Új Néplap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-10 / 187. szám
2012. AUGUSZTUS 10. PÉNTEK GAZDASAG 7 Még idén mentőövre szorulhat Spanyolország Borús képet fest az EKB euróválság Beavatkozás jöhet a recesszió és a munkanélküliség miatt London: a GDP és a népesség arányában is kiváló a teljesítményünk egyre több szakértő véli úgy, hogy nem csupán a spanyol bankszektor, hanem az egész állam nemzetközi hitelcsomagra szorul fizetőképessége fenntartása érdekében - derül ki a Reuters felméréséből. A hír- ügynökség által megkérdezett közgazdászok 68 százaléka szerint ez még idén megtörténik - a korábbi, júniusban készült felmérés idején 59 százalék volt ez az arány. A szakemberek ezt egyebek mellett azzal indokolták, hogy a spanyol gazdaság kilátásai romlottak. A GDP idén 1,6, jövőre pedig 1,1 százalékkal zsugorodhat a megszorítások miatt - nyár elején még „csupán" 0,7 százalékos visszaesést jósoltak az idei évre -, a munkanélküliség pedig idén 25, jövőre pedig 25,6 százalékra emelkedhet a jelenlegi 24,6 százalékos szintről. ■ A szakértők indoklása szerint romlottak a spanyol gazdaság kilátásai. A mintegy hatvan megkérdezett közgazdász becslése szerint Madridnak igen nehéz lesz teljesítenie a költségvetési hiánycélokat a GDP visszaesése miatt. Az idei évre kitűzött 6,3 százalékos GDP-arányos deficitcélt talán még sikerül megközelíteni, jövőre viszont már csak 5,0 százalékra lehet majd lenyomni ezt a mutatót a tervezette,5 százalék helyett. „Mivel Spanyolország egyre mélyebb recesszióba csúszik, a piacok továbbra is kételkedni fognak abban, hogy középtávon képes lesz elkerülni a csődöt” - mondta a hírügynökségnek Gernot Griebling, a stuttgarti LBBW elemzője. Ugyanezen felmérés szerint a korábbinál többen gondolják úgy, hogy Görögország nem kényszerül az eurózóna elhagyására. A megkérdezett 64 közgazdász közül 45 szerint a hellének egy év múlva is az övezet tagjai is lesznek - júniusban 35-en voltak ezen a véleményen. Az elemzők ezzel együtt Athén növekedési kilátásait is rontották: a bruttó hazai termék idén 6,6 százalékkal eshet a korábban várt 5,8 százalék helyett. ■ W. B. A recesszió mélyülését és a munkanélküliség további emelkedését vetíti előre az Európai Központi Bank az eurózónában. Mivel a pénzügyi piacokon tapasztalható feszültség negatív hatása egyre inkább begyűrűzik a reálgazdaságba, ezért a jegybank ígéri: hamarosan lépni fog a kötvénypiaci hozamok lejjebb szorítása érdekében. Wéber Balázs A korábbinál is borúsabb képet festett az eurózóna jövőjéről az Európai Központi Bank (EKB) tegnap nyilvánosságra hozott augusztusi jelentése: a lefelé mutató kockázatok az elmúlt időszakban növekedtek, az övezet gazdasága pedig rosz- szabb állapotban van, mint azt korábban várták. Ami a részleteket illeti, a jegybank lefelé módosította növekedési előrejelzéseit: az eurózóna összesített GDP-je idén 0,3 százalékkal eshet a korábban jelzett 0,2 százalék helyett - tavaly még 1,5 százalékos növekedést jegyeztek fel -, jövőre pedig mindössze 0,4 százalékos bővülés lehet - legutóbb még egy százalékos növekedést jósolt a jegybank 2013-ra. A növekedési kilátások lerontását az EKB egyrészt a „fiskális konszolidáció fokozódásával” indokolta - ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költségvetések egyensúlyba hozását célzó újabb megszorító csomagok tovább mélyítik a recessziót. A másik ok, hogy egyre nagyobb a bizonytalanság azt illetően, milyen kimenetele és hatása lehet a dél-európai országok adósságválságának - például Görögország esetleges kiválásának, illetve