezért szervezünk előadói esteket. Büszke vagyok arra, hogy amerre csak járunk, zsúfolt, telt házak várnak minket. Sőt talán erre vagyok a legbüszkébb. Szolnokon november 10-én lesz a közönségtalálkozó a kulturális központban. Ezeken az esteken azt akarom- Gergely Alexandra - mondom. Tvrtko furán néz rám. - Csak tesztellek - szabadkozom. Belőle pedig dőlni kezd a szó:- Alexandra egy fantasztikus bajai kislány volt. Örülök, hogy találkozhattam vele, hogy megismerhettem. Édesanyja teljesítette Szász végakaratát és megírta lánya heroikus élet-halál küzdelmét. A Gergely Alexandra Emlékdíj Alapítvány még mindig működik... Névjegy vujity tvrtko Pécsett született 1972-ben. Édesanyja tanárnő, édesapja szénbányász volt. Iskoláit szülővárosában végezte, majd újságírást tanult az Egyesült Államokban, a Miami Egyetem kommunikációs szakán. Dolgozott napilapnál, a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. 1997-ben lett a TV2 alapító munkatársa, riportjait gyakran átveszik nemzetközi tévétársaságok is. A hadifogoly hazatéréséről készített filmjét részben vagy egészben a világ 121 országában sugározták. Vujity Tvrtko hazai és külföldi egyetemek állandó meghívott előadója. nős, felesége Zsolnay Gyöngyi 110-szeres válogatott, ötszörös magyar bajnok és ötszörös Magyar Kupa-győztes kosárlabdázó. HÁROM GYERMEKÜK Van: Vu- jity-Zsolnay Benjamin (2002), Vujity-Zsolnay Barnabás (2003), Vujity-Zsolnay Bendegúz (2011).- Mikor voltál legutóbb külföldön- szakítom félbe.- A napokban Fiumében találkoztam Nick Vujiciccsel. Az ausztráliai fiú kéz és láb nélkül él, mégis arra tanít minket, hogy soha ne adjuk fel az álmainkat. Megfogott és nagyon meghatott a története. A készülő könyvemet vissza is hívtam a nyomdából. Az utolsó fejezet róla szól majd.- Mikor jön ki a könyv?- November elején. Reményeim szerint Kecskeméten lehet hozzájutni legelőször.- Mi a legfontosabb számodra?- A család. Gyöngyit nem kell bemutatni a kecskemétieknek, 110-szeres válogatott, ötszörös magyar bajnok és ötszörös Magyar Kupa-győztes kosárlabdázó. Három fiunk van: Benjamin (2002), Barnabás (2003) és Bendegúz (2011). A két nagyobb anyanyelvi szinten beszél angolul. Bende- gúzzal csak horvátul beszélek. A nagyok közül valakit mindig elviszek magammal, amikor Fannival megyünk közönség- találkozóra.- Miért?- Mert három gyerekünk van. Nem várhatom el Gyöngyitől, hogy ő csináljon mindent. Ki akarom venni a részem a feladatokból. Egyébként az eljegyzésünk sem volt mindennapi. A megismerkedésünk másnapján megkértem a kezét és ő igent mondott. Aznap elmentem gyűrűt venni, azóta viseljük mindketten. Édesanyámnak mondtam, hogy menyasz- szonyom van. Visszakérdezett, hogy mid van neked? Hiszen két napja még barátnőd sem volt! - nevet újra Tvrtko. - Kevesen tudják, de évek óta minden nyáron két hetet Siófokon töltünk, Gyöngyi népszerű kosárlabda-sporttáborában. Én vagyok az egyik nevelő, a tábornak helyet adó iskola angoltermében alszunk - mosolyog pajkosan. - De tényleg, ott azt csinálom, amit Gyöngyi mond. Labdát viszont nem veszek a kezembe, ahhoz ő ért.- Hogyan osztjátok el a teendőket?- A hosszú távú döntéseket én hozom, de a mindennapokban Gyöngyi a főnök. Általában reggel én viszem suliba a srácokat, és az megy értük, aki éppen ráér. A porszívóhoz értek egy kicsit, a szemetet én viszem le, de a többi nem az én világom. A konyhához nem értek, a részletekben mindig elveszem. Ha rajtam múlna, a fiúkkal hetekig pizzán élnénk és már ránk omlott volna a ház - nevet újra, de a szemén látszik, hogy komolyan gondolja. A beszélgetés eleje óta kerülgetjük a sapka témáját. Nem akarom megkérdezni, miért ragaszkodik a fejfedőhöz, attól tartok, hogy elhumorizálja a választ. így inkább azt mondom: - Nem kérlek meg, hogy vedd le a sapkád... És működik! Rám néz, majd megemeli a fekete sildes sapkát:- Tessék, így nézek ki- mondja. Nincs a sapka alatt semmi titkolnivaló. Sportos, rövid haj, és a sapka alatt egy ember él, Vujity Tvrtko. I 4 *
