Új Néplap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-13 / 189. szám
2012. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ MEZŐTÚR ÉS KÖRNYÉKE 5 HÍREK Rászorulók között osztják szét a fát az elmúlt években komoly segítséget jelentett a rászorulóknak Mezőtúron, hogy tűzifát osztott a város a fűtési idény kezdetekor. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban erre nincs lehetősége az önkormányzatnak. A közmunkaprogram során kitakarított, rendbetett területekről származó faanyagot azonban felajánlották erre a célra, s már ezekben a hetekben szétosztják azon jelentkezők között, akik úgy nyilatkoznak, hogy megfelel számukra a hulladékfa. Átmenetileg óvodába járnak majd a bölcsisek a tervek szerint Mezőtúr két óvodájában osztják majd szét a négy bölcsődei csoportot arra az időszakra, amíg megvalósul az intézmény fejlesztése. A jelenleg 48 férőhelyes bölcsőde egy csoporttal, 12 apróság elhelyezésével bővülhet 2013-ban, egy közel nyolcvanmillió forintos pályázatnak köszönhetően. Az építkezés az elképzelések szerint tavasszal kezdődik, s a bővítés mellett sor kerül a korszerűsítésre is. Együtt adnák át az üzemeltetést a mezőtúri strand üzemeltetése, esetleges fejlesztése régóta napirenden szereplő kérdés Mezőtúron. A város önkormányzata nemrégiben úgy határozott, hogy a ligeti területet egyben szeretné átadni üzemeltetésre, hiszen turisztikai szempontból így tartják igazán gazdaságosnak. Az erre kiírt pályázat a napokban zárul le, ezt követően dönt a testület. Átadnák a strand üzemeltetését Gallyazás miatt aggódnak munkálatok A földkábelek jelenthetnék a végleges megoldást A város főbb útjait szegélyező fákat évről-évre legallyazzák - mutatja Mlcoch Ferenc, aki szerint a földkábelek jelentenének megoldást Városképet romboló vezetékerdő, megcsonkolt torzóként meredező fák miatt bosszankodnak a mezőtúriak. Nem értik, miért nem lehet vigyázni a gallyazáskor, vagy esetleg föld alá bújtatni a kábeleket. A szolgáltató szerint azonban anyagi szempontokat is mérlegelni kell. Szilvási Zsuzsa- Ezek a fák több mint hatvan esztendősek, már gyermekkoromban is itt álltak - mutatja Mlcoch Ferenc. - Gyakran járok Ceglédre a lányomékhoz, ott gyönyörű fasor vezet a vasútállomásról befelé, a városközpontba. Nálunk miért kell rendszeresen megnyirbálni ezeket? Ha vigyáznánk rájuk, a város díszei lehetnének. Sokan gondoljuk így, de egyelőre hiába emeljük fel a szavunkat. Mlcoch Ferenc többször vitába keveredett már az áramszolgáltató alvállalkozóival, akik a veszélyessé vált fák gallyazását végzik. Úgy véli, körültekintés nélkül csonkolják a fákat, ezért több már ki is pusztult. Olyan eset is előfordult, hogy a szomszédja által ültetett fát kellett „megvédenie", miután előzetes értesítés nélkül egyszer csak megjelentek a gallyazok.- Mindannyiunk számára fontos kell hogy legyen a gallyazás: könnyen történhet baleset, ha valaki esőtől nedves fához ér, aminek koronája érintkezik a vezetékkel - mondta el érdeklődésünkre Egyházi Nikoletta, az E.ON Hungária Zrt. szóvivője. - Az ilyen fára felmászó, azt megérintő gyermeket akár áramütés is érheti. Erre volt már példa: néhány évvel ezelőtt Karcagon egy kisgyereket ért így áramütés - szerencsére nem végződött tragikusan a játék, lábtöréssel megúszta a kalandot. Ilyenkor ki vállalja a felelősséget? És amikor áramkimaradás miatt bosszankodunk, azt tudni kell, hogy az üzemzavarok több mint felét az elhanyagolt, a villamos vezetékekbe belenőtta mezőtúri Petőfi utca kitűnő példa a különböző megoldások alkalmazására. Az utca egyik felén ugyanis már évekkel ezelőtt földkábeles megoldást alakított ki az áramszolgáltató, míg a másik felén maradtak a légvezetékek. Idén tavasszal aztán végre a maradék útszanövényzet, valamint a viharban leszakadó faágak okozzák. Eredetileg az ingatlan tulajdonosa vagy kezelője köteles a gallyazást elvégezni, ezt miniszteri rendelet rögzíti. Erre minden évben felhívjuk a lakosság és az önkormányzatok figyelmét. Ennek ellenére a legtöbb esetben ezt a munkát ránk hagyják, így gallyazásra éves szinten több mint 1,2 milliárd forintot költ társaságunk. A földkábeles hálózat kiépítéséről szólva tudni kell, hogy a szolgáltatóknak, a vonatkozó előírások értelmében, a legkisebb költség elvét kell követniük. Természetesen ahol indokolt, földkábeles hálózatot építünk, ám ahol erre nincs szükség, ott szabad légvezeték megépítésére kerül sor. Gyakran felmerül, hogy a légvezeték föld alá helyezése megoldás lenne koszon is hozzáláttak a munkákhoz. Ám a helyiek meglepetésére ott csak újra cserélték az elöregedett villanyoszlopokat, s maradtak a légvezetékek. A szolgáltató tájékoztatása szerint ugyanis a földkábeles megoldás alkalmazása jelentős plusz költségekkel járt volna. a gallyazásból adódó panaszok megszüntetésére, a költségeket azonban a legtöbbször nem gondolják végig. Ilyenkor ugyanis nem csak a szolgáltatót terhelik pluszban milliárdos költségek, hanem az önkormányzatot és nem utolsósorban a lakosságot is. Hiszen az ügyfeleknek ki kellene fizetnie azt az akár több százezer forintos költséget, ami a földkábeles csatlakozók kiépítésének a költségét jelenti, az önkormányzatoknak pedig akár milliárdos többletköltséget jelentene a közvilágítás légvezetékről földkábelre való átépítése esetén szükséges új oszlopsor, így egy ötszáz méteres utcaszakasz esetén a szabadvezeték földkábelre történő átépítése mintegy 10-12 millió forintba kerül - tette hozzá a szóvivő. A hangulatos fasor több évtizede ad árnyékot Mezőtúron Felemás utcakép a belvárosban Nem sikerült visszakérni az államtól a területet tárgyalások Eredeményte- lenül végződtek azok a tárgyalások, melyek a mezőtúri kórházat jelenleg fenntartó GYEMSZI főigazgatója és a város polgármestere között folytak. Mint ismeretes, az egészségügyi intézményt a korábbi fenntartó önkormányzattól májustól vette át az állam. A kórház területén lévő, évek óta használaton kívüli, egykori véradó épületére azonban még áprilisban bejegyeztette tulajdoni jogát a város, azzal a szándékkal, hogy megossza a telket. Ezt azonban semmisnek tekintette a GYEMSZI. így a város most arra kényszerül, hogy módosítson eredeti elképzelésein. Korábban ugyanis olyan tervek születtek, melyek eredményeként a régi véradó épületében alakították volna ki korszerű körülmények között a háziorvosi és gyermekorvosi rendelőket, védőnői szolgálatot és iskolaorvosi rendelést. Ehelyett valószínűleg a Damjanich úti, jelenleg is orvosi rendelőként üzemelő, önkormányzati épületet bővítik majd a lehetséges pályázati források felhasználásával. ■ Újra megnyitnák az artézi kutat Kétyón fejlesztés A régi artézi kút újbóli megnyitását tervezik Kétpón. Az egykori közkifolyó még a hetvenes években üzemelt, ám az elmúlt évzizedek- ben már nem adott pozitív kútként vizet. Az utóbbi hetekben azonban