az olasz és a spanyol helyzet romlásának. újabb rekordmagasságokba emelkedett a munkanélküliség Görögországban: a tegnap közölt adatok szerint májusban 23,1 százalék volt az állástalanok aránya az áprilisi 22,6 százalék után. Összehasonlításul: 2008 elején nyolc, 2009 elején 9,4, 2010 elején pedig 11,3 százalék volt ez a mutató. különösen tragikus a helyzet a 15-24 éves korosztályban, amelyben a munkát keresők 54,9 százaléka nem tud elhelyezkedni. A munkanélküliség Ezzel párhuzamosan az EKB prognózisa szerint tovább emelkedik a munkanélküliség, amely már amúgy is rekordszinten, 11,2 százalékon van. Az állástalanok aránya 2013-ban 11,4 százalékra ugorhat - ez 0,5 százalékkal magasabb a korábban vártnál -, és csak ezután indul majd lassan csökkenésnek: 2014-ben 10,8, 2017-ben pedig 9,2 százalékos munkanélküliséggel számol a jegybank. A frankfurti székhelyű intézmény arra sem felejti el felhívni a figyelmet, hogy amennyiben a pénzpiaci feszültségek tovább fokozódnak, akkor azok közvetve fokozhatják a recessziót, növekedése azután gyorsult fel, hogy a görög gazdaság 2010 tavaszán, majd tavaly nyáron ismét nemzetközi hitelcsomagra szorult. az ennek fejében vállalt drasztikus megszorító intézkedések ugyanis tovább mélyítették a recessziót, ami miatt munkahelyek tömege tűnt el a görög gazdaságban, amely ráadásul már korábban sem volt túlzottan versenyképes az eurózóna többi tagállamával összehasonlítva. valamint veszélyeztethetik az inflációs célkitűzések elérését is. Ennek elkerülése érdekében az EKB hajlandó arra, hogy az eddig megszokott módon beavatkozzon az államkötvénypiacokon, illetve ezenfelül vizsgálja, hogy további, nem megszokott intézkedéseket is. bevessen. Még ennél is konkrétabban fogalmazott tegnap a Le Pointnak adott interjúban Christian No- yer: az EKB kormányzótanácsának tagja szerint készen állnak arra, hogy már a közeljövőben interveniáljanak a problémás állampapírpiacokon, azon belül is elsősorban a rövid lejáratú papírok esetében. Noyer név szerint említette az olasz és a spanyol piacot, ahol az elmúlt hónapokban az euórövezeti tagság kezdete óta nem látott magasságokba emelkedtek a hozamok. A két ország már korábban kérte Brüsszelt és az EKB-t: segítsen lejjebb szorítani a mutatót, hogy az adósságteher ne dagadjon elviselhetetlen szintre. Érvelésük szerint az elmúlt másfél-két évben megtették a szükséges megszorító intézkedéseket, így a hozamok nagyrészt rajtuk kívül álló okokból - félelem az eurózóna szétesésétől, illetve spekuláció miatt - emelkedtek rekordszintre. Százból ötvenöt görög fiatalnak nincs munkája Újabb élelmiszerválságra figyelmeztet a FAO Árindex Az aszály miatt elszabaduló gabonaárak miatt megismétlődhet a 2007-2008-as krízis A 2007-2008-ban tapasztalt élelmiszerválsághoz hasonló krízis alakulhat ki, ha a gabonatermelő országok ismét exportkorlátozó intézkedésekhez nyúlnak - figyelmeztetett az ENSZ élelmezésügyi és mező- gazdasági szervezete, a FAO abban a jelentésében, amely az aszály miatti globális élelmiszerár-emelkedésről számol be. A FAO kimutatásából kiderül: a globális élelmiszerárak júliusban ismét emelkedtek, miután az előző három hónapban még csökkenést mutatott az árindex. Az ENSZ szervezete szerint az árak a következő hónapokban még tovább nőhetnek. A gabonák, olajos magvak, a tej, a hús, valamint a cukor árát tartalmazó FAO-index a júniusi 201 pontról júliusban 213 pontra nőtt, ami elmarad ugyan a 2011 februárjában mért 238 pontos csúcstól - a megugró árak az arab tavasz kitörésében is szerepet játszottak -, azonban már most magasabb a 2007-2008-ban mért szinteknél. Utóbbi két évben a bioüzemanyagok megnövekedett használata, a rossz időjárás, illetve a korlátozó exportpolitika együttes hatásaként ugrottak meg az élelmiszerárak, amely több országban - így Egyiptomban, Kamerunban és Haitin - kiterjedt erőszakos tüntetéseket eredményezetett. £ £ Gépét tisztítja egy amerikai farmer. Az árak nem torpantak meg Az élelmiszerárak mostani emelkedését a száraz időjárás okozta. A fél évszázada nem tapasztalt aszály miatt az rekord szintre emelkedtek a gabonaárak az Egyesült Államokban, amely a kukorica, a szójabab és a búza esetében a legnagyobb exportőrnek számít a világon. A gabonapiacon emellett azért is emelkednek az árak, mert a piaci szereplők attól tartanak, hogy a fekete-tengeri gabonatermelő országok, főként a világ harmadik legnagyobb termelőjének számító Oroszország exportkorlátozásokat vezet be, miután a szárazság az ő termelési eredményüket is jelentősen visszavetette. ■ T. G. remekül szerepel Magyar- ország a londoni olimpián, és a magyar sport az ország lakosságához és a bruttó hazai termékhez, a GDP-jéhez képest is szépen teljesít. A kora délutáni állapotok szerint a magyar küldöttség az éremtáblázaton a 8. helyen állt 8 arannyal, 4 ezüsttel és 3 bronzéremmel. Ezt a rangsort ekkor Kína vezette (36 arany, 22 ezüst, 19 bronz) az Egyesült Államok (34, 22, 25) és a házigazda Nagy-Britannia (22,13,13) előtt. Előttünk állt még Dél-Korea, Oroszország, Németország és Francia- ország. Ezeket az államokat azonban mind megelőzzük, ha az ország lakosságához és GDP-jéhez viszonyítjuk az érmeket. A GDP szerinti rangsorban - az adatokat azután vettük figyelembe, miután Risztov Éva aranyérmes lett a 10 kilométeresben úszásban - az élen karibi államok állnak, amelyek szerény gazdasági teljesítőképességük ellenére atlétikában igen erősek, Grenadának egy arany elég volt az elsőséghez. Az utána következő országok a sportot korábban favorizáló kommunista blokk országaiból kerültek ki, többen a volt Szovjetunió részei voltak. Előttünk állnak afrikai országok is, amelyek az atlétikában hosszú távú futásban évtizedek óta nagyhatalomnak számítanak. A lakosság számarányát tekintve Magyarország a második, minden aranyéremre 1,2 millió lakos jut. Ebben a rangsorban is Grenada (110 ezer lakosonként egy arany) az első, Jamaika (1,3 millió lakosonként egy arany) a harmadik. A lakosság számarányához képest jól teljesít még Új-Zéland (4.), Szlovénia (5.), Horvátország (6.), Kazahsztán (7.). Az Egyesült Államokban (23.) minden 9,2 milliomodik lakosra jut egy arany, Oroszországban (28.) minden 13 milliomodikra, míg Kínában minden 37 milliomodikra. Az összes érmet (15) tekintve a lakosság számához képest Magyarország a 6. helyen áll, minden 664 ezer magyarra jut egy érem. Ezt a listát Grenada és Új-Zéland vezeti, előttünk áll még Jamaika, Szlovénia és Dánia. ■ É. S. A GDP-re jutó érmek aránya ÉrÉrmenOrszág mek GDP kénti GDP 1. Grenada 1 0,82 0,82 2. Jamaika 6 15,07 2,51 3. Mongólia 3 8,56 2,85 4. Örményország 3 10,25 3,42 5. Moldova 2 7,00 3,50 6. Észak-Korea 5 22,00 4,40 7. Grúzia 3 14,37 4,79 8. Belorusszia 10 55,14 5,51 9. Tádzsikisztán 1 6,52 6,52 10. Kenya 5 33,62 6,72 11. Etiópia 4 31,71 7,93 12. Magyarország 15 140,03 9,33 29. Oroszország 53 1857,77 35,05 34. Nagy-Britannia 48 2431,59 50,66 42. Kína 77 7298,10 94,78 43. Franciaország 28 2773,03 99,04 45. Németország 34 3570,56 105,02 49. Olaszország 17 2194,75 129,10 56. Egyesült Államok 81 15094,00 186,35 •MIT I IÁRTT non ÁR FORRÁS- MFTTAI ^PFRCAPITA GOM
