Új Néplap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-11 / 239. szám

2012. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 7 Nem lesz olcsóbb a kukorica terméseredmények Ellátási zavarok nem lesznek, de készletcsökkenés várható Kukoricahiánytól nem kell tartani, de a készletek csök­kenésétől igen. A szűkös kukoricatermés az egész világon érezteti hatását: in­gadozó, de magas árakra kell számítani. Braunmüller Lajos „Idehaza a termésbecslésnek megfelelő mennyiségű kuko­ricára számítunk” - jelentette ki lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátet­te: „a betakarítás közel 70 szá­zalékával kész vagyunk, a ter­mésátlag 3,7 és 3,8 tonna körül alakul hektáronként. Az 1,2 millió hektárnyi termőterületet tekintve kijelenthetjük, hogy meglesz a négymillió tonna , az idén”. Vancsura emlékezte­tett: „májusban és június ele­jén még 8 millió tonna körüli terméseredményt becsültünk, ennek a várakozásnak tehát csupán a fele valósul meg”. Az elnök azonban úgy lát­ja, országos hiány így sem fog fellépni. „A kukoricatermés így is elegendő lesz, javarészt azért, mert már nagyon kevés haszonállat van Magyarorszá­gon. Emellett természetesen jóval kevesebbet tudunk majd exportálni a korábbi évekkel összehasonlítva. A legnagyobb probjéma ott lép fel, ahol a ter­er •wtmovon n 3 £ A kukorica terméseredménye (ezer tonna) * Becslés. VfrGRAFIKA FORRÁS: KSH, VG-BECSLÉS melő kukoricája kiszáradt, ugyanakkor állatai vannak. Az aszályos, ám állatállomány­ban gazdag területeken lesz országon belül a legdrágább a kukorica.” Vancsura a globális helyzetet értékelve kijelentette: „ahhoz, hogy komoly hiány alakuljon ki, az északi és a déli félte­kén egyszerre kellene komoly gondnak adódnia, ez most csak az északi féltekére igaz. A kész­letek átmeneti csökkenésére azonban fel kell készülni. Egy ilyen helyzetben a magyar ter­melőknek is a világgal kellene versenyezniük a gabonaigény kielégítésére, azonban az 1200 hektáros termőterületek eh­hez túl kicsik” - utalt az elnök a földtörvény tervezetében fog­lalt limitre, melyen felül nem lehet állami földet bérelni. Moszkva: nincs olyan nagy baj OROSZORSZÁG GABONATERME­LÉSE idén elérheti a 71 millió tonnát - közölte kedden az or­szág mezőgazdasági miniszte­re. Nyikolaj Fjodorov hozzátet­te: „ahogy a betakarítás halad előre, egyre kedvezőbb trende- u----------- ' ' ■»'■■■■■■i -ii.I .1.. két tapasztalunk”. A végső ered­mény így várhatóan kevéssel marad csak el az orosz agrár­tárca által korábban becsült ér­téktől. A tárca az idei exportcélt 10-14 millió tonna környékén hqfámta meg. iu ,A1J ..... .....*....................-U,| I .rnotovsovnism jgsw Uran ,bj rnocji;ö>h',';ö! két éve az akkori gyenge ter­més miatt Moszkva exporttilal­mat rendelt el, amely pánikot okozott a piacokon. Orosz illeté­kesek az elmúlt hetekben több­ször is hangsúlyozták: idén szó semdqhet eypQrttilalomrólUj----- —■ n ilil—»----*■-------­rdaonoloigom ; 1 ddö Vancsura József kijelentette: „az árak jelenleg nagyon vola- tilisek, a kukorica nem drágul a csillagos égig. Áremelkedés idehaza csak a forintgyengülés miatt lehet, számottevő árcsök­kenés nem várható”. „Vannak országok, ahol sú­lyosan károsodott a termés, és Magyarországot is rosszul érin­tette az aszály. Sokáig remény­kedtünk, hogy jobb lesz a ku­koricatermés annál, ami most várható" - nyilatkozta a Vi­lággazdaságnak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Keres­kedők Szövetségének főtitkára hozzátette: „a betakarítás elő­rehaladtával némileg javultak az átlagos terméshozamok, ám az most is csak a 3,8 tonnát éri el hektáronként. így az ország idei kukoricatermése valahol 4 és 4,5 millió tonna között ala­kul majd.” Pótsa elmondta: „az Egyesült Államok nagy kiesése miatt a világ termésmennyisége ki­sebb lesz, de ez nem akkora, hogy katasztrofális gondokat okőzzon. Tavaly 875 millió ton­na volt a globális össztermés, ma 833-840 millió tonnát vár­nak. Ami az árakat illeti, úgy látja: azok a korábbi félelmek miatt emelkedtek, most inga­dozik. A kukorica ugyanakkor így is drága marad. Valószínű­síthető, hogy 70 ezer forint alatt lesz tonnája. Közös káralap kellene az államosított kórházaknak kártérítés Az államosított kórházak épület-, vagyon- és gépjármű-biztosításaira várha­tóan még az idén központi köz- beszerzést írnak ki - értesült a Világgazdaság. A kórházak számára a legnagyobb tételt je­lentő és a legtöbb aggályt felve­tő intézményi felelősségbiztosí­tásoknál ez azonban nem jöhet szóba, mert a műhibaügyek elszaporodása miatt mára gya­korlatilag mono­polhelyzet alakult ki ezen a piacon: az Allianz biztosít­ja a kórházak dön­tő többségét, míg a Generali-Provi- dencia kevesebb, mint 10 kór­házat visz. Az üzletág biztosítói szemmel egyértelműen veszte­séges még akkor is, ha becslé­sek szerint a kilencvenes évek végétől több száz százalékkal emelkedtek az intézmények biztosítási díjai. Ezek a díjak persze nem publikusak, ám