Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-25 / 225. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. SZEPTEMBER 25., KEDD Tizenötször büntették, ezúttal (egyházra ítélték Drágábban adják a termőföldet mezőgazdaság Térségünk továbbra is az élen jár az adásvétel tekintetében ÍTÉLET A napokban immár a 15. jogerős büntetését rótták ki H. Pálra. A Szolnoki Törvényszék 2011. novemberében hozta meg legutolsó ügyében az első fokú Ítéletet. A megyei bíróság akkor életveszélyt okozó testi sértés bűntettében, testi sértés vétségében és garázdaság vétségében találta bűnösnek a férfit. A másod fokon eljáró Debreceni ítélőtábla dr. Elek Margit vezette büntetőtanácsa a minősítést helyben hagyta, azonban a büntetési tételeket súlyosbította. H. Pál még 2010. márciusában Szolnokon, egy hajléktalanszálló előtt, erősen ittas állapotban szóváltásba keveredett Sz. Jánossal, akit úgy megvert, hogy a sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Ezután alig 5 nappal H. Pál egy vendéglátóhely előtt újabb vitába bocsátkozott, alkoholos állapotban újabb balhét keresett. Akkor K. Attillával mentek ölre, de szerencsére ez a sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléssel megúszta a vádlottal való találkozást. A Debreceni ítélőtábla az első fokon kihirdetett 1 év 6 hónap szabadságvesztést és 2 év közügyektől eltiltást 3 év fegyházbüntetésre, a közügyektől eltiltás tartamát pedig 4 évre súlyosbította. ■ M. G. Ujszásznak még idén új jegyzője lesz változás Év végéig kinevezik Újszász új jegyzőjét - közölte a város polgármestere, Molnár Péter. A település képviselő-testü- lete szeptemberi ülésén döntött a poszt megpályáztatásáról. Erre azért volt szükség, mert az eddigi jegyző, Boros Péterné egyéb elfoglaltságaira hivatkozva szeptember 30-ával mondott le a jegyzői posztról, amelyet 2003 óta töltött be. Munkája mellett Borosné társadalmi szerepet is vállalt, tíz éve töltött be különböző tisztségeket a Magyar Köz- tisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szak- szervezetének vezetőségében. Tavasszal az országos szervezet főtitkárának választották. ■ GEDEI SZ. Ugyan az előző évi trendekkel összhangban tavaly is emelkedtek a termőföldek átlagárai, megyénk továbbra is az élmezőnyben foglal helyet a szántóföldek adásvételi forgalmát vizsgálva. Gedei Szilárd Összességében tavaly is bővült a magyar termőföldpiac, egyes megyéken belül azonban óriási különbségek jelentkeznek a termőföldek árainak, illetve forgalmának tekintetében - derül ki az egyik legnagyobb hazai pénzintézet által nemrégiben publikált adatokból. Az OTP Értéktérkép szerint a 2010-es hektáronkénti 526 ezer forintról 567 ezerre nőtt tavaly az eladott termőföldek átlagos ára országos szinten. Egyes térségek adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a helyi adottságok, a művelés típusai nagyban befolyásolták az árak alakulását: a legtöbb helyen a szőlőültetvények bizonyultak a legdrágábbnak - ezek átlagban 1,3 millió forintért kerültek más gazdához. Ehhez képest a réteket, ■ A helyi adottságok, a művelés típusai nagyban befolyásolják az árak alakulását. legelőket mindössze 296 ezres átlagáron adták, a gyümölcsösök azonban szintén meghaladták az 1 millió forintos határt, a szántók pedig átlagban 596 ezer forintért cseréltek gazdát az előző esztendő során. Utóbbi művelési ág tekintetében igen jó mutatókkal sikerült megyénknek kitűnnie. Az adatokból kiderül, hogy a termőföldpiac Szolnok megyében Hiába növekszik folyamatosan a termőföldek átlagára, a megyénkbe!! szántók továbbra is kelendőek. Képünk Illusztráció. „pezseg” a leginkább, megelőzve Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, Nógrád és Zala megyét. Összességében a földeknek több mint két százalékát adták el tavaly megyénkben. A 2010-es adatokhoz képest különösen nagy forgalomváltozás, 30 százalékos növekedés jellemezte a megye középső részét, a Szolnoki és a Törökszentmiklósi kistérségeket. A Jászságban, a Tiszazugban és a Mezőtúri kistérségben azonban csökkenést mutatnak ugyanezek a mutatók.- Valahol teljesen természetesek ezek a változások - kommentálta a vonatkozó számokat Szabó János, aki tavaly vásárolt meg egy kisebb Szolnok melletti szántót az akkori birtoka bővítéseként. - Kevesen vesznek azonban saját használatra földet. A legtöbb adásvétel nem azért történik, mert valaki ki akarja bővíteni az általa művelt területet, hanem sokszor brókercégeken, közvetítőkön keresztül cserélnek tulajdonost a területek. Sok esetben olyan valaki vesz meg egy adott szántót, aki soha nem látott még közelről szántóföldet. Valószínűleg ezek a háttérben zajló üzletek befolyásolják leginkább az adott terület tranzakciós adatait is - világította meg a téma hátterét a saját termőfölddel rendelkező gazdálkodó. Hubai Imre, az újjáalakuló megyei agrárkamara megbízott vezetője szerint azonban például az, hogy a Törökszentmiklósi kistérségben 100-200 ezer forinttal magasabb az átlagár, mint a Jászságban, egyéb okokra is visszavezethető. Ez nemcsak a földalap mennyiségétől, hanem például földrajzi, infrastrukturális, illetve egyéb szempontoktól is függ. A Nagykunságban, vagy éppen Törökszentmiklós környékén sokkal jobb a csaTermőföldekre vonatkozó átlagárak Szolnok megye kistérségeiben Óriási különbségek a megyén belül Kistérség átlagár (2011, Ft/ha)* Jászberényi <450 ezer Szolnoki <450 ezer Törökszentmiklósi 551 ezer - 650 ezer Tiszafüredi <450 ezer Karcagi <450 ezer Mezőtúri 450 ezer - 550 ezer Kunszentmártoni 450 ezer - 550 ezer *Összes termőföld - súlyozott (a művelésre jellemző átlagárak kistérségenként súlyozva az eladott hektárterületekkel) forrás: üj néplap a karcagi és a Tiszafüredi kistérségben csökkentek, a Törökszentmiklósi és a Kunszentmártoni kistérségben azonban több mint húsz százalékkal növekedtek az átlagárak az előző esztendőhöz képest. Beszédes adat, hogy Szolnok megyében Berekfürdő kivételével az összes településen történt legalább tíz, termőföldeket célzó adásvétel. Az árak kialakulásában ráadásul a földek minősége sem elhanyagolható szempont. Például Törökszentmiklós vagy Mesterszállás határában rengeteg 35-40 aranykoronás szántót találhatunk - ezeknek a valóban kiváló minőségű termőföldeknek hektárjaiért akár 1 millió forintot is kifizethetnek. tornázottság, mint például a Jászságban - magyarázta a lapunk által megkérdezett szakember, aki azt is sietett kiemelni, hogy a hazai szántók átlagárai és valódi értékei köszönőviszonyban sincsenek egymással. - A legtöbb esetben az ár, amiért végül gazdát cserél egy darab föld, sokszor csak 30 százalékát teszi ki a szántó valódi értékének. Ráadásul ki tudja, mit hoz a jövő a földmoratórium 2014-es végével. Hosszú távon természetesen az lenne az üdvös, ha azokhoz kerülne a föld, akik valóban gazdálkodni akarnak rajta, nem pedig azokhoz, akik csak gazdasági előnyszerzésre akarják használni - tette hozzá a karcagi Hubai Imre. ■ Ön szerint meg lehet élni ma a mezőgazdaságból? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Meg lehet élni a mezőgazdaságból? megkérdeztük A válaszadók szerint ebben az ágazatban sok tényezőn múlik a siker Megyénkben hét esetben indult eljárás hiányzás miatt HAJBÁNÉ ROSTÁS GIZELLA, Szolnok: - Úgy gondolom, nem lehet megélni manapság a mező- gazdaságból. A nyári aszály elvitt mindent A híradások másból sem álltak, csak abból, hogy elfogytak a gyümölcsök, alig van termés. Véleményem szerint régen sokkal jobban működött a mező- gazdaság. Azt az állapotod kellene visszaállítani. Ehhez pedig szemléletváltás is kellene. DELI JÓZSEF, JÁSZIVÁNY: - Sok minden van hatással arra, hogy a mezőgazdaságból miként lehet megélni. Hogy hogyan alakul egy-egy év termése, az függ többek között a piacoktól, a világgazdasági helyzettől, de az olyan dolgoktól is, mint például az időjárás. A mezőgazdasági ágazatok között egyébként e tekintetben lehetnek különbségek. NAGY-GYÖRGY ISTVÁNNÉ, JÁSZAPÁTI: - Véleményem szerint régebben talán jobban meg lehetett élni a mezőgazdaságból. Ma már túl sok a külföldi termék a piacon, amelyek a legtöbb esetben kiszorítják a magyar termelők áruit. Túl sok a törvényi előírás, szabályozás a különböző ágazatokban, amelyek követése tovább drágítja a termelést. PATAKI BÉLA, SZOLNOK: - Úgy vélem, meg lehet élni a mezőgazdaságból, de csak kellő szakértelemmel. Véleményem szerint régen valahogy jobban működöd a mezőgazdaság. Az is baj, hogy a külföldi árut nagy mennyiségben hozzák Magyarországra, ahelyett, hogy a magyar árut adnánk el. Továbbá nagyobb támogatás kellene a gazdáknak és akkor jobban megélnének. oktatás Bevált az iskoláztatási támogatás megvonása azon családoktól, akiknek a gyermekei kerülik az oktatási intézményeket. Ezt állította a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár annak kapcsán, hogy szigorodtak az iskolai hiányzásokkal kapcsolatos szabályok.- Jelenleg a megyénkben ötven óra hiányzás miatt hét esetben indult meg az eljárás- tájékoztatott Korim Éva, a megyei kormányhivatal sajtófőnöke. - Tíz órát meghaladó hiányzás esetében jelzés negyven esetben történt. Az adatokat negyedévente összesítik, ezután kapja meg azt a Szociális és Gyámhivatal - mondta. Az eddigi rendelkezések szerint ötven óra igazolatlan hiányzást követően felfüggesztették a családi pótlék folyósítását, a módosítás szerint pedig szüneteltetik az érintett családoknak adott támogatást. Ez azt jelenti, hogy minden ötvenórás hiányzást felhalmozó diák esetén a következő 3 hónapban felülvizsgálják. Ha ennek során megállapítják, hogy ismét jár iskolába, akkor újra elkezdik folyósítani utána a juttatást. Ezek a családok tehát három hónapig biztosan nem kapnak iskoláztatási támogatást. ■ B. B. ■ Tíz órát meghaladó hiányzás miatt 40 jelzés történt. * I k i
