Új Néplap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-11 / 213. szám

6 GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 11., KEDD Fekete év a hitelintézeteknél mérleg Százmilliárd forintos veszteségek is voltak tavaly a pénzügyi szektorban Adózott eredmény (milliárd forint) 2010 I 2011 Bankok -173,0 -282,5 Szövetkezetek 5,95 4,06 Fióktelepek 10,8 -12,96 Pénzügyi vállalkozások -44,7 -55,95 FORRÁS: PSZÁF HÍRSÁV Csere a MÁV Informatika élén leváltották Katus Gábort a MÁV Informatika Zrt. élé­ről. A MÁV sajtóosztályán annyit közöltek, hogy a MÁV vezetősége a távközlési osz­tály korábbi vezetőjével, Sánta Zoltánnal képzeli el cég működtetését a jövőben. Az Index szerint a cégen belül többek közt a Katus Gábor nevével fémjelzett szakmai kör is ellenezte azt a tűzfalbeszerzést, amely­nek „megfúrása” miatt a vál­lalat kockázatmenedzsment osztálya is „elvérzett”. Olajkutatási tendert nyert a Mól Ománban kutatási és termelésmeg­osztási szerződést írt alá a Mól az ománi kormánnyal vasárnap, a társaság a siva­tagi blokkot kutatási tende­ren nyerte el - közölte a Mól Nyrt. A szerződés az ománi szultán rendeletével lép hatályba. A 4900 négyzet- kilométer területű 66. blokk Omán nyugati részén, a sza- úd-arábiai határ mentén helyezkedik el. A kutatási periódus hat év. Quaboos bin Said ománi szultán Itt maradnak a magyar piacon a sajtóban megjelent hírek­kel szemben a Le Chéque Déjeuner a magyar piacon marad. Továbbra is kibocsát­ja a béren kívüli juttatások igénybevételéhez szükséges utalványait, illetve vissza­váltja ezeket a rajtuk feltün­tetett érvényességi idő le­jártáig. A január 1-jén életbe lépett új cafeteriaszabályozás negatív hatással volt a cég forgalmára, bevételében csökkenést eredményezett. Minél inkább kulcsüzlet­ágnak számított a deviza­lakáshitelezés egy cégnél a hitelpiacon, annál jobban szenvedett tavaly. Azok a hi­telintézetek viszont, amelyek kimaradtak ebből, továbbra is képesek nyereséget ter­melni. Az autófinanszírozás­ban is termett babér a pénz­ügyi vállalkozásoknak. Herman Bernadett A legtöbb pénzügyi szektor számára rendkívül rosszul si­került a tavalyi esztendő - így foglalható össze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által tegnap közzétett Aranykönyv tanulsága. A vala­mennyi felügyelt cég beszá­molóinak legfontosabb adatait összesítő dokumentum szerint a bankok tavaly 282,4 milliárd forintos veszteséget értek el. A hazai bankszektor így már zsinórban második éve kerül mínuszba, 2010-ben viszont még jóval szerényebb volt a de­ficit, az adók megfizetése után 17,3 milliárd forintos vesztesé­ge volt a szektornak. A tavalyi legsúlyosabb vesz­teséget az Erste Bank szenved­te el, a hitelintézet 147,6 milli­árd forintos mínuszban zárta az évet, holott 2010-ben még nyereséges volt. A második legnagyobb veszteség az MKB Banknál keletkezett: az adózás utáni eredmény rubrikában náluk mínusz 111,4 milliárd fo­rint áll, ami alig valamivel ke­vesebb a 2010-es veszteségnél. A nagybankok többségénél, ha nem is ekkora, de több tíz mil­liárd forintos negatív összeg szerepelt az eredménykimuta­tások utolsó soraiban, a CIB-nél 52 milliárd, a Raiffeisennél 75 milliárd forintnyi veszteség keletkezett. Méretéhez képest a Magyarországi Volksbank 32 milliárd forintos vesztesége is hatalmasnak számít. Jellemző a szektorra, hogy mi­közben egyes szereplői súlyos mínuszokkal küzdenek, mások még mindig képesek komoly profitot termelni. Szokás szerint az OTP volt tavaly is a legnye­reségesebb hazai bank: 136,6 milliárd forintos adózott ered­ménye 25 százalékkal múlta felül a 2010-est. Az UniCredit Bank is 12 milliárd forint fölötti adózott eredménnyel zárt, akár­csak egy évvel korábban, és csökkenő mértékben ugyan, de továbbra is nyereséges a Buda­pest Bank és a K&H. Kifejezet­ten jó évet zárt az áruhitelezés­sel foglalkozó Magyar Cetelem Bank, melynek a profitja majd­nem a háromszorosára, 9,2 mil­liárd forintra ugrott. Ez vélhe­tően annak is köszönhető, hogy a hitelintézetnek - lakáshitelei nem lévén - nem kellett veszte­ségeket elkönyvelnie a végtör­lesztés miatt. A devizás lakáshitelezésből kimaradt hitelintézetek körében nem csak a hitelezésen, de a befektetéseken is egyre keve­sebb a nyereség. A hazai befek­tetési alapkezelők tavalyi adó­zott eredménye 14 milliárd fo­rint körül volt, ez 40 százalék­kal alacsonyabb a 2010-esnél. Ennek legfontosabb oka az volt, hogy a vagyonkezelők elveszí­tették a magán-nyugdíjpénztári vagyont és az ahhoz kapcsoló­dó vagyonkezelési díjakat. Ahol nagy nyugdíjpénztári mandátu­mok voltak, szembetűnőbb a nyereség csökkenése, az OTP Alapkezelő például csaknem a 60 százalékát bukta el a profit­jának, az ING-nél a nyereség egyébként igen magas megtérü­lések vannak, a Cetelemnél sa­ját tőkére vetítve 44 százalék kö­rüli volt a nyereség, a kizárólag forinthitelekkel és -betétekkel foglalkozó Fundamenta Lakás­kasszánál 37,4, az OTP Lakás­takarékpénztárnál 87,1 százalé­kos volt ez az arány. A bankokhoz hasonlóan a szövetkezeti formában mű­ködő hitelintézetek is vegyes képet mutatnak. A szektor egészében véve nyereséges volt tavaly, de akad néhány ko­moly deficittel küzdő játékos is. A nyáron történt csőd után aligha meglepő, hogy a legvesz- teségésébb takarékszövetkezet több mint négyötöde tűnt el. volt példa persze ennek az el­lenkezőjére is, különösen azok­nál az alapkezelőknél fordult elő a nyereségnövekedése, ame­lyek nem kezeltek jelentősebb magán-nyugdíjpénztári va­gyont. A K&H Alapkezelőnél csaknem 15 százalékkal nőtt a profit, és egyharmadával növel­te a nyereségét a Brokernet cso­portba tartozó Quantis is. Az alapokban kezelt vagyont ille­tően az OTP a piacvezető társa­ság csaknem 800 milliárd fo­rintnyi befektetéssel, őt követi a K&H és az Erste 620, illetve 440 milliárd forinttal. tavaly a Soltvadkert és Vidéke volt, adózott eredménye mí­nusz 1,2 milliárd forint körül alakult. Több mint 600 millió forintos veszteséget halmoz­tak fel az Alföld Takaréknál, és csaknem 480 millió forintos mínuszban zárt a Széchenyi István Hitelszövetkezet is. Nyereséges takarékok is vol­tak persze, közülük a legnye­reségesebb a Völgység-Hegy­hát volt, náluk az adózás utáni eredmény megközelítette a 390 millió forintot. A takarékoknál a saját tőke és a kihelyezett hi­telek arányában is igen nagyok az eltérések, a legrosszabbul tő­késített piaci szereplő a Széche­nyi Hitelszövetkezet és a solt- vadkerti takarék volt. Vannak egyébként olyan takarékok is, ahol a saját tőke a kihelyezett kölcsönök tizedét sem fedezi, és olyanok is, melyeknek lénye­gesen több a saját tőkéjük, mint a teljes kihelyezett hitelállomá­nyuk. A Magyarországon fióktelep formában jelen lévő bankok szintén vegyesen teljesítettek tavaly. A fióktelepek összessé­gében véve csaknem 13 milli­árd forintos veszteséggel zár­ták az esztendőt, ez azonban leginkább csak az egyik sze­replő, az Axa Bank katasztrofá­lisan rossz eredményének kö­szönhető. A jelzáloghitelezés­ben komoly szereplőnek szá­mító hitelintézet 2011-ben 37,3 milliárd forintos veszteséget halmozott fel, vélhetően ennek is köszönhető, hogy tavaly be­jelentette: egyelőre felfüggeszti Magyarországon a jelzálogköl­csönök forgalmazását. A fióktelepek többsége egyébként nyereséges hazánk­ban. Az ingatlanfedezetű hite­lezést következetesen kerülő Citibank 10,8 milliárd forintos profittal zárta az évet, vagyis növelte nyereségét az előző esz­tendő óta, de növekedett a nye­reség a BNP Paribas és az ING Bank magyarországi fióktele­peinél is. A pénzügyi vállalkozások­nak tavaly még a 2010-esnél is feketébb évük volt. A szektor 56 milliárd forintos veszteséget halmozott fel a közterhek meg­fizetése után úgy, hogy néhány piaci szereplő vesztesége a 10 milliárd forintot is meghalad­ja. A legveszteségesebb cég az OTP Faktoring, ahol az ered­mény megközelítette a mínusz 12,5 milliárd forintot, a máso­dik helyen az AEGON Hitel áll, náluk 11 milliárd forint volt a veszteség. A nagyobb pénz­ügyi csoportokhoz kapcsolódó lízingcégek többsége veszte­séges, az ingatlanlízing szinte mindenhol csak vitte a pénzt. Az autófinanszírozásból azon­ban továbbra is lehet profitálni, a legnyereségesebb pénzügyi vállalkozások kizárólag ezzel foglalkoznak. Profitcsökkenés az alapkezelőknél is Romokban a szállodaipar, de a július sokat segített statisztika Megint a külföldi vendégek javítottak a hotelek eredményén - A hitelt nyújtó bankok lettek a fő tulajdonosok? A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 2,4 száza­lékkal nőtt júliusban az egy évvel korábbihoz mérve, míg a vendégéjszakáké 3,3 száza­lékkal emelkedett. A kereske­delmi szálláshelyekre 8,6 szá­zalékkal több külföldi vendég érkezett, akik 8,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, míg a belföl­di vendégek száma 2,4 száza­lékkal, a vendégéjszakák szá­ma 1,1 százalékkal csökkent - jelentette a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH). A szállodákban a vendégfor­galom 8,2 százalékkal bővült, amiben a négycsillagos hote­lek szerepe volt meghatározó. A KSH adatai szerint a külföldi vendégek 1458 ezer vendég- éjszakát töltöttek el a kereske­delmi szálláshelyeken. A ven­dégéjszakákban mért vendég- forgalom 46, a szállásdíjbevétel csaknem 57 százaléka szárma­zott a külföldiektől. A legjelentősebb küldő orszá­gokból - Németország, Auszt­ria, Oroszország, Olaszország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok, Lengyelor­szág, Románia - érkező vendé­gek éjszakáinak száma Cseh­ország kivételével nőtt. A kül- földivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül az egy- és kétcsillagos egysé­gekben visszaesést, a többi Az ötcsillagos szállodáknak nem ment igazán jól kategóriában növekedést re­gisztráltak. A külföldi vendé­gek száma a turisztikai régiók többségében emelkedett. „Összességében romokban hever a szállodaipar, nehezen finanszírozható, ezért sok ho­telnek már a hitelt nyújtó bank a tulajdonosa” - mondta la­punknak Kovács István, a Szál­lodaszövetség főtitkára. Júliusban a belföldi vendé­gek 1693 ezer vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken, ez a teljes vendégforgalom 54 százaléka. A vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból hatot érintett. A bel- földivendég-forgalom több mint felét fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 4 szá­zalékkal javult. A szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 9,6 száza­lékkal emelkedett tavaly július­hoz hasonlítva. A 30,1 milliárd forint bruttó árbevételen belül a szállásdíjbevétel 18,5 milli­árd forintot tett ki. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás fogyasztóiár-inde- xe az év hetedik hónapjában 5,1 százalék volt. A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 57,5 százalék volt, míg egy év­vel ezelőtt 54,9 százalék. Ebben az évben júliusban az ötcsilla­gos hotelek 74,5, a négycsilla­gosok 67 százalékos foglaltsá­got mutattak. ■ V. M. k * I í 4 J

Next

/
Thumbnails
Contents