Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-21 / 222. szám
6 GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK Az összes fizetendő közteher az egyes adózási módoknál (millió forint) Éves bevétel: 4, költség 1,2 Szja-zó egyéni vállalkozó Társasági adózó Evázó Tételes adózó 0,60 Éves bevétel: 4,5, költség 3 Szja-zó egyéni vállalkozó Társasági adózó Evázó Tételes adózó s 0,78 0,78 0,60 FORRÁS: NGM-SZÁMÍTÁS Csiszoltak az akcióterven tervek A vállalkozók kérésére módosít az NGM az új kisadókon Elkészült az Angyán-jelentés NÉHÁNY FIDESZ-KÖZEUNEK mondott érdekeltséghez került a legtöbb föld az állami földbérleti szerződésekből - olvasható ki Ángyán József volt államtitkár vizsgálatának eredményéből. Eszerint 100 hektárnál nagyobb területet a pályázók 21,2 százaléka nyert, övék lett a földek 81,7 százaléka. A politikus Baranya, Borsod és Fejér megyében vizsgálódott. A100 milliárdosok klubjában a Pannónia NÉHÁNY ÉVEN BELÜL a hazai - piac legnagyobb vagyonkezelői közé szeretne tartozni a Pannónia Befektetési Szolgáltató Zrt. Az általa kezelt vagyonállomány már most meghaladja a 100 milliárd forintot. „A CIG Partnerség tagjain kívül további pénztárak és egyéb intézmények ( számára is versenyképes befektetési hozamokat kívánunk nyújtani. Célunk, hogy 2015-re a kezelt vagyon meghaladja a 200 milliárd forintot, szeretnénk bekerülni az öt legnagyobb vagyonkezelő közé” - mondta Benczédi Balázs vezérigazgató. Szijjártó: közös alap Kazahsztánnal A keleti nyitás egyik alappillérének nevezte Szijjártó Péter a kaukázusi térség országaival való szoros együttműködést, amelynek eleme lehet egy vállalkozásokat támogató közös alap (y Kazahsztánnal. Az államtitkár a köztelevízióban azt is mondta: a magyar cégek termékeikkel és szolgáltatásaikkal törhetnek be az aze- ri piacra, míg Grúziában infrastrukturális lehetőségekhez juthatnak. A vállalkozói szövetségek kérésére kiveszik a munkahelyvédelmi tervből a passzust, amely verseny- hátrányt okozott volna a kis cégeknek, de szigorodik is a szabály: ha az adóhatóság gyanút fog, a kisvállalkozónak kell bizonyítania, hogy minden rendben történt. Rovó Attila Van, amiben elfogadta a nemzetgazdasági tárca a vállalkozói szövetségek munkahelyvédelmi akciótervet illető módosítási kérését, és van, amiben nem: a leginkább kifogásolt passzust kivette a tárca a tervezetből, így mégiscsak elszámolhatja majd költségként egy cég a kisadózók által kibocsátott számlákat. Ezzel a kisadózók mégsem lesznek versenyhátrányban a többi adózási formát választókkal szemben. Ugyanakkor ha a kisadózó egy másik céggel egy éven belül egymillió forintos szerződési értékhatár felett üzletel, mindkét fél adatszolgáltatásra lesz köteles. Ha pedig felmerül a gyanú, hogy fiktív számláról van szó, a kisadózón lesz a bizonyítási teher, neki kell alátámasztania, hogy valódi munkavégzésről volt szó. Mindezt a tárca kérésére a parlamentnek bizottsági módosítóként benyújtott indítványok tartalmazzák. Újdonság az is az eredeti tervekhez képest, hogy a kisadózók tételes adóját nem választhatja a biztosítási ügynöki tevékenységet végző, illetve ingatlan-bérbeadásból „élő” vállalkozás, és 100 ezer forintos adótartozás felett zárják ki a cégeket az adózási lehetőségből. Ez eredetileg 500 ezer volt. Amiben viszont nem engedett a tárca: érkezett olyan kérés is, hogy a tételes adó napra arányosítható legyen, így ha valaki például a hónap A kisadózók tételes adóját 6 millió forintos bevételig választhatják a vállalkozások a tervek szerint 2013. január 1-jétől. Főállású kisadózó havi 50 ezret, nem főállású 25 ezret fizet. Az adóval nem kell befizetni más terheket, így a vállalkozói szja-t, társasági adót, járulékokat, egészségügyi hozzájárulást, szociális hozzájárulási adót. ha egy cég év közben átlépi a 6 milliós határt, nem zárják ki a körből, a hatmilliós határ felett egyharmadában betegállományban van, akkor csak az adó harmadát kelljen fizetnie a cégnek. A tárca indoklása szerint ez szembemenne az adóegyszerűsítés szándékával. Van azonban enyhítés ezen a téren is: ha a vállalkozás tagja legalább 30 napig keresőképtelen, akkor abban a hónapban nem kell befizetnie az adót. A tárca közlése szerint a mintegy 70 ezer evás vállalkozás kétharmadának kevesebb a bevétele, mint évi hatmillió forint, azaz ennyinek érheti meg a tételes kisadózást választani. Ők összesen évi 20-30 milliárd forintot fizettek 40 százalékos adót kell fizetnie. A helyi iparűzési adó 50 ezer forint évente, ez is újdonság. a kisvállalati adót a 25 embert vagy kevesebbet alkalmazó cégek választhatják 500 millió forintos bevételig és mérlegfőösszegig. Az adó kiváltja a társasági adót, szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást. Mértéke a pénzforgalmi szemléletű eredmény és személyi kifizetések 16 százaléka. Ennél is egyszerűsödik az iparűzési adó számítása. eddig a költségvetésbe, arról azonban egyelőre nincs nyilvános és részletes számítás, hogy a tételes adóval pontosan hogyan módosul a büdzsé bevétele. Módosulnak az NGM javaslatai alapján a kisvállalati adó tervezett szabályai is: egyrészt kell majd ehót fizetni az osztalék után, másrészt engedélyezik az úgynevezett elhatárolást. Ez azt jelenti, hogy ha egy évben veszteséges a vállalkozás, akkor a mínusz tíz évre elosztva csökkentheti majd minden évben az adóalapját egészen a személyi kifizetések összegéig. Ha a veszteség amiatt volt, hogy beruházásra költött a cég, akkor az elhatárolás korlátok nélkül alkalmazható. Lehetőségük lesz a cégeknek arra is, hogy az iparűzési adóalapjukat településenként 2,5 millió forintban határozzák meg, ezzel egyszerűsítve a kalkulációkat. Az adót - ez is változás - választhatják majd zártkörű részvénytársaságok is. Információink szerint mindezek a módosítók, valamint a szerdán már megismert, pályakezdők két éven át tartó járulékmentességéről szóló módosítás összességében nem változtat érdemben az akcióterv 300 milliárdos költségén. Rogán: október elején kiderül, mi van az IMF-nek írott levélben tárgyalások Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a parla- | ment gazdasági bizottságának | október 1-jei ülésén kész tájékoztatni az ellenzéki képviselőket és a nyilvánosságot arról, hogy mit tartalmaz a Nem- j zetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Bizottságnak szerdán levélben megküldött kormányálláspont - közölte a politikus. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Orbán Viktor és a Fidesz-frakció világossá tette, milyen megállapodást akarnak. „Nem támogatjuk a nyugdíjcsökkentést, a bércsökkentést, az ingatlanadót és a megszorításokat”. A kormány válasza egyébként az Európai Bizottsághoz | már megérkezett, mondta | Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. „Az IMF-fel közösen döntünk, mikor folytatódhatnak a tárgyalások”- mondta, de részleteket nem említett és nem kommentálta a levelet sem. ■ A javaslat arra is vonatkozik, ha bírósági ítélet ró be nem tervezett nagy büntetést az államra. Varga Mihály tegnap reggel azt mondta, bízik benne, hogy pozitív válasz érkezik a levélre, és a tárgyalások megállapodáshoz vezetnek, de ehhez a valutaalapnak is engedni kell néhány kérdésben. Eközben a parlament elé egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a költségvetési bizottság, mely szerint - ha az IMF/EU-megállapodás azt szükségessé tenné - , a kormány a büdzsé már elfogadott főösszegeinek és az egyenleg mértékének módosítását is javasolhatja. A megfogalmazás szerint a módosítás akkor lenne lehetséges, ha „nemzetközi szervezettel megkötésre kerülő szerződés alapján az feltétlenül szükséges, továbbá ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntése alapján az állam által teljesítendő olyan mértékű fizetési kötelezettség keletkezik, melyre a megállapított kiadási főösszegek nem biztosítanak I kellő fedezetet”. ■ VG A két új adónem feltételei és szabályai Milliárdos áfacsalások a húságazatban Nagyobb területen kevesebb gabona termés A szakértő szerint a „futottak még” kategóriába zuhantunk a hozammal nav Mintegy 3,6 milliárd forintos kárt okoztak a húságazatnak az idén felderített csalások - közölte a NAV Bűnügyi Fő- igazgatósága. Ez a hatóság által összesen felderített 80 milliárd forint mintegy 4,5 százaléka. Az utóbbi időszak nagy fogása volt az az áfacsalásokra specializálódott húst és húskészítményeket forgalmazó bűn- szervezet, amelyik egymilliárd forint értékű kárt okozott és amelyet a közelmúltban buktattak le a nyomozók. A nyomozást irányító Lengyel Tibor azt mondta: a 2011 óta működő társaság húsok és húskészítmények unión belüli kereskedelmével foglalkozott. Szlovákiából hoztak be élő állatot és sertéshúst, majd azt strómancégeken keresztül idehaza forgalmazták. Emellett belföldi eredetű húst papíron Romániába értékesítettek - áfafizetés nélkül -, az áru azonban sosem hagyta el az országot, azt Magyarországon olcsón adták el. Az árut befogadó kereskedők nem tudtak a csalásról - mondta Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese. Szerinte az egyes mezőgazdasági termékeknél nyáron bevezetett fordított áfa bizonyos csalásokat valóban képes megakadályozni, a korábban ezzel foglalkozók azóta más termékeket vagy országot kerestek. ■ B. L. Idén 8 százalékkal nagyobb területen az előző évinél 2 százalékkal kevesebb, összesen 5,5 millió tonna kalászos gabona termett - derül ki a KSH adataiból. A termésátlagok - a zab kivételével - elmaradtak az előző év adataitól. A búza közel 4 millió tonnás termésmennyisége 3 százalékos csökkenést mutat az előző évhez képest, és 9 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától. Búzából közel 4 millió tonnát takarítottak be, a termésátlag 3,74 tonna volt hektáronként. Rozsból 78 ezer, árpából 996 ezer tonna termett. „Ezzel a terméseredménnyel Magyarország a fejlődő országok „futottak még” szintjére t s Aratás egy gabonamezőn. Elmaradásban süllyedt. Az adatokon jól látszik a teljesítményhiány, a nem megfelelő vetőmagválasztás és az elégtelen műtrágyázás" - nyilatkozta lapunknak Ras- kó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „a nyugat-európai országokban, de még a szomszédos Ausztriában is ennél 40-50 százalékkal, de helyenként 100 százalékkal is magasabban a terméshozamok.” Raskó emlékeztetett: „a búza aratása még az igazi aszály előtt befejeződött, ezért az idei alacsony terméshozam nem az időjárás, hanem - mint fogalmazott - a hazai növény- termesztés jelentős lemaradása miatt állt elő.” ■ B. L. I k i 4 4