azt a Magyar Kórházszövetség elnöke is megerősíti: a nagyobb intézmé­nyek esetében többmilliós tétel a felelősségbiztosítás. A törvé­nyi előírások ellenére nincs is minden magyar kórháznak fo­lyamatos felelősségbiztosítása, holott enélkül elvileg nem is működhetnének - mondja Rácz Jenő. Ennek az az oka, hogy a biz­tosítási díjat éppúgy, mint az el­veszített kártérítések összegét abból a pénzből kell kigazdál­kodni, amit a működtetésre kap a kórház. Márpedig a kár­térítések nagyságrendjét sem­mi sem korlátozza, a bíróság belátására van bízva, mekkora összeget ítél meg az alperesek­nek. Márpedig ez a biztosítók számára is kiszámíthatatlan kockázatot jelent. Ezért is javasolta a Kórház- szövetség már évekkel ezelőtt, hogy a felelősségbiztosítás he­lyett az intézmények, illetve tu­lajdonosaik hozzanak létre egy közös káralapot, és ebből fizes­sék a - törvényben limitált - kártérí­téseket. Rácz Jenő szerint az államo­sítással egy ilyen konstrukció ki­dolgozására most igazán jó lehetőség kínálkozik, hiszen nem kell többtucatnyi tulajdonosnak egyezkednie. Ezzel elkerülhető lenne az a je­lenlegi gyakorlat is, miszerint a biztosító nem csak az átvál­lalt kártérítés összegét maxi­málja (általában 5-10 millió fo­rintban), de azt is kiköti, hogy évente, mondjuk, legfeljebb két vesztes pernél hajlandó helyt­állni. ■ H. É. Biztosítók díjbevétele (első fél év, milliárd forint) ■ A műhibaperek miatt nincs üzlet az egészségügyi intézmények biztosításában. 3 hónapra 2325 Ft helyett csak 1650 Ft-ért! INTELLIGENCIA Mennyire Ismerik a nyelvünket? KULTÚRÁK Emberek és kutyák együttélése EVOLÚCIÓ Mennyi farkas maradt kedvenceinkben’ Votum Kubai válság Ismerje meg Ön is a tudomány világát! Megyei napilap elöf tetőként tesztelje tudományos-ismeretterjesztő magazinunkat: Most 1250 Ft-ért f feethet elő három hónapra a GEO-ra! Telefonáljon munkanapokon 8-16 óráig, és így 775 Ft/magazin ár helyett megjelenésenként 550 Ft-ért olvashatja kedvenc magazinját! Ajánlatunk 2012. október 31-ig érvényes. Előfketési ajánlatunk kizárólag az adott megyei napilap terjesztési területén lakéhellyel/tartézkodásl hellyel rendelkező elöf hetük által vehető Igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklédjén a 06-40-510-510 telefonszámon. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik igénybe, akiknek az elét hetest megelőző 3 hónapon belül a megadott eléfhetél személyes adatokkal és/vagy elét hetési elmen nem volt érvényes, az ajánlatban feltüntetett magazin elöf hetese. A díjf hetest követé hónapban megjelenő első lapszámtól kézbesítjük Önnek magazinunkat. Az eléf hetesre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfhetői Üzletszabályzatban találja a www.aslapok.hu oldalon. Akclékéd: 2020 Rendelje meg! 06-40-510-510 Megköszönjük, hogy előfizetőnk! MT: gyenge kereslet tompítja a sokkot a monetáris Tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi, szep­tember 25-ei kamatdöntő ülésén is - derül ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből. Az alapkamat 6,75 százalé­kos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnö- ke: Simor András, Király Jú­lia és Karvalits Ferenc, míg 6,5 százalékra csökkenté­sére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György. Utóbbiak szerint a potenciá­lis növekedés lassulása elle­nére a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfeles­leg jellemzi. A gyenge belső kereslet emiatt érdemben tompítja a költségsokkok inf­lációs hatását. Policy Agenda: stagnál a kkv-szektor A kis- és középvállalkozások (kkv) vezetői szerint még várat magára a gazdaság fel­lendülése, ezt mutatja az OTP KKV negyedik negyedévi konjunktúraindexe, mely 42,2 százalékon áll - derül ki a Policy Agenda és az OTP Bank felméréséből. Az index jelenlegi értéke pontosan megegyezik az egy évvel ezelőtt mért negyedéves ér­tékkel, és alacsonyabb a 2012 harmadik negyedévében mért 43,4 százaléknál. A 800 cég megkérdezésével szep­tember második felében ké­szült felmérés szerint a cég­vezetők 60 százaléka arra számít, hogy a következő fél évben romlani fog a magyar gazdaság helyzete. Az előző negyedévben 56 százalék volt az így gondolkodók aránya. Kopint-Tárki: 2005-ös szinten a GDP Palócz Éva A magyar gazdaság telje­sítménye 2012-ben a 2005. évivel lesz azonos - mondta Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója elmond­ta: a társaság rontva korábbi előrejelzését úgy látja, a GDP az idén 1,2 százalékkal csök­kenhet a korábban várt egy százalék helyett, míg jövőre 0,5 százalékkal nő az előző prognózisban közölt 0,7 szá­zalékos növekedéssel szem­ben. A kutató megismételte júliusi javaslatát: a jövő évre tervezett szuperbruttó kive­zetését érdemes lenne elha­lasztani. Ez a lépés - a leg­alább havi 215 ezer forintot keresők szuperbruttójának megtartása - 107 milliárd forint költségvetési többlet- bevételt jelentene.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents