Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-24 / 224. szám

2012. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nincsen felszentelt papja Földvárnak jelenleg nincsen és a kö­zeljövőben várhatóan nem is lesz helyben lakó papja Tiszaföldvárnak és környé­kének, de a római katolikus plébánia megmarad a tele­pülésen. Az eddig lelkipász­torként ott dolgozó Tamási József atyát még augusztus elején Kartalra helyezte a Váci Püspökség, azóta egy új plébániavezető él Föld­váron, aki viszont nincs felszentelve. A vasárnapi szentmiséket egy, a Püspök­ségtől rendszeresen leutazó pap tartja. ■ J. ZS. Az új ügyésszel elégedettebbek a ceglédi Városi Ügyészség vezetőjévé nevezték ki szep­tember 1-jével dr. Göblyös Pétert, a Kecskeméti Városi Ügyészség munkatársát, aki rendkívül fontosnak tartja, hogy a bűnözők minél hama­rabb kapják meg büntetésü­ket. Ez jó hír az abonyiaknak, akik a korábbi vezetőért nem rajongtak túzottan. Abony lakossága jó pár hónappal ezelőtt békésen, több ezer alá­írással demonstrált a ceglédi ügyészség előtt, mert Nagy Ágnes tevékenységével nem voltak megelégedve - írta a Miabonyunk.hu. ■ T. A. Pontszerző helyen végzett a jász fejtő A SZABADSZÁLLÁSI hét végi kétnapos országos kereszt­rejtvényfejtő verseny első napi - egyéni versenyén- négy kategóriában 84 fő vett részt. A jászapáti városi könyvtár rejtvényfejtő klub­ját Fodor István Ferenc jász- jákóhalmi tag képviselte, aki saját kategóriájában a pont­szerző ötödik helyet szerezte meg. ■ T. A. Gyalogátkelőt akarnak a temetőnél kellene egy zebra a nagy te­metőhöz, sokan járunk busz- szal és életveszélyes egyik oldalról a másikra átjutni- írta egy olvasó a Miabo­nyunk.hu internetes olda­lon. Egy zebra ára azonban 10 millió forintba is kerülhet a többi kapcsolódó munka miatt. ■ T. A. Akit az ostor megcsapott különleges Hangsebességnél is gyorsabb a vége, ha jól megsuhintják Először szerveztek hazánk­ban karikásostor-világbaj- nokságot. A Bösztörpusztán megrendezett versenyre szá­mos hazai és határainkon túl élő fiatal nevezett be. A meg­méretés harmadik helyezettje a kunszentmártoni Lászlóffy Endre lett. Joó Zsuza- Nem, nem ostorral a ke­zemben születtem - nevet End­re. - Csak három és fél évvel ezelőtt ismerkedtem meg a ka­rikásostorral, akkor még azt sem tudtam, mit kell vele kez­deni. Suhintottam jobbra, csap­tam balra, sehogy nem akart csattanni az ostor - árulja el a fiatalember, majd hozzáteszi, ma már kereken nyolcvan fé­le ostortechnikát sajátított el, mindegyik módszerrel képes megszólaltatni ezt a régi harci eszközt.- Ehhez viszont igen sokat kell gyakorolni. A kunszenti barantások tagja vagyok, edzé­seiken nyílott alkalmam az os­torhasználat elsajátítására és tökéletesítésére - mondja. A világbajnokságon aztán ■ Villámgyorsan kiveszi az erőt az emberből az ostor, komoly állóképesség és vállizom kell hozzá. bizonyíthatott Endre: a verse­nyen nemcsak az ügyesség szá­mított, hanem a pontosság és a gyorsaság is.- A vetélkedés egyik részé­ben a csapásszámot jegyez­ték fel, egy perc alatt legalább hatvanszor kellett csattannia az ostornak, azaz minden má­sodpercben minimum egyszer. Én ennek több mint dupláját tu­dom teljesíteni: két másodperc alatt ötször ad ki hangot az esz­köz. Az ostort érezni kell, nem pusztán tudatosan használni - vallja. Endre elmagyarázza azt is, nem véletlen, hogy a világbaj­nokságon különböző forma­gyakorlatokat, akrobatikus elemeket is be kellett mutat­niuk a versenyzőknek. Régeb­ben ugyanis az ostorral har­coltak: földön vagy lovon. Ak­kor is pontosan célba kellett érnie az ostor végének, ha már Lászlóffy Endre három éve tanulta meg, hogyan kell használni az ostort Túl a hangsebességen is a sudár, azaz az ostorvég a karikás ostor különleges jel­képe az ősi magyar kultúrának. A nomád életmódhoz szokott őseink az állatok terelésére használták, de vadászati, szak­rális célokra is alkalmazták. Igazi harci eszköz is volt, a leg­fontosabb fegyverként tartották számon. Érdekes, hogy a jól és pontosan megsuhintott ostor vége cserdítéskor átlépi a hang­sebességet. Ha a hozzáértő ke­zek meglendítik az ostort, nyelé­ben, szíjában végigvetődik egy hullám, ez okozza az ostorvég, a sudár hihetetlen sebességét. A sudár mozgását lassított fel­vételek segítségével pontosan meg tudták nézni, gyorsaságát le tudták mérni, így hiteles ada­tok bizonyítják azt a bizonyos hangsebességet. a hátuk mögött volt az ellenfél vagy éppen lovon száguldott el mellettük.- A versenyen megnézték, hogyan tudunk például lovon ülve egy asztalon lévő poharat lecsapni. A megméretés legne­hezebb része azonban a párbaj volt: én a döntőben egy nepáli származású sráccal harcoltam. Speciális öltözékünk volt, sisa­kot vettünk fel. Az összecsapás előtt az ostor végére apró mű­anyag golyókat szereltek. Ezek­nek kellett eltalálniuk a mási­kat. Itt sajnos a nepáli fiú volt a jobb - sóhajt Endre. Pedig ő is eleget gyakorolta a harcot, és persze az akroba­tikus elemeket is ismételgette, naponta akár két órán át.- Bizony volt, hogy jól meg­csaptam saját magam, ilyen­kor aztán szakad, hasad a bőr! Előfordult, hogy úgy néztem ki, mint akit kalapáccsal ütöget- tek mindenhol - nevet a fiatal­ember, hozzátéve, nemcsak ve­szélyes ez a sport, hanem igen fárasztó is.- Villámgyorsan kiveszi az erőt az emberből az ostor, ko­moly állóképesség és vállizom kell hozzá - mondja, majd meg­mutatja elismerésre méltó kar­izmai után mutatós ostorgyűj­teményét is.- Ezeknek a nyelét külön az alkarom hosszához szabta az ország legjobb ostorkészítő mestere - mondja. Megtudjuk, a javításra, gondozásra időt kell szánni, mert például egy véletlenül a nedves levegőn^ netán esőben hagyott fegyver akár egy éjszaka alatt úgy be- keményedhet, hogy azt már soha többé nem lehet használ­ni. Fontos az olajjal kenegetés is, hogy a bőr puha maradjon. Endrének van mit zsíroznia: falán tíz ostor függ, ezek közül vesz le kettőt, és egy váratlan ajánlattal áll elő: - Próbálják ki! Rajta! Nem kell biztatni, mi azonnal megragadjuk a nye­let, majd határozott lendület­tel, (hiszen ostorral csapkod­ni mindenki tud) suhintunk egyet. Teljes "siker" koronázza mozdulatunkat, a bőr gyönyö­rűen rátekeredik lábunkra. Úgy tűnik, jobb, ha mindenki megmarad a saját kaptafájá­nál: mi az írásnál és fotózás­nál, Endre pedig kedvenceinél, az ostorainál. árpási sÜffl fm ZOLTÁN A zebra végén és oldalán a minap egy buszsofőr idegességében majdnem kiszállt a vezetőülésből. Történt pedig, hogy a zsúfo­lásig megtelt jármű pilótája egy gyalogos-átkelőhellyel és bicikliúttal terhelt kör­forgalomhoz ért, ahol két hölgy álldogált a járdán. Az udvarias és a nyugat-európai közlekedési morált magáévá tevő „pilóta” megállt, hogy átengedje a zebrán a hölgye­ket. Egyikük neki is vágott, a másik azonban szépen megvárta, amíg társa átér a túloldalra, majd - mintha ki akarna tolni az őszi meleg­ben aszalódó utasokkal - ő is elindult, lassan, komótosan, mint aki tojáson lépked. Nos, az Ikarus vezetőjénél ekkor szakadt el a cérna. a jelenség - mármint az em­lített hölgy viselkedése - saj­nos nem egyedi. Nem repre­zentatív felmérésem szerint a gépkocsivezetők 90-95 százaléka lassít a gyalogátke­lőhely közelében, és udvaria­san átengedi a gyalogosokat, mi több, a zebrán szabályta­lanul átkarikázó bicikliseket is. Ezzel szemben - szintén nem reprezentatív felméré­sem szerint - a gyalogosok közel fele mintha hiányzott volna az általános iskola osz­tályfőnöki óráiról. Azókról, ahol elmondták: „mielőtt az úttestre lépsz, előbb balra, majd jobbra nézz, és ha nem jön jármű, a legrövidebb idő alatt kelj át a túloldalra!” Ez a bizonyos közel ötven száza­lék áll a járdán, és kitartóan jobbra, a messzi távolba néz, mintha arról érkezne a Meg­váltó vagy a lottó ötös. Aztán hátratekinget, mit lehet tud­ni, hátha épp onnan akarja letarolni egy kamion. A zeb­ránál közben sorakoznak az autók, mert a KRESZ, meg a nyugati közlekedési morál... Amiből a végén szentségelés lesz. tudom, nehéz megtanulni közlekedni, de mintha ebben a folyamatban a sokat szidott autósok előbbre tartanának. Jubileumot ünnepeltek a miklósi mozgássérültek évforduló A legfontosabb cél­juk, hogy segítsék, támogassák egymást. Ezt tartják szem előtt a Mozgássérültek Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Egyesület törökszentmiklósi csoportjának tagjai. A civil szervezet éppen harminc esztendővel ezelőtt ala­kult, a három évtizedes jubileu­mot a hét végén ünnepelték meg. A rendezvényen sok szó esett azokról a nehézségekről, me­lyek napjainkban érintik a moz­gásukban korlátozott embere­ket. Természetesen azonban az emlékek is nagy hangsúlyt kaptak, visszatekintettek az elmúlt harminc esztendő prog­ramjaira, kirándulásaira, ese­ményeire. A csoport alapítóinak ajándékkal kedveskedtek, és megemlékeztek azokról, akik már nem lehetnek közöttük. Ajándékokkal kedveskedtek azok a vendégcsoportok is, akik részt vettek az eseményen, az önkormányzat egy tortával lep­te meg a jubilálókat, ők maguk pedig ízletes ebédet főztek a ta­goknak és maguknak. A mozgássérült egyesület tö­rökszentmiklósi csoportjának nevéhez fűződik a Kapocs Alapít­vány létrehozása. A csoport veze­tője, Ladányi Istvánná kiemelte, az alapítvány meglétével tudnak segíteni másokon. Mert - ahogy újra és újra hangsúlyozták -, ez a legfontosabb: összefogni és se­gíteni egymáson. ■ R. Á. Több száz új tag jelentkezett polgárőrnek hatásos védelem Jelentős eredményeket tudhat maga mögött a szervezet- Nagyon sikeresnek mond­ható a megyei kezdeményezé­sű toborzónap - foglalta össze a szombati rendezvénysorozat eredményeit Kolozsi József, a megyei polgárőr szövetség el­nöke Szolnokon, a Vegyiművek sportpályáján tartott rendez­vényen. - A megyében több mint százan léptek be egyetlen nap alatt a polgárőr szövetség­be. Akadtak olyan települések, ahol már reggel sorban álltak a jelentkezők, hogy aláírhassák a belépési nyilatkozatot. Tisza- burán például tizennégy új pol­gárőr lett a toborzást követően- emelte ki a megyei elnök. Az eseményeket más megyei szer­vezetek képviselői is nyomon A hét végén rendezett egyik tagtoborzón sokan beléptek a szervezetbe követték, melynek folyománya­ként Békés megyében is meg­szervezik a toborzást. Kolozsi József kiemelte, egyre bővül a Szomszédok egymásért mozgalom (SZEM) taglétszáma, van olyan megyei település, ahol több mint ezer család tagja a kezdeményezésnek. A közel­múltban az Országos Polgárőr Szövetségtől 1,1 millió forin­tot kapott a megyei szövetség, amelyből vészjelző berendezé­seket vásároltak a Tiszteletet az éveknek, biztonságot az idősek­nek program keretében, amelye­ket szétosztottak. Volt olyan ön- kormányzat, amely kiegészítette ezt, így még többen juthattak hozzá a berendezésekhez. ■

Next

/
Thumbnails
Contents