Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-16 / 243. szám

6 GAZDASÁG 2012. OKTÓBER 16., KEDD Nem erte el célját a törvény közbeszerzések Egyelőre nem kristályosodott ki a joggyakorlat A jogorvoslatok száma főleg a magas díjak miatt csökkent - véli Dagonya András közbeszerzésekkel foglalkozó ügyvéd HÍRSÁV KKE: gyengülő teljesítmény jóllehet az euróövezeti vál­sággal kapcsolatos aggályok mérséklődnek, a globális növekedés ütemével kapcso­latos bizonytalanságok és a régió gyengébb adatai miatt a korábban vártnál alacso­nyabb lesz a növekedés Ke- let-Közép-Európában - írják elemzésükben az Unicredit szakértői. Az UniCredit Economics $amp; FI/FX Re­search által megjelentetett negyedéves kitekintésében 0,1, illetve 0,3 százalékpont­tal 2,5, illetve 3,1 százalékra csökkentik a KKE-térségre vonatkozó 2012-13. évi GDP előrejelzésüket. Rossz helyzetben a magyar kkv-k MAGYARORSZÁGON 2005 Óta stagnál a foglalkoztatás a kisvállalkozásoknál, és számuk sem nőtt; a kisvál- lakozók helyzetét jellemző mutatók többsége az uniós átlag alatti, a közigazgatás hatékonysága az egyetlen index, amely meghaladja azt - állapítja meg az Európai Bizottság. A kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) ál­tal meghatározott 10 index közül kettőben romlott a helyzet, nyolcban fokozatos javulás állapítható meg, de ' Magyarország helyzete ezek­ben is - a közigazgatás haté­konysága kivételével - elma­rad az uniós átlagtól. Utolsó helyre került hazánk a 27 tagállam közül a kormány­zati szabályozás általános terhének nagysága miatt, és romlott a helyzet a közbe­szerzések terén is. Magyar szakember a világszövetség alelnöke szalma botondot, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnökét választották meg a Hajóbérlők és Hajózási Ügynökök Szakmai Szer­vezeteinek Világszövetsége első alelnökének. A nagy te­kintélyű nemzetközi szerve­zet elmúlt 43 éves története során soha nem került ilyen magas pozícióba magyar szakember. A világszövet­ség velencei közgyűlésén a résztvevők egyhangúlag választották meg Szalma Bo­tondot első alelnökké. Kilenc hónap telt el az új közbeszerzési törvény (Kbt.) és a hozzá kapcsolódó jogsza­bályok hatályba lépése óta. A tapasztalatokról Dagonya András közbeszerzésekkel foglalkozó ügyvédet, európai uniós szakjogászt kérdeztük. Csaba Ferenc- Az új Kbt. egyik célja az volt, hogy helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat. Volt itt előrelépés?- A viszonylag kisebb értékű beszerzéseknél nem kétséges, hogy sikerült aktivizálni ezt a vállalkozói kört. Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkü­li tárgyalásos eljárást indíthat, ha az árubeszerzés vagy szol­gáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió forintot, vagy az építési beruházás becsült érté­ke nem éri el a 150 millió forin­tot. Tehát az ajánlatkérő dönti el, melyik vállalkozásokat hív meg. A törvény rögzíti, hogy a kisebb értékű beszerzéseknél olyan gazdasági szereplőknek kell felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállal­kozások. A gondot az jelenthe­ti, hogy a nagyobb szereplők- kapcsolódó vállalkozásokon keresztül - ezt ki tudják játsza­ni. Másrészt a beruházások vo­lumene olyan mértékben esett vissza, hogy a törvény rendel­kezései sem fogják kibillenteni a mikro-, kis- vagy középvállal­kozásokat a holtpontról. Maga­sabb értékű beszerzéseknél az ajánlatkérő megteheti, hogy az eljárásban való részvétel jo­gát fenntartja azoknak, akik az előző évben egy adott szint­nél - árubeszerzés és szolgál­tatás esetén százmillió, építési beruházás esetén egymilliárd forintnál - kisebb nettó árbevé­telt értek el. Ezt viszonylag rit­kán alkalmazzák ajánlatkérők.- Sok kritika érte az irreálisan alacsony ár jogintézményét.- A kritikákat alátámaszt­ja a gyakorlat. lelenleg akkor irreálisan alacsony az ellen­szolgáltatás, ha több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatké­rő rendelkezésére álló anyagi fedezettől. Ez az összeg gyak­ran nincs párhuzamban az ajánlatkérő valós igényeivel, de előfordulhat az is, hogy rosszul számolta ki a becsült értéket. Előfordult, hogy az összes, vagy a legtöbb aján­lattevőnek indokolnia kellett az ajánlatában szereplő „irre­álisan alacsony árat”, holott a valós értékhez ez állt közelebb. Ez aránytalan adminisztráci­ós terhet ró az ajánlattevőkre. Másrészt - tapasztalataim legalábbis ezt támasztják alá- ajánlatkérők gyakran olyan indokolásokat is elfogadnak, amelyeket - a Közbeszerzé­si Döntőbizottság gyakorlata alapján - nem kellene. Az irre­álisan alacsony ellenszolgálta­tás megállapítását a benyújtott ajánlati árakhoz kellene viszo­nyítani, így ki lehetne szűrni a valóban irreálisan alacsony árakat.- A szakértők sokat vitatkoztak arról, miként határozható meg az ajánlatok hiánypótolható tartal­ma. Kikristályosodott valamiféle joggyakorlat?- Születtek mértékadó dön­tések, de pontot nem tehetünk a vita végére. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai­nak lényege, hogy a szakmai (műszaki) tartalom nem hi­ánypótolható, mivel az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határ­idő lejártakor beáll. Előfordult, hogy egy építési beruházás kapcsán a döntőbizottság azt állapítótt'á még,’ hogy érvény-' telenné kellett volna nyilvání­tani egy ajánlatot, amelynek mintaköltségvetésben két né­Névjegy dr. dagonya András Szabolcs ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, európai uniós szak­jogász. A Miskolci Egyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karán végzett 2001-ben; a jogi szak­vizsgát 2006-ban tette le. Nős, két gyermek apja. hány ezer forint értékű tétel­nél 0 forintos ár szerepelt. Az indoklás szerint az ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, azaz nem fedte le a teljes be­ruházást. Egy ilyen tévedésen jelentős megrendelések elnye­rése múlhat.- Kormányzati cél az uniós forrá­sokból megvalósuló közbeszer­zések szakmai kontrollja. Milyen formában valósul ez meg?- Ma már kijelölt szervezetek ellenőrzik az eljárások lebonyo­lítását. Nagyobb projekteknél „folyamatba épített” ellenőrzést folytatnak le, a kisebbeknél „utóellenőrzés” történik. Az el­lenőrző szervezet tanúsítványt ad ki, amely nélkül a támoga­tás nem hívható le, fontos tehát, hogy az ellenőrző szervezethez mindig időben megérkezzenek a dokumentumok. Ez a támoga­tott felelőssége, de a legjobb, ha a felek szerződésben rögzítik.- A statisztikák szerint csökkent a jogorvoslatok száma. Ezt pozití­van kell értékelnünk?- A jogorvoslatok száma in­kább a magas jogorvoslati díjak miatt csökkent. Ezt a helyzetet rontja, hogy ez az a vállalkozói réteg, amely nem engedheti meg magának, hogy a közbe­szerzési ajánlatok összeállítá­sára plusz munkatársat foglal­koztasson, vagy külsős szak­embert vegyen igénybe. Hiába, a foglaló nem jár vissza TÜRELEM Olvasónk szállást foglalt idős szüleinek és moz­gáskorlátozott testvérének. A helyszínen derült ki, hogy a hely nem olyan, amit ígértek, és az ő szükségleteiknek nem felel meg. Olvasónk szeretné visszakapni az előleget. ebben az esetben az úr meg­teheti, hogy ha nem tud zöld ágra vergődni a másik féllel, akkor a fogyasztóvédelem­hez vagy a békéltető testü­lethez fordul. Megkeresésére eddig egyik intézménytől sem kapott választ. Ez vagy azért van, mert a jelzett szervezetek túlterheltek, és még várni kell rájuk, vagy mert az ügy sajnos eleve re­ménytelen. az úr leveléből nem derül ki, hogy akkor, amikor e hely­színen az érintettek megtud­ták, nem megfelelő a szállás, tettek-e panaszt. Ezt ugyan­is jegyzőkönyveztetni kell, és két tanúval aláíratni. Ez szolgál majd dokumentum­ként, hogy valóban probléma volt. Ha ilyen jegyzőkönyv nincsen, mivel igazolják, hogy a szállás nem felelt meg? Képzeljen el az úr egy olyan helyzetet, hogy valaki vígan elfoglal egy szállást, utána pedig kijelenti, hogy az nem volt jó. Minden szállásadó csődbe mehetne a csalók miatt. Nyilvánvaló, hogy nem önökről van szó, de a jegyzőkönyv felvételét a tisztánlátás végett talál­ták ki. a másik meg, amit az úr em­lít: az előleget, amit adott a szállásért, a vállalkozás fog­lalóként kezelte. Márpedig az köztudott, hogy az előleg­gel szemben a foglaló sem­milyen körülmények között nem jár vissza. lehet, hogy valaki, aki erről nem tudott, telefonon önnek mégis megígérte azt, hogy visszaküldik a pénzt (ez le­hetett egy alkalmazott), a valóságban azonban sajnos erre nem lehet számítani. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasz­tóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu •• Összecsapott Tarlós István és a Fidesz-frakció busztender A főpolgármester ellenében döntött a frakció a fővárosi buszokra kiírt pályázatról Paprikás hangulatban kezdte a hetet a Fővárosi Közgyűlés, a közlekedés körül pedig csak tovább nőttek a bonyodalmak Ahhoz is elég távolra kéne visszakeresni a jegyzőköny­vekben, mikor hangozhatott el a közgyűlésben utoljára a trágyadomb szó (Tarlós jelle­mezte így a Demszky-korszak örökségét), de a hétfői ebédidő­höz közeledve ez szinte már fel sem tűnt a délelőtt felfokozott hangulatú eseményei után. Kezdésképp még a főpolgár­mester irodájában egyeztetett a Fidesz-frakció. A közgyűlés egyetlen nyilvános napirendi pontja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) busztenderének fedezetproblémája volt. Ebben a főpolgármester és a frakció más álláspontra került. Tarlós szerint ugyanis a fővárosnak már nincs arra 2,5 milliárdos kerete, hogy a BKK többletkölt­séget vállaljon a rossz minősé­gű buszok cseréjére. A Tarlós helyettese, Szeneczey Balázs által jegyzett javaslat arról szólt volna, hogy buszcserére szük­ség van, ám a főváros nem tud többletforrást garantálni eh­hez. Ez utóbbi pontot azonban a fideszes többség kihúzta az indítványból, és enélkül fogad­ta el a javaslatot. Tarlós ekkor nem szavazott. Vagyis így a BKK felelőssé­gévé tették, hogy képesek lesz­Tarlós István a fővárosi közgyűlésben. Bonyolódik a vita nek-e előteremteni a buszcsere pályázatához szükséges pénzt. Személyes vitákból sincs ke­vés a hivatalban. A főpolgár­mester gyakorlatilag elvette egyik helyettese jogkörét a tö­megközlekedés ügyében. A Fi­gyelő kiszivárogtatott egy ritka kemény hangú levelet is, ame­lyet Tarlós Vitézy Dávidnak küldött: ebben arra utasítja a BKK vezérigazgatóját a busz­tender kapcsán: „ne keressen formális kibúvókat, mert az ön- kormányzat költségvetési biz­tonságán túl Önnek is érdeke, hogy felelőtlen, értelmezéseken alapuló, komoly mértékű köte­lezettségvállalások ne történje­nek”. ■ SZ. I. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. október 15-én: £3 €/ Ft 278,73-1,75 Ft £j $/Ft 215,22-1,20 Ft CHF/Ft 230,60-1,55 Ft Sí €/$ 1,2948-0,0002 USD BÉT-áruszekció (forinytonna, io. 15.) Új elszámolás ár Malmi búza________2012. dec. 67 500 Takarmánybúza 2012. dec. 67 500 Takarmánykukorica 2012. dec. 67 000 Olajnapraforgó________2012. nov. 65 000 Takarmánybúza 2012. nov, 65 000 Takarmánykukorica 2012. dec. 65 500 Olajnapraforgó 2012. okt. 133 000 Olajnapraforgó 2012. okt. 133000 Malmi búza_____ 2012. nov. 127000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE * I 4 < 4 1

Next

/
Thumbnails
Contents