Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-15 / 242. szám

2012. OKTÓBER 15., HÉTFŐ TISZA-TO 5 Ma már csak néhány téglafal jelzi a régi település helyét - mutatja Kis Imre, aki gyermekkorában még száraz lábbal járta a térséget Elsüllyedt világ a tóban óhalász Már csak néhány téglafal jelzi a település helyét Önellátásra, takarékosságra törekszik Tiszaörs gazdálkodnak A legtöbb kis­településen komoly összegeket emészt fel a szociális konyha működtetése. Ezért aztán az önkormányzatok a lehetősé­gekhez mérten próbálnak mi­nél ésszerűbben gazdálkodni. Tiszaörsön ezt úgy oldják meg, hogy amit lehet, megtermelnek a konyhára valóból.- Megvásároltunk száz darab tojójércét, s az általuk megtermelt napi hetven-nyolc- van tojás egy része a kony­hára kerül, egy része pedig a száraztészta készítőkhöz - mondta el Bodonné Gyöngy Erika, a község polgármes­tere. - Ennek köszönhetően ebben az évben a konyhánk már kizárólag saját készítésű száraztésztát használ az éte­lek elkészítésénél. A konyhai szolgáltatást igénybe vevők körében nemrégiben végez­tünk egy felmérést. Ennek eredménye szerint a helyi la­kosok szívesen veszik, hogy saját magunk állítjuk elő az alapanyagokat. Ráadásul mindez munkát is biztosít, hi­szen öt asszony készíti a szá­raztésztát. Mindez kiegészül Tiszaörsön egy civil szervezet, a Kertba­rátok Köre tevékenységével. Tagjai ugyanis kis parcellákon gyógynövényeket neveltek, na­gyobb részben pedig kertészeti munka folyt. A kertészek nem­csak megtermelték a zöldsége­ket, de nagy szerepük volt a téli savanyúságok elkészíté­sében, ők főzték a lekvárt, a paradicsomot és készítettek lecsót is. A 200 adagos önkor­mányzati konyhát így szinte teljesen ellátták zöldségnövé­nyekkel és savanyúsággal. ■ Kővári Erzsébet gondozza a nyulakat Eldugott, varázslatos világ tárul a szemünk elé a Tisza- tó Sarudi és Poroszlói me­dencéjének találkozásánál. Egykor tiszai halászok lak­helye volt, mostanra vízjárta vidékké vált. Szilvási Zsuzsa- Ma már csupán néhány téglafal jelzi, hogy egykor élő település volt itt - meséli Kis Imre, aki rendszeresen vezet csónaktúrákat Tiszaörvényből Óhalászra.' Most a háborítatlan őszi tájban kalauzol bennün­ket a különös vidékre. Ő maga gyermekkorában még száraz lábbal járta a mai tározó terüle­tét, az egykori halászfalu azon­ban már akkor is jórészt lakat­lan volt.- Legtovább a több mint száz esztendeje épült vadászház és a hozzá tartozó gazdasági épü­let állt. Aztán szép lassan azo­kat is széthordták a környékbe­liek. Manapság legfeljebb vad­disznócsapásokat találunk azo­kon a területeken, amelyeket még nem vett birtokba a víz. No meg a túraútvonalat, ame­lyeket a kíváncsi turisták szá­mára alakítottunk ki. Néhány éve például egy régész járt itt a családjával, neki annak ide­jén itt éltek az ősei, s most fel akarta deríteni a maradványo­kat - teszi hozzá. Óhalásznak ugyanis sajátos szomorú története van. Százhar­minc esztendeje borult végleg csönd az egykori szolgáltató fa­lura, amely már az Árpád-kor­ban is hallal látta el a poroszlói fejedelmi udvart. A vándorhalá­szok által alapított, s időről időre vízzel elöntött település igazi ka­tasztrófáját az 1876-os nagy je­ges árvíz jelentette, amely után Az egykori temetőben áll a kereszt csak három lakható ház ma­radt. Ezért a szatmári püspök öt kilométerrel odébb, a Tisza biztonságosabbnak tűnő part­jánál jelölt számukra helyet, az óhalásziak pedig új életet kezd­tek Lőrincfalvaként. Az elöntött falu térségét ha­talmas, százados fák övezik, a víz kristálytiszta, nagyon mély, szinte feketének tűnik. A régvolt településre ma már csak egy-egy név emlékeztet, mint Óhalászi holtág vagy Ó- halászi medence, bár a kilátó mögötti területen, melyet Óha­lászi temetőnek neveznek, még A tisza-tó létrehozása előtt a sarudi öböl közel 100 hektá­ros területén állatokat legeltet­tek, a gátőrház romjain pihen­ni is lehetett. A helyiek az 1848-as keresztet és környékét úgy emlegették: a régi falu­hely, a tiszai emberek szomo­rú meséje. Előbb a Füzesabo­nyi Állami Gazdaság és a Kö­zép-tiszai Vízügyi Igazgatóság állíttatta helyre az 1848-as szabadságharc emlékére ké­szült kereszt talapzatát, s he­mindig lehet találni a bozótos- ban-nádasban egy-egy fejfát.- A Tisza-tó jelenlegi terü­lete mindig is vízjárta, lápos, mocsaras vidék volt. A folyó holtágai mellett kubikgödrök, vízmosások tarkították, itt kacskaringózott a Tiszából ki­váló, s annak mellékágaként 30 kilométeren át, Sarud és Tiszanána alatt tekergő Kis-Ti- sza is - magyarázza túrave­zetőnk, miközben visszaszál- lunk a csónakba. - A tározó kialakításával tehát gyakorla­tilag csak visszavette a folyó a saját területét. lyezett itt el vízálló vaskeresz­tet, majd Újlőrincfalva és a KÖTIVÍZ1G közösen álmodtak ide zarándokhelyet. A partsza­kasztól utat vágtak a keresz­tig, ahol tisztást takarítottak ki, padokat, lócákat helyeztek el. Óhalász megmentői turisz­tikai-információs táblát állítot­tak fel, amelyen olvasható a faluhely története. Ez jelzi, hogy a helyiek nem felejtették el gyökereiket. Újlőrincfalván pedig ma emlékoszlop áll. HÍRSÁV Romlott Sarudon a közbiztonság a helyiek kezdeményezésé­re tartottak közbiztonsági fórumot Sarudon. A rendőri vezetés felé jelezték: szerintük romlott a faluban a közbiz­tonság, nőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma és megfogalmazták azt is: nem jó félelemben élni. A közbiz­tonsági fórumon elhangzott, hogy a rendőrségi statiszti­kák ezt nem támasztják alá. Ugyanakkor igaz, hogy az elmúlt fél évben 80 bűncse­lekmény történt, melyből 15 a felderített eset és 22 gyanú­sított ellen indult eljárás. S uit a tiszaörsi us templom ÜNNEPI SZENTMISÉN áldja meg Palánki Ferenc, az Egri Egyházmegye segédpüspöke a tiszaörsi katolikus temp­lomot október 21-én. A két esztendővel ezelőtti villám- csapás következtében jelen­tős kár érte a 230 esztendős Sarlós Boldogasszony temp­lomot, a mostani felújítás során azonban megtörtént többek között a tetőszerkezet teljes cseréje, visszakerült a helyére a régi kereszt, illetve új lépcső és akadálymentes feljárat készült. Elkészült a faragott kun kapu igazi kun kapu díszíti Czupp Pál kunhegyesi fafaragó kunsági kiállítóházát. A népi iparművész több mint két­száz órát dolgozott a saját kezűleg készített, díszített és felállított bejáraton, amely így már méltó körülménye­ket biztosít a különleges gyűjteménynek. Kun kapu fogadja az érkezőket Kereszt áll a víz alá került falu helyén Szűcs Imre ma már újra korongozhat fazekasság Százszor is befejezte a munkát, mire sor került a műtétre Újabb kerékpárutak épülhetnek a térségben Szigorú kényszerpihenőre ítél­ték az elmúlt hónapokban a ti­szafüredi Szűcs Imrét, napjaink egyik legmeghatározóbb népi iparművész fazekasegyénisé­gét. Komoly szívműtéten esett ugyanis keresztül nemrégiben, amely után hosszas rehabilitá­ciós időszak következett. A na­pokban kezdett újra dolgozni, s ahogy mondja, már nagyon hiányzott neki a munka.- Szerencsére magán a mű­téten viszonylag könnyen túl­estem, inkább az azt megelőző .várakozás volt megterhelő szá­momra - mondja. - Hónapról hónapra tolódott az operáció időpontja, így azután százszor is „befejeztem” a munkát, hi­szen a még felvett megrende­léseket természetesen be akar­tam fejezni. Mostantól azonban újra tel­jes erőbedobással gyúrhatja az agyagot a füredi fazekas, aki lassan öt évtizede már, hogy a korong mellett tölti nap­jait. Egykor a karcagi Kántor Sándor - mindmáig egyetlen Kossuth-díjas, világhírű faze­kasunk - műhelyében sajátí­totta el a mesterség fortélyait, s a hetvenes években nyitotta meg műhelyét Tiszafüreden. | Akkor kötelezte el magát a fü- I redi fazekashagyományok | megőrzése mellett, s azóta már í lányaival közösen készíti a jel- I legzetes Szűcs-kerámiákat. ■ Szűcs Imre a napokban kezdett újra dolgozni a fazekasműhelyben kerékpár Már korábban fel­merült a gondolat, hogy a Ti­sza-tó, illetve a Hortobágy térségét, mint külön turiszti­kai régióhoz tartozó kedvelt úti célt, de közvetlenül egy­máshoz kapcsoló­dó területet érde­mes lenne közös idegenforgalmi célpontként kínál­ni a térségbe érke­zőknek. Az elmúlt hónapokban ezért a turizmusban érin­tett szervezetek képviselői egyeztetéseket tartottak egy ökoturisztikai mintaprojekt létrehozásáról. Úgy vélték, a fejlesztés első lépése a ke­rékpáros elérhetőség javítása. A Nemzeti Fejlesztési Kor­mánybizottság harmincnégy új kiemelt turisztikai beru­házás támogatását bírálta el kedvezően nemrégiben. A kiválasztott idegenforgalmi fejlesztések, me­lyek a Tisza-tavat is érintik: a Ti­sza-tó és a Horto­bágy közötti kerékpárút ki­építése, a Tisza-tó kerékpáros körgyűrű megvalósítására, a Poroszló és a Tisza-híd közöt­ti kerékpárút kiépítése, a Ti­sza-tó kerékpáros körgyűrű Észak-Magyarországi szaka­szának megvalósítása. ■ ■ A kerékpárutak építése elősegíti a fejlesztést a Tisza-tó körül.

Next

/
Thumbnails
Contents