Új Néplap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-31 / 204. szám
6 2012. AUGUSZTUS 31., PENTEK GAZDASÁG Optimista sertésstratégia terv óóó milliárdba kerülne a csökkenő állomány megduplázása A sertésstratégia költségigénye (milliárd forint) Magánforrás I It I! ■ ÍÉfeÉK'SWK I FORRÁS: VM-SERTÉSSTRATÉGIA Sokat költünk lakásrezsire A magyar családok 55 százaléka éves kiadásának 25-50 százalékát költi a lakásrezsire. A családok felénél ez évi 420-600 ezer forintot jelent - közölte az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. A családok 19 százalékánál a teljes kiadás több mint fele a lakásrezsi, a negyede fizet évi 420 ezer forintnál kevesebb rezsit, míg 23 százaléknál ez több mint 600 ezer forint. Módosul a bírósági végrehajtási törvény szeptembertől a végrehajtók adatot szolgáltatnak a kamarájuknak, mely közhiteles nyilvántartást vezet a végrehajtási ügyekről. Az önálló bírósági végrehajtók a végrehajtható okiratok alapján megküldik a bírósági végrehajtói kamarának a törvényben felsorolt adatokat, és a kamara azok alapján tölti fel az adatbázist. Ez minden ügyben tartalmazza a végrehajtó, a végrehajtást kérő és az adós adatait is. VOSZ: exporttámogató árfolyam-politika kell A magyar vállalkozók a kivitelt segítő árfolyam-politikában érdekeltek - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a monetáris tanács keddi alapkamat-csökkentését Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár kommentálva. Kifejtette: az általuk képviseltek alapvető érdeke, hogy a forint ne legyen sem túl erős, sem túl gyenge, a 280 forint körüli euróárfolyam lehet az optimális szint, kedvező esetben a jegybank kamatpolitikája szolgálhatja a kedvező árfolyamszint kialakulását. Fél százalékkal növelné a GDP-t, és a munkahelyek tízezreit hozná létre, ha teljesülne a kormány által ’ elfogadott sertésstratégia célkitűzése, és az évtized végére hatmilliósra nőne az állomány. Megoszlanak ugyanakkor a vélemények a terv realitásáról. Braunmüller Lajos Hárommillióval több sertés kell - röviden ez a lényege az új ágazati stratégiának, amelyre a héten bólintott rá a kormány. Ez azt jelenti, hogy az évről évre csökkenő, jelenleg 3 millió alatti sertésállománynak egy trendfordulóval hét éven belül meg kell duplázódnia. A dokumentumban foglaltak szerint az állam az MFB-n keresztül forgóeszközhitellel segítené az ágazat szereplőit, 60 milliárd forinttal bátorítaná az integrált bérhizlalási rendszerek kialakulását, 100 milliárddal a húsipart, 40 milliárddal pedig az energiakorszerűsítési programokat dotálná. A terv becslései szerint a 3 millió új sertés hozzávetőleg 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat mezőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225-250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó termelési értéke, és ennek eredményeképp 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je. A számítások szerint 45 milliárd forinttal több áfa folyna be a költségvetésbe, a termelés és a húsipar megnövekedett munkaerőigénye pedig összesen 18 ezer új munkahelyet eredményezne, amely további 6-7,5 milliárd forintnyi szja-többletet jelentene a büdzsének. Emellett lenne a fogyasztói tudatosságot fejlesztő program és számos egyéb más eszköz is. Igaz, a terv komoly összegeket emésztene fel: csaknem 300 milliárdnyi forrást kellene teremteni a költségvetésből, és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból. Ezenfelül hasonló összeget tenne VÉSZHELYZETRE FIGYELMEZTETIK a kormányt az agrárium szereplői, mert a szokatlanul száraz időjárás miatt félő, hogy nem lesz elegendő takarmány. A kabinetet ezért beavatkozásra szólítják fel. A kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy az állami cégeken keresztül milyen feltételekkel lehetne takarmányt készletezni - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón. Az agrárium részéről nem először érkezett jelzés erre nézve. „A csak kukoricát termelő gazki a befektetői, banki forrás és a termelők önrésze. „A jelenlegi körülmények között irreálisnak látszik a sertésstratégia végrehajtása, bár az anyag helyzetértékelésével és a megoldásra tett javaslatokkal is szinte teljes mértékben egyetértünk” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Tóth István. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára hozzátette: „ma már azonban nem az a kérdés, hogy hogyan tudjuk hárommillióról hatmillióra növelni a sertéslétszámot, hanem az, hogyan lehetne elkerülni, hogy az elkövetkezendő fél évben félmillióval csökkenjen az állomány”. dáknak óriási veszteségük lesz, és félő, hogy az állattenyésztők nem jutnak hozzá a szükséges takarmánymennyiséghez” - nyilatkozta lapunknak Vancsu- ra József. A Gabonaszövetség (GOSZ) elnöke szerint az államnak 300-500 ezer tonna búzát, és majd 100-200 ezer tonna kukoricát kellene készleteznie, hogy biztosítsa a takarmányt a közeljövőben. „A raktárak megvannak, egy ilyen vészhelyzetben nem a termelőknek vagy kereskedőknek, hanem a kormánynak kell lépnie” - tette hozzá az elnök. A titkár megjegyezte: jelenleg Magyarországon mindenki, aki teheti szabadul a malactól, a potenciális termelők pedig nem vásárolnak tenyészanya- got és hizlalási alapanyagot sem. „A sertéstartók kára idén máris eléri a tízmilliárd forintot. Ennek oka részben a takarmánydrágulás, melynek szintje a 30-40 százalékot is elérte az elmúlt időszakban. A szokatlanul forró időjárás következtében a hőstressz is komoly károkat okozott. Ilyenkor alacsonyabb az állatok takarmányfelvétele, és a szélsőséges melegben a termékenység is romlik” - fogalmazott Tóth István. „Az anyag színvonalas, a célok jók, és van realitása annak, hogy hét év alatt hatmillióra növeljük a sertéslétszámot, és erre exportkereslet is lenne” - mondta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: a nyolcvanas években Magyarország egymillió tonna félsertést exportált a Szovjetunióba, most- Oroszország WTO-tagságával- hasonló kivitelre lenne lehetőség, de a töredéke is óriási eredmény lenne.” Hozzátette: „a tervhez sok pénz kell, ám az uniós források hatékony lehívásával és erős kormányzati akarattal megvalósítható, ha költséghatékony termelést lehetővé tévő beruházások lesznek”. Praxisonként havi plusz 25-80 ezer házi-, fogorvosi és védőnői ellátásra finanszírozás Hetven-nyolc- van ezer forinttal emelkedik novembertől egy átlagos háziorvosi praxis havi finanszírozása, miután a kormány úgy döntött, hogy 14 százalékkal növeli az egészségügyi alapellátás finanszírozását. A döntés nyomán a védőnői szolgálatok bruttó 25, a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosok pedig nagyjából bruttó 30 ezer forinttal kapnak többet havonta - közölte az egészség- ügyi államtitkár. Az emelés legalább 27 ezer embert érint t mondta Szócska Miklós kifejtve, hogy az emelés az idei év utolsó két j hónapjára vonatkozik, és beépül a jövő évi finanszírozásba is. Hozzátette: a további béremelések forrásait a jövedéki adó emeléséből már látják, de a Nemzetgazdasági Minisztériummal egy általános forrásteremtési koncepción dolgoznak. Erre már csak azért is szükség lesz, mert mint az államtitkár közölte: saját felméréseik szerint ismét meghaladta a 16 milliárd forintot az egészség- ügyi intézmények adósságállománya. Július végén 7,9 mil- liárdot tett ki a költségvetési formában működő kórházak 60 napja lejárt tartozása, míg a gazdasági társaságok 8,4 milliárd forinttal voltak adósaik beszállítóiknak. Az egészségügyi dolgozók béremelését a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy értékelte, mint örömteli, de önmagában nem elégséges lépést. Éger | István szerint nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy az augusztusi, amúgy sokak számára jelentős béremelés sem érte el fejenként a 200 eurót. | Ezért ahhoz, hogy megálljon az elvándorlás, folytatni kell a bérfelzárkóztatást, és ennek részeként a jelenlegi legalább 2,5-szeresére, 200 milliárd forintra kellene emelni a praxi- j sok finanszírozását. Ezzel a je- j lenlegi 700-800 ezer forintról 1,8 millió forintra emelkedne a havi átlagos bevételük, és ebből már az adók, a járulékok, | a bérleti díjak, a rezsiköltségek | és az egyéb működési kiadások kifizetése után is maradna pénzük a megélhetésre a háziorvosoknak. ■ H. É. Az aszály miatt elfogyhat a takarmány MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. augusztus 30-án: A €/Ft 284,80 1,20 Ft A $/Ft 227,85 1,80 Ft A CHF/Ft 237,20 1,08 Ft <*> </> 1,2500-0,002 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.30.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2012. szept. 67 000 Malmi búza index 2012. szept. 67 000 Takarmánybúza 2012. szept. 66000 Takarmánykukorica 2012. nov. 71150 Tak.kukorica index 2012. nov. 71150 Takarmányárpa 2012. szept. 61500 Olajnapraforgó 2012. okt. 140000 Olajnapraforgó index 2012. okt. 140000 Repce 2012. szept. 139 500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Versenyhivatali eljárás indult dinnyeárügyben vizsgálat Kartellt gyanít a GVH, a miniszter szerint nem sértettek szabályt - Elszámoltatási mérleg Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal „dinnyekartell- ügyben”, közlésük szerint „feltételezik, hogy a görög dinnye értékesítésénél megsértették a versenykorlátozó megállapodás tilalmát”. Emlékezetes: a dinnyeszezonban a kormányzat széles körű egyeztetést tartott, amely után több áruházlánc is 99 forintos áron árulta a dinnyét. A GVH az eljárásba az ALDI-t, az Auchant, CBA-t, a Lidit, SPAR-t és a Tescót vonta be, továbbá a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesületet és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot. Utóbbi közölte: szerinte nem sértettek versenyjogot. Budai Gyula államtitkár. Megüzente a kötelező árakat? Simonka György (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke pedig közölte: az érdekvédő tevékenységgel nem hagynak fel, sőt azt kiterjesztik a magyar paprika és alma promóciójára is. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy parlamenti írásbeli kérdésre válaszolva közölte: álláspontja szerint a termelők érdekében nem tilos fellépni. A CBA közölte: a tárca nem írt elő kötelező árat. A tárgyalásokon részt vevő Budai Gyula államtitkár azt mondta: „Magyarország jogállam, és a kormány tiszteletben tartja a Gazdasági Versenyhivatal eljárását”. Budai Gyula egyébként mai határidővel búcsúzik korábbi, elszámoltatási biztosi posztjáról. Záróértékelésében azt mondta: „rendszerszerűen történt az európai uniós és a nemzeti források lenyúlása az előző kormányciklusban”. Összesen 1442 ügyet vizsgáltak, 61 esetben éltek büntetőfeljelentéssel, ebből harminc ügyben folyik még a nyomozás, hétben történt vádemelés. Nincs köztük a legnagyobb presztízsértékűnek tekintett ügy, a sukorói telekcsere Gyur- csány Ferenc hivatali idejében. „Az elszámoltatás sikeresnek tekinthető” - jelentette ki Budai Gyula. ■ VG I É I I í 4
