Új Néplap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-14 / 190. szám

2012. AUGUSZTUS 14., KEDD GAZDASAG 5 Ráerősít az uniós lehívásokra a NIF fejlesztés Kész vasúti és közúti projektek várnak az újabb támogatási lehetőségekre Dudik János: hangulatkeltés, ami a Közgép pályázatai körül kialakult Közös utasigazgatóságban vonják össze a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) közúti és gyorsforgal­mi fejlesztésekkel foglalkozó területét. A társaságnál foly­nak az újabb uniós pénzek lehívásának előkészületei, közben keresik a megoldást a régészeti munkák pénz- és időkorlátai kapcsán kelet­kezett problémákra. Dudik János, a társaság nemrég kinevezett vezérigazgatója nyilatkozik. B. Horváth Lilla- Egy hónappal ezelőtti kinevezé­se milyen más személyi változá­sokkal járt a NIF-nél?- A legfontosabb, hogy Ko­vács Ákos, aki korábban a Ma­gyar Közút Zrt. vezérigazgatója volt, a NIF Zrt.-nél jelenleg a be- | ruházásokért felelős vezérigaz- | gató-helyettesi posztot tölti be. | Kiemelt feladata lesz a NIF-nél | induló szervezeti átalakítások I koordinálása. Közös utasigaz­gatóságban vonjuk ugyanis ösz- sze a közúti és a gyorsforgalmi fejlesztésekkel foglalkozó terü­leteinket. Egységes rendszer­ben kívánjuk kezelni az uniós pénzek felhasználását, a kör­nyezetvédelmi és a régészeti feladatok koordinálását.- Hírek szerint Orosz Ferenc a NIF megromlott finanszírozási körülményei miatt is távozhatott. Ön hogyan értékeli a társaság pénzügyi mozgásterét?- Alapjában véve a NIF mű­ködési költsége csupán töredé­ke a beruházások értékének. Előbbiek kapcsán rengeteg té­ves információ látott napvilá­got. A váltás óta megérkezett egy hatmilliárd forintos tőke­emelés is az MFB részéről. Éves működési költségünk megha­ladja a 4 milliárd forintot, ez alapjaiban nem változott. De ez eltörpül a főleg uniós forrásból támogatott 200 milliárdhoz ké­pest, amennyit a NIF évente a vasúti, közúti és autópálya-inf­rastruktúra fejlesztésére fordít.- Mekkora idén, illetve jövőre a NIF által kezelt feladatokra le­hívható uniós keret?- A legutóbbi ÁSZ-jelentés szerint a NIF felel az ország által a 2007-2014 közötti idő­szakban közlekedési infra­struktúrafejlesztésre elkölthe­tő uniós források 85 százaléká­ért. Az 1877 milliárd forintnyi uniós Közlekedés Operatív Program (Közop) keret felhasz­nálása meghaladja a 60 száza­lékot, azaz 1122 milliárd forin­tot sikerült már lekötni. A Kö­zop 600 milliárd forintos vasúti keretéből 470 milliárd forint már előkészített beruházás, ez az előirányzott vasúti keret 80 százaléka, de a maradék leköté­sére is jó esélyünk van.- Mi lesz a még lekötetlen résszel?- Előkészítés alatt és pályázat­benyújtás előtt áll a békéscsabai állomás építése, a Gyoma-Bé- késcsaba biztosítóberendezés és a Szolnok- Szajol vasúti pálya felújítása. Az útépítések közül előkészítés alatt van az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakasza, az M4-M8 le­válási csomópont beruházása és a 251-es út Makiár és Andor- naktálya közti felújítása.- Van olyan vélemény, hogy szak­mai szempontból jobb volt, amíg maguk az érintett vasúttársasá­gok döntötték el, hogy milyen fej­lesztésekre van szükségük.- Szakmai felettesünk, az NFM a MÁV-val közösen ha­tározza meg a fejlesztések irá­nyát. A NIF a fejlesztésekért felelős beruházóként végzi el a kijelölt feladatokat. Az említett vasúti fejlesztések és keretszámok is azt mutatják, hogy az európai uniós pénzek lehívása terén épp a vasút­fejlesztésekkel ál­lunk a legjobban. A felvetések ellenére a szakma is egyetért abban, hogy egy bárminemű átszervezéssel három évet ve­szítenénk, ahogy ezt a Swie- telsky Vasúttechnikai Kft. ve­zérigazgatója is megjegyezte a napokban egy interjúban.- Melyek a folyamatban lévő leg­fontosabb hazai közút- és vasút­fejlesztések?- Kiemelném az M3-as, az MO-s, az M86-OS építését, és je­lenleg közbeszerzés alatt van az M43-as út határig tartó sza­kasza, valamint az M3-as autó­pálya folytatása. A vasútfejlesz­Névjegy dudik János (51) mélyépítő és környezetgazdálkodási mérnök végzettséggel, valamint állami értékpapír-tőzsdei szakvizsgá­val rendelkezik. Korábban volt tervezőmérnök az Út-, Vasútter­vező Rt.-nél, majd a Mezőbank, később az Erste Bank kereske­delmi igazgatója, majd a Római Magyar Akadémia gazdasági vezetője, ezt követően a magán­szférában dolgozott. 2010-től vezérigazgatói kinevezéséig a NIF Zrt. beruházástámogatási igazgatója volt. tési feladatok közül kiemelhető a Budapest-Székesfehérvár szakasz építése, de komoly munka folyik a Debrecen-Bu­dapest és a Budapest-Eszter- gom vonalakon is.- Hogyan védhető ki a vád, hogy a NIF a Közgépre szabva írja ki a pályázatokat? Ezt hangulatkeltésnek tartom, és ezt a számok is alá­támasztják. 2010 óta a Közgép nem rendelkezik volumenében nagyobb szerződéses állomány­nyal, mint az azt megelőző idő­szakban. Az általa kivitelezett munkák jó részét még az előző kormány alatt nyerte, ilyen az MO-s bővítése vagy az M43-as autópálya is. A NIF részéről eh­hez azt tudom hozzátenni, hogy a Közgép a feladatait időre és megfelelően telje­síti, az alvállalko­zóit pedig kifizeti, vagyis mindhárom szempontból meg­bízható partner.- Nemzetközi szinten milyen a ha­zai autópályák és az alacsonyabb rendű utak minősége?- A közvélemény-kutatások alapján és a közhiedelemmel szemben az autósok 60 száza­léka elégedett autópályáink mi­nőségével és hálózati kapacitá­sával. A gondok sokkal inkább a közúthálózat fenntartási kér­déseiben keresendők.- Hogyan állunk az autópályák fajlagos építési költségével?- Egyre jobban. Az autópá­lyák kilométerenkénti építési költsége az utóbbi hat évben 3,1 milliárd forintról 1,4 milliárdra csökkent. Ez a nemzetközi át­lag alatt van, de célszerű min­den egyes esetben a mögöttes műszaki tartalmat vizsgálni, felelőtlenség a kilométerenkén­ti számokkal dobálózni. Nem mindegy, hogy egy-egy szaka­szon hány műtárgyat kell a vál­lalkozónak megépítenie.-Mi a helyzet azokkal a be­ruházásokkal, amelyeket azért kellett leállítani, mert a kötelező régészeti munkák költségét 200 millió forintban, illetve a teljes beruházás 1 százalékában és legfeljebb 60 napban korlátozta a tavaly őszi szabályozás?- Sajnos e tekintetben nehéz helyzetben vagyunk. Amíg a régészeti munkával nem vé­geznek, bűncselekmény len­ne rálépni a munkaterületre. Egyeztetünk a szaktárcákkal, együttműködést kezdeményez­tünk a múzeumokkal, hogy eszközöket találjunk a szűkös költségkeret betartására. Bí­zom a mindenkinek megfelelő megoldás megszületésében.- Hogyan kezelik külföldön az autópálya-építésekhez köthető régészetet külföldön?- Általános az 1 százalékos költséghatár, de a környező or­szágok rendelkezései sem egy­ségesek: Szlovákiában 1 szá­zalék, Horvátországban nem költenek régészeti feltárásokra, Lengyelországban az 1 száza­lékot meghaladó régészeti költ­ség is elfogadott.-Ugyanakkor ilyenkor el is sza­ladhatnak a régészeti költségek.- Sőt, ez általánossá vált. Oly­kor tízszeresére növekedik a régészeti feltárások költségigé­nye. ló példa az M9-es 51-es és 54-es közti szakasza, ahol a 8,4 milliárd forintos kivitelezési költség mellett 2,5 milliárd volt a régészeti igény. Vagy ott van az M86-OS út Szeleste-Csorna közötti szakasza. Csorna és a megyehatár között a próbafel­tárásokra fordítható 50 millió forinttal szemben a Győr-Mo- son-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága 252 milliót jelölt meg. A megyehatár és Szeles- te között a Vas Megyei Múzeu­mok Igazgatósága a szintén 50 millió forintos költséghatárral szemben 439 millió forintos ajánlatot tett. JÓ TANÁCS Hurrá, még mindig nyaralunk! UTAZÁSI IRODÁK Olvasónk kül­földi útra készül, és abban kér tanácsot, mi mindenre figyel­jen ennek alkalmával. Elsősorban az utazási irodák­ból akar jól „felkészülni." résen kell lenni, ha olyan szállást vagy szolgáltatást akarnak az emberre tuk­málni a helyszínen, ami más, mint amit a szerződés- kötéskor ígértek. A válságra tekintettel mindenki igyek­szik minél gazdaságosab­ban megoldani a nyaralást. Vigyázni kell azonban, hogy a takarékoskodni vá­gyó ne irreálisan alacsony árakkal dolgozó irodával utazzon. Ezek ugyanis köny- nyen becsődölhetnek. gyakran előfordul, hogy a fogyasztók csak elutazás után, a helyszínen szembe­sülnek azzal, hogy nem azt a szállást vagy szolgáltatást kapják, amiben eredetileg megállapodtak az irodával. Pedig az köteles a pros­pektusában bemutatott szállodában elhelyezni az utasokat. Ha ez mégsem lehetséges, erről szerződés- kötéskor tájékoztatnia kell a fogyasztót. ha az utas érkezéskor prob­lémát észlel, azt haladék­talanul jelezze az utazási iroda felé. A panaszt jegy­zőkönyvben kell rögzíteni, amelyet igen hasznos fény­képekkel is alátámasztani. A jegyzőkönyvet az utazási iroda képviselőjének át kell adni. Ha ez nem lehetséges, az utastársakkal érdemes aláíratni. amennyiben az utazási iro­da nem tudja a megrendelt szolgáltatást vagy szállást nyújtani, köteles helyettesí­tő szolgáltatást biztosítani. Ha indokolt, az utasnak jo­ga van ezt visszautasítani. Ilyenkor az iroda köteles a fogyasztót ingyen haza vagy más célországbeli helyre szállítani, az árkü­lönbözetet pedig visszafi­zetni. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasz­tóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. h u ■ Az autópályák fajlagos költsége 3,1 milliárdról 1,4 milliárdra csökkent. Egyre több az előre fizetős áram- és gázmérő energiaszámla A szolgáltatók tartozásaik csökkenését remélik, az igazi eredmény még várat magára Az országban már mintegy 50 ezer háztartásban működik előre fizetős árammérő, és bő 4 ezerben ugyanilyen gázóra. Néhány szolgáltató kintlevősé­ge esett, kevesebb lett a közmű- számlavita, de áramot lopni így is lehet. Látványosan nő a hazai ház­tartásokban telepített, előre fizetős áram- és gázórák szá­ma, de a berendezések nem hozzák teljes egészében a várt eredményt. Ezeket az eszközö­ket a védendő fogyasztóknak az egyetemes szolgáltatóik köte­lesek ingyen felszerelni, a töb­biek viszont fizetnek érte. Bo- ross Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport kommunikációs igazga­tója szerint a fő gond az, hogy még nem épült ki az a rendszer, amelyben az áramszámla ki­fizetése a szociális segély esz­köze lenne. Az E.Onnál viszont már oldódik a védendő ügyfelek kezdeti idegenkedése ezektől az óráktól, a cég területén in­kább már az előre fizetés elő­nyeit tartják szem előtt. Piaci alapon főleg kkv-k, ipa­ri felhasználók, újabban pedig ingatlant bérbe adók vállal­ják a mérő megvásárlásának és felszerelésének költségét. A piacon kapható, 4-5-féle elő­re fizetős árammérő 10-25 ezer forintba kerül (a háromfázisú 35 ezerbe), vagyis kétszer-há- romszor drágábbak a hagyo­Kevesebb a vita, de lopni még lehet Felszerelt előre fizetős fogyasztásmérő (ezer darab) Társaság E.On (áram) 33,4 ELMŰ-ÉMÁSZ (áram) 12* EOF DÉMÁSZ (áram) 5,7 GDF SUEZ (gáz) 2,8 Főgáz (gáz) 1,4 E.On (gáz) nyár végén indul a felszerelés** Tigáz (gáz) az előkészületnél tartanak * AZ ÉV VÉGÉRE 18-20 EZER LESZ, ** AZ ÉV VÉGÉRE FORRÁS: CÉGKÖZLÉS, VG mányosnál. A mérőknek kö­szönhetően csökkenhetnek, de nem feltétlenül csökkennek a szolgáltatók veszteségei. Bár az ELMŰ-ÉMÁSZ hálózati vesz­tesége a 2010-es ló százalékról tavaly 9 százalékra esett a mű­szaki intézkedéseknek köszön­hetően, ezen belül még mindig milliárdos tétel vezethető visz- sza az áramlopásra. Tízmilliárdos az E.On vesz­tesége is. Körülbelül a tizedét teszi ki a gáz szabálytalan vé­telezése. Úgy tűnik, a gázos be­rendezésekkel óvatosabbak a tolvajok. A DÉMÁSZ-nál 2007 óta még nő is a szabálytalan vé­telezések száma, tavaly kétezer esetről készült jegyzőkönyv. Évente annyi áramot lopnak el tőle, amennyiből egy magyar település egész éves áramigé­nyét fedezni lehetne. ■ B. H. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. augusztus 13-án: i| €/Ft 279,50 2,60 Ft kJ $/Ft 226,56 1,43 Ft 3 CHF/Ft 232,84 2,22 Ft- i f /£ 1,2340 «/ V 0,004 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.13.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2012. szept. 67 000 Malmi búza index 2012. szept. 67 000 Takarmánybúza 2012. szept. 66000 Takarmánykukorica 2012. nov. 66 000 Tak.kukorica index 2012. nov. 66000 Takarmányárpa 2012. szept. 61500 Olajnapraforgő 2012. okt. 136000 Olajnapraforgó index 2012. okt. 136000 Repce 2012. szept. FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE 134000 I A » * i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents