Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-28 / 228. szám

2012. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK MOZAIK A Holdat nézte gyanús fénynek a hegyre mászó angol rendőr Gyanús fényt észlelt éjszakai őrjáratán egy rendőr Nagy-Bri- tanniában, a „nyomozást” köve­tően azonban csak a Holdat fe­dezte fel - írja az MTI. A rend­őr, miután egy worcestershire-i hegylánc tetején meglátta a fényt, rádióján beszámolt róla a kapitányságnak, és elindult ki­nyomozni a fény eredetét. Azt hitte, hogy illegális pász­torórán kaphat egy párt, mivel a hegy vonulat közismerten népszerű a szabadtéri szexet kedvelők körében. A fény­forrást egy autó lámpáinak vélő rendőr húszperces kap- tatás után jött csak rá, hogy a Hold fénye csalta meg. Az eset egyébként még augusztus végén történt, a legutóbbi teli­holdas éjszakán. A fény által félrevezetett járőr a rádióján szólt be a ka­pitányságra, hogy meglelte a fényforrást. Korábban azt is jelezte, hogy egyedül vág ne­ki a hegynek, ezért erősítésre lehet szüksége, ezt is le kellett fújnia. A kollégái el is kezdték ug­ratni, már másnap reggel egy farkasember képét ragasztotta valaki az öltözőszekrényére. ■ Kocsmába mennek nézőket szerezni a soproni színészek Kocsmaszínházi rögtönzésso­rozatot indít a Soproni Petőfi Színház, először pénteken este adják elő A bor dicsérete című darabot a történelmi belváros egyik sörözőjében. A szín­ház célja végigjárni a város vendéglátóhelyeit és ingyenes előadásokkal népszerűsíteni a színházat, a verseket, a dalokat és az irodalmat. A művészek a különleges kocsmaszínházi esteken várat­lanul állítanak be a vendéglátó egységekbe, előzetesen meg sem hirdetik az estjeiket. A vendégek tehát csak ott szem­besülnek azzal, hogy egy előt­tük születő színházi produkció részesei lehetnek. Cserébe csupán annyit kérnek a művé­szek, hogy a színház előadá­sainak szórólapját fogadják el a kocsmák, éttermek, sörözők. ■ Szélesre táruló laborajtók kíváncsiság Hétköznapi nyelven szólnak a tudományról országszerte A tudomány és a technika csodái mögött hétköznapi emberek állnak - a Kutatók Éjszakája pedig hozzájuk engedi közel az érdeklődő civileket.. Nógrádi László Már hétéves hagyomány, hogy elsősorban a pályaválasztáson gondolkodó fiatalokat meg­szólítva fesztivált népszerűsít a tudományt. A Kutatók Éjsza­kája Magyarország egyik legje­lentősebb kutatás-fejlesztéssel foglalkozó eseménysorozata - közölték a rendezvénysorozat szervezői, akik úgy fogalmaz­tak: ez a péntek éjszaka a szen­vedélyesen kíváncsiaké. Ez valóban nem tudományos konferencia, ahol a fehér kö­penyesek a beavatottak maga- biztosságával dobálózhatnak misztikus kifejezésekkel. Ép­pen ellenkezőleg, az ország mintegy hatvan helyszínén zajló kampányszerű tudomá­nyos ismeretterjesztés a kívül­állókat engedi be a laboratóriu­mokba és előadótermekbe. A kicsik és nagyok személyesen találkozhatnak a kutatókkal, kipróbálhatják eszközeiket, megcsodálhatják találmányai­kat, és úgy általában élvezhetik a tudományosan szórakoztató légkört előadások, vetélkedők és kiállítások keretében. A kémcsővel és mikroszkó­pokkal matató labortúrák kor­A tudomány szentélyeiben ezúttal a hétköznapi érdeklődők is betekintést kapnak a felfedezések világába látozott létszámúak, de talán ma sem késő átnézni a kíná­latot a www.kutatokejszakaja. hu címen. Ott találhatók meg a szinte korlátlan létszámmal működő programok is - az ar­borétumlátogatástól a távcsö­ves megfigyeléseken át a régé­szeti előadásokig. A helyszíneken mindenhol szakértők osztják meg tudásuk legjavát, de jó eséllyel a komoly kutatások derűsebb pillana- tiról is sztorizgatnak. Szóval nemcsak az derül ki ma este, hogyan lehet az emberből tu­dós, de az is, hogy a tudós is ember. A kutatás-fejlesztés ráfordításai Magyarországon Kutatási és kísérleti fejlesztési ráfordítások a bruttó hazai termék (GDP) százalékában FORRÁS: MTI Súlyos beteg Emanuelle megfórmálója szexszimbólum A hatvanéves színésznő sosem vetkőzhette le a szerepet Aligha örömteli Sylvia Kristel hatvanadik születésnapja, a hol­land színésznő ugyanis pár hete szélütéssel került kórházba, ál­lapota orvosai szerint súlyos. A múlt század hetvenes és nyolc­vanas éveiben taroló Emanuel- le-filmek főszereplőjének egész­sége már évekkel ezelőtt meg­romlott, gége- és tüdőrákkal is meg kellett küzdenie. A minden idők leghíresebb „művészi erotikus”, filmjeinek tartott érzéki kalandok sztárja sosem gazdagodott meg. Önélet­Sylvia Kristel Emanuelle-ként... ...és civilben, a közelmúltban rajzi könyvében elárulta: a korai siker tönkretette a magánéletét, képtelen volt normális kapcso­latra és kokainfüggő lett, elhi­bázott szerződései miatt alig ré­szesült a filmek dollármilliókat jelentő hasznából. Sylvia Kristel a forróvérű nő szerepétől sosem tudott megsza­badulni: később is szinte csak olyan erotikus filmekben kínál­tak neki munkát, mint a Lady Chatterley szeretője, vagy a Ma­ta Hari életét szintén rengeteg szexjelenettel feldolgozó mozi. ■ POÉNPERCEK Német tudósok ötvenmé- teres mélységben találnak egy rézdarabot. Összeül a tudósok és pr-osok egy cso­portja, majd bejelentik, hogy a németek 10 ezer évvel ez­előtt már telefonhálózattal rendelkeztek. Az angol országimázs köz­pont ezt hallva összehív egy válságstábot, majd kikül- denek egy kutatócsoportot Közép-Angliába. Leásnak 100 méter mélyre, és talál­nak egy üvegdarabot. Hama­rosan büszkén bejelentik, hogy 20 ezer évvel ezelőtt a briteknek már optikai kábel- hálózatuk volt. Az ír tudósok is nekilátnak, leásnak 200 méterre, de nem találnak semmit. Ha­marosan bejelentik: 35 ezer évvel ezelőtt az íreknek már mobiltelefonhálózata volt. ■ Csörög a telefon az éjszakai orvosi ügyeletén:- Doktor úr, nagyon fáj a lá­bam, azt hiszem, eltört. Mit tudna tanácsolni, mit csinál­jak vele?- Szerintem sántítson... Triplán nyertes a babában is erős norvég család Az elmúlt hat év alatt három­szor is nyert nagy összeget egy norvég család a lottón, legutóbb a múlt héten. Össz- nyereményük immár 800 millió forintnak megfelelő norvég korona fölé emelke­dett - írja az MTI. A sorozatot az apa, Leif Oksnes kezdte 4,1 millió norvég koronával. Utána kö­vetkezett Hege Jeanette nevű lánya, aki ráduplázott apja lottóbevételére: 8,2 millió koronát nyert. A múlt héten húga, Törd még erre is rálici­tálva összesen 12 millió koro­nával gyarapította a családi vagyont. A sorozat érdekessége, hogy kétszer épp születésna­pon nyertek Oksnesék. Mind a kétszer Hege Jeanette szült, így a család duplán örülhe­tett. A harmadik nyeremény idején ugyan még csak terhes volt, de a többi családtag sze­rint érdemes lenne még né­hány „szerencsehozó” babát vállalnia... ■ Hosszú útra vállalkozott a Mars-járó kutatórobot A marsi kőzet első vizsgálatát végezte el a Curiosity, majd az eddigi leghosszabb „menetelés­be” fogott - írja az MTI. Az el­múlt néhány napot a Mars-járó egy szokatlan, 25 centiméter magas, piramis alakú képződ­mény vizsgálatával töltötte. A Mars-járó itt kipróbálta az anyag elemzésére szolgáló be­rendezéseit és a nagyítós fény- képezőjét. A vizsgálatok végeztével a Curiosity egy 42 méteres útsza­kasz megtételére, a leszállása óta a leghosszabb napi távjára vállalkozott. A Mars-járó jelen­leg az úgynevezett Glenerg-pont felé tart, amely körülbelül 400 méterre van a landolás helyétől, a hétfői szakasz előtt körülbelül a teljes út felét tette meg. A Glenerg-pontnál három kü­lönféle anyagféleség találkozik, itt végzi majd el az első fúráso­kat és mintavételeket a Mars-já­ró, amelynek a Gale-kráter- ben magasodó öt kilométeres Aeolis-hegy az úti célja. A hatkerekű, nukleáris ge­nerátorral működő Curiosity, hivatalos nevén a Marsi Tudo­mányos Laboratórium augusz­tus 6-án landolt a Marson. A 2,5 milliárd dolláros költségű, két földi évre tervezett program célja, hogy kiderítsék: létezhet- tek-e valamikor a Marson mik- robiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. ■ Köztéri művészszauna. A 2008 óta évente megrendezett PLACCC Fesztivál az úgynevezett helyszínspecifikus művészetet igyekszik meg­ismertetni a nagyközönséggel. A formabontó alkotások a városi köz­tereket alakítják kiállítási helyszínné - így került például a Műcsarnok teraszára a cseh H3T Architekti építészcsoport köztéri szaunája Katasztrófával fenyegető atom-tengeralattjarók Ellenőrizhetetlen láncreakció indulhat egy hullámsírba teme­tett szovjet atom-tengeralattjá­ró reaktorában - idézi az MTI az ARD német közszolgálati televízió hírét, amely az orosz környezetvédelmi miniszté­rium egy belső jelentésére hi­vatkozik. Az ARD szerint az 1981-ben a Kara-tengeren elsüllyesz­tett K-27-es jelzésű szovjet atom-tengeralattjáró radioaktív szennyeződést okozhat, mert víz szivárog a meghibásodott reaktorba. A 33 méter mélyen fekvő tengeralattjárót a kör­nyezeti katasztrófa megelőzése céljából legkésőbb 2014-ben ki kell emelni a hullámsírból - áll a szakértői jelentésében, amely szerint „nagyon valószínű”, hogy láncreakció indul be, ha nem emelik ki a fűtőelemeket. Az orosz hatóságok nyilváno­san csak lehetséges veszélyről beszélnek. Az ilyen roncsok nem szá­mítanak ritkaságnak: az USA haditengerészete eddig két, a Szovjetunió és Oroszország hat nukleáris meghajtású tenger­alattjárót veszített el a tenge­reken. Közülük legalább kettő atomfegyverekkel is fel volt fegyverezve - ezek plutónium­tartalma vagy a reaktorok dú­sított uránja beszennyezheti és évszázadokra halászatra alkal­matlanná teheti a tengert. ■

Next

/
Thumbnails
Contents