Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-22 / 223. szám

MOZAIK 11 2012. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT TV-JEGYZET Továbbra sincs szerencsénk van néhány olyan tévémű­sor, amelyek tökéletesen megmutatják, miért is volt olyan szörnyű a magyar televíziózás bó' másfél év­tizeddel ezelőtt. A képzelet­beli szégyenlistán minimum dobogós a Szerencsekerék. Olyan volt az egész, mintha a bécsi Mariahilferstrasse egy az egyben a tévére vándorolt volna: óriási színkavalkád, cápamosolyú műsorvezetők, vállalhatatlan ruhákba kény- szerített játékosok - és olyan feladványok, hogy egy lelke­sebb másodikos is azonnal vágja a megfejtést két más­salhangzó kipörgetése után. Mégis nézte boldog-boldog­talan - talán mert az egészet körüllengte a Nyugat érzése, a burzsoázia diszkrét bája. ma már nincs olyan mesz- sze a Nyugat, a burzsoázia meg pláne nincs, a retro viszont virágzik, így bizo­nyos szempontból érthető volt, hogy feltámad a Sze­rencsekerék. A Story4 már tavaly elkezdte nyomni az új részeket, Árpa Attila és a régi arc, Klausmann Viktor műsorvezetésével azonban csak mérsékelt sikert aratott az új Szerencsekerék, úgy­hogy valószínűleg összeült a válságstáb, és megszületett a megoldás: jöjjön Szulák And­rea! Akivel alapban nincs baj: mivel már rutinos tévés, tudja, merre kell fordulni, ha felvillan a piros fény, és ordenáré nagy parasztságok sem csusszannak ki a száján unos, untalan. Csak hát ez nem az ő műfaja. Itt ugyanis könnyednek kellene lenni, hogy mindenki érezze: azért ez nem halálosan komoly, ez valójában csak egy vicc. Legalábbis egy normális vi­lágban így lenne. ■ F.Z. (SZERENCSEKERÉK, ST0RY4, HÉTKÖZNAPONKÉNT, 19.05) Z — Szulákra bízták a pörgetést Az élhetőbb közlekedésért autómentes nap Nem a kitiltás, hanem a legjobb mix megtalálása a cél Az egyre tömegesebb biciklisfelvonulások már régen nem az autók kiszorításáról, hanem az utakon való együttélés megteremtéséről szólnak Több mint egy évtizedes hagyomány Európában az alternatív közlekedési módok népszerűsítése, amely már jó ideje nem az autók ellen, hanem az ésszerű kompro­misszumok megtalálásáért küzd. Nógrádi László A múlt század kilencvenes éveiben kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a városok egyre növekvő autóforgalmát nem lehet a végtelenségig kiszol­gálni szélesebb utakkal és több parkolóhellyel. Az egyre súlyosabb környezeti terhelés, a szaporodó balesetek és a vá­rosképi problémák hívták élet­re az Európai Autómentes Nap mozgalmát, amely 1998 óta az évről-évre megrendezett Mobi­litási hét zárását jelenti szep­tember 22-én. Érdemes kon­centrálni a „mobilitási”, azaz a közlekedést jelentő kulcsszóra, ez jelzi ugyanis, hogy már ré­gen nem az a cél, hogy eltűnje­nek az autók a városokból - ez nem is lenne reális. A forgalom csökkentése, ésszerű keretek közé terelése azonban meg­valósítható, ezt az évente meg­választott mottók is mutatják. Idén a „Mozdulj a jó irányba” a fő üzenet, a megoldás pedig a helyes „mix” megtalálása lehet. A városi forgalomban ugyanis szerepe van minden közleke­dési eszköznek: a személyautó, a gyaloglás, a kerékpározás és a közösségi közlekedési esz­közök mind rendelkeznek elő­nyökkel - olyan rendszerre van tehát szükség, amelyben mind­egyik a pozitívumai alapján kap szerepet. De vajon ebbe az irányba tar­tunk? Bár a hazai városokban érzékelhető a kerékpározás növekvő népszerűsége és a tö­megközlekedés is mindinkább vállalható alternatívát jelent a dugókban való araszoláshoz képest, nem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy a magyarok jelentős része a felfelé kúszó üzemanyagárak miatt mond le az autózásról, nem a környeze­tért érzett aggodalomból. Felvonulás, térfoglalás A nemzetközi akciónap célja, hogy felmutassa az autón túli lehetőségeket - bár ezt idén, mi­vel szombatra esik, mérsékelten tudja éppen az autósok felé kommunikálni. Az idehaza hi­vatalosan résztvevő több mint száz településen ezért inkább a családias, szórakoztató jellegű programok dominálnak - a tel­jes kínálatot az emh.kormany. hu webcímen lehet megtekinte­ni. A kerékpáros közelekdést népszerűsítő tömeges felvonulá­sokat tucatnyi városban meg­rendezik, a legtöbb helyen pe­dig központi utakat és tereket foglalnak vissza egy időre az autóforgalomtól. FOÉNPERCEK Az iskolában Pistikének óri­ási piros folt van az arcán. Megkérdezi a tanárnő:- Pistike, mitől olyan piros az arcod?- Megcsípett egy szúnyog.- Ne hazudj, egy szúnyogcsí­péstől nem lehet olyan piros!- Igen, de a bátyám az ásó­val akarta lecsapni. ■ Bíróságon a vádlott nem akar leülni, ezért a bíró meg­kérdezi:- Vádlott, nem ül le?- Köszönöm, bíró úr, de fo­gok én még eleget ülni. ■- Apu! Találtam egy elve­szett labdát.- Honnan tudod, hogy el­veszett?- Onnan, hogy a gyerekek az udvaron még most is ke­resik... ■ Egy megvert és kirabolt férfi bejelentést tesz a rend­őrségen. Az ügyeletes tiszt felveszi a jegyzőkönyvet, s közben kérdezgeti az áldo­zatot:- El tudná mondani, milyen volt a támadója?- Dőlt belőle az alkoholszag.- Mégis, valami pontosabbat nem tud mondani?- Azt hiszem, körtepálinka volt... ■ Egy férfi mondja a barátjá­nak tűnődve:- Ha az a kis bajusz nem lenne, pont úgy néznél ki mint az anyósom...- Nincs is bajuszom!- De neki van... ■ Két őrült a diliházban póke­rezik. Az egyik megszólal: -Sakk!- Te hülye! A dominóban mi­óta van szabadrúgás? A múltból jött a gáztámadás lelet A frontra szánt ideggázt egy építkezésen ásták ki Dinót talált a földben a cementgyári markoló Az első világháborúból szárma­zó mérgező gáz okozott rosszul- létet Ausztriában - írja az ORF tudósítása alapján az MTI. A vegyi anyagot tartalmazó tartályokat a karintiai Klagen­furtban egy építkezésen ásták ki még két hete. A helyszínre hívott szakértők nem ismerték fel, hogy veszélyes gázpatro­nokról van szó, kulacsnak vagy fegyverolajos flakonnak vélték a tárgyakat, és az építkezésen hagyták heverni őket egészen keddig. Amikor el akarták szál­lítani a tartályokat, az egyikből folyadék szivárgott ki, ez a leve­gővel érintkezve gázt fejleszett, amitől az egyik szállítómunkás rosszul lett. Mint kiderült, az I. Világhá­borúban használt harci gáz volt a patronokban, amelyek való­színűleg egy beomlott lövészá­rokban temetődtek el. Koráb­ban ilyen lelet nem került elő, mert a pusztító gáztámadások­ban használt fegyverek mara­dékait a háború után gondosan begyűjtötték. ■ Egy 13 méter hosszú őshüllő csontváza bukkant elő egy hol­land cementgyár kőfejtőjében - írja az MTI. A Mosaurus fajba tartozó állat 68 millió évvel ez­előtt élt Maastricht közelében a tengerben, a felszín közelében vadászott úszó állatokra. A hatalmas csontvázhoz tarto­zó fogakat egy kotrógép veze­tője vette észre markolójában munka közben. A vállalkozó leállíttatta a munkát és érte­sítette a múzeumot. Azóta a szakértők feltárták a koponyát és a törzs nagy részét. A ma­radványokat a következő hóna­pokban konzerválják és meg­vizsgálják, majd az vége felé várhatóan ki is állítják. ■ Megdönthetetlen gatyarekord szoros Egy angol építész 302 alsót húzott fel egyszerre Medvevész jöhet Romániában kilövés A környezetvédők szerint nincs túlszaporodás Visszahódította a világelső­séget alsónemű-viselésben az 53 éves Gary Craig: az angol férfi 302 alsónadrágot húzott magára egyszerre - írja az MTI. A Whitburn városában élő férfi egy utcai futófesztivál közönsége előtt vállalkozott a több tíz kilós ruhatömeg vi­selésére, de már volt rutinja az elképesztő kalandban. A háromgyermekes apa ugyanis 2010-ben már Guinness-rekor- der lett ebben a kategóriában, akkor 211 alsógatya borította az altestét. Idén februárban azonban elveszítette elsőségét, mivel az amerikai lanine Keb- lish 252 bugyit és gatyát hal­mozott fel magán. Az egyébként építészként sikeres rekorder nem tűrhette letaszítását a csúcsról, és mint­egy ezer fős, ujjongó közönség­tábor előtt - átlépve a 300-as „lélektani határt” -, 302 dara­bos kollekciót feszegetett fel egymás után a testére. „A művelet sokkal nehe­zebb, mint amilyennek tűnik, mert hihetetlenül nagy súllyal kell megbirkózni” - nyilatkoz­ta Craig, aki bízik benne, hogy megdönthetetlennek bizonyul a valóban elképesztő öltözkö­dési teljesítménye. „Úgy túl­haladni az amerikai rekordját, hogy ezt már senki ne akarja megdönteni” - mondta a férfi. Tíz hónapra elég alsót vett magára Több mint háromszáz medve kilövését engedélyezte a héten Rovana Plumb, román környe­zetvédelmi és erdészeti minisz­ter, miután néhány nap alatt két halálos áldozatot és két sérültet követeltek medvetámadások a Bucsecs-hegység déli részén - írja az MTI. Romániában becslések sze­rint mintegy hatezer medve él, több mint Európa többi országá­ban együttvéve. A védett állatok kilövését csak a szaktárca en­gedélyezheti. Az idei évre meg­szabott, 335 példányról szóló kvóta nem nagyobb mint a tava­lyi, amelynek csak kétharmadát használták ki a vadásztársasá­gok. Egy medvetrófea mérete függvényében több ezer euróba kerül, és a jelek szerint nincs rá fizetőképes kereslet. Szak­emberek szerint a romániai ál­lomány már másfélszer akkora, mint ahány medvének az egyre ■ A medvék túlbecslését tartják sokan a probléma alapvető okának fogyatkozó erdők természetes életteret tudnának biztosítani. A domb- és hegyvidéken gaz­dálkodó emberek életét ezért évek óta megkeserítik a tele­pülésekre bemerészkedő, a ter­mést és háziállatokat módsze­resen pusztító medvék. Pana­szaikkal nem sokat törődtek a hatóságok, de a Dambovita me­gyében történt véres tragédiák miatt hirtelen a medve-kérdés vált a román média egyik leg­fontosabb témájává. A környezetvédők szerint nem a medvék szaporodtak el, hanem az életterüket foglalja el az ember: kivágja az erdőt, leszedi az erdei gyümölcsöt, minden tisztásra házat épít. Ar­ra is gyanakodnak, hogy - mi­vel a medvék létszámát sosem mértek fel kellő alapossággal - a a vadászegyesületek, akik a trófeák értékesítésében érde­keltek, „felfújt” adatokat jelen­tenek le a medveállományról, hogy nagyobb kilövési kerete­ket kapjanak. ■

Next

/
Thumbnails
Contents