újra elkezdték a szivattyúzást. Mint kiderült, a 305 méteres mélységből több mint 150 liter/perces hozammal érkezik a víz, s ha a napokban elvégzett minőségi vizsgálatok kedvezőnek bizonyulnak, hamarosan újra megnyithatják a régi-új kutat a településen. Az önkormányzat tervei szerint hangulatos parkot alakítanának ki a kifolyó környezetében, s talán a községet a hagyomány szerint alapító Ond vezér fából faragott szobrának is itt lehetne igazán méltó helye. ■ PROMÓCIÓ Újra a felsőoktatás bazisa lesz Mezőtúr főiskola Az agrárium és vidékfejlesztés iránti elkötelezettség a hitélet mellett Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a 2012. augusztus 9-én megjelent „Egyházi képzés indul a túri főiskolán” című cikk tévesen jelent meg. A hirdetés korrigált szövege az alábbi: A szegedi székhelyű Gál Ferenc Főiskola Társadalomtudományi és Szociális Képzési, illetve Teológiai Kara 2012. őszétől új, államilag támogatott - kedvező fizetési feltételekkel meghirdetendő -, költségtérítéses, levelező szakkal várja leendő hallgatóit a Mezőtúrra kihelyezett képzési helyszínén. Az intézmény elsősorban azon továbbtanulni szándékozó, már (bármely) diplomával rendelkező jelentkezőket várja, akik elkötelezettek az egyházi és a szociális hivatások, a tudományok művelése és a közösségek szolgálata iránt. Az induló három szakirány a következő: pasztorális tanácsadás - egyfajta egyházi mentálhigiéné -, mely keretében olyan szakembereket képeznek, akik pasztorál-pszichológiai módszertani kulturáltságot integráló egyéni és csoportos lelki gondozást nyújtanak a rászorulók részére. A pasztorális szervezet- fejlesztést végzett személyek képessé válnak egyházi (bentlakásos és napközi otthonok, karitatív és más szakszolgálatok, intézmények) és más szervezetek működésének elemzésére, irányítására, gondozására, fejlesztésére. A karitásztudomány egyházi szociális munkás képzés, mely elsősorban a karitász intézményekben és hasonló célú egyházi és civil szervezetekben dolgozók képzését hivatott szolgálni. A Gál Ferenc Főiskola 2011. december 1-jétől Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet hozott létre Mezőtúron. Az intézmény a jelenlegi hitéleti, szociális és pedagógus képzései mellett a Mezőtúr városában létesítendő multifunkcionális mezőgazdasági és vidékfejlesztési karán (telephelyén) új szakokkal, képzésekkel, programokkal kívánja bővíteni oktatási palettáját. Az intézmény átfogó oktatási, felnőttképzési, vidék- és térségfejlesztési, az ökoszociális piacgazdaság elveit, valamint a közösségfejlesztést is támogató programot tervez megvalósítani a társadalmi-szociális felzárkóztatás, illetve a magyar vidék erősítése érdekében. A szeptembertől induló mezőtúri karitász MA (magiszter) szakra jelentkezni 2012. augusztus 31-éig lehet, közvetlenül a www.gfhf.hu honlapról letölthető jelentkezési lap kitöltésével. A jelentkezést követően szóbeli elbeszélgetésre kerül sor, melynek helyszíne: 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1., időpontja: 2012. szeptember 7., 10 óra. További tájékoztatás: www.gfhf. hu, info.mezotur@gfhf.hu, tel: +36 62-425-738/143 mellék. ■ Ismét nevezni fog. Az Új Néplap receptkönyvében is szerepelt már a mezőtúri Karsai Istvánné. így örömmel fogadta lapunk napokban megjelent felhívását, mely szerint idén újra megjelenik szakácskönyvünk. Erzsiké már most töri rajta a fejét, hogy melyik finomsággal nevezzen